Kulcsszó: békés konfliktuskezelés, veszteségminimalizálás

A Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) civil-katonai kapcsolatok szakosztálya, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara által közösen szervezett nagyszabású eszmecserén dr. Boldizsár Gábor ezredes bevezetőjében visszaemlékezett arra, hogy a katonaszakma és a civil szféra közti párbeszéd kezdeményezésnek jegyében immár egy évtizede tartottak tanácskozást e témakörben, kiemelt figyelmet szentelve a társadalomtudományokat (történelem, hadtörténet, művelődéstörténet, néprajz, pszichológia, magatartástan, katonaföldrajz, antropológia, közgazdaságtan, vallás, hagyományok, szokások stb.) speciálisan egyesítő kultúrantropológiának a hadtudományban betöltött szerepkörére.

A dékán azt is hangsúlyozta, hogy e két szakterület „házasítása" alapvetően fontos katonai képességet hoz létre, amely nagyban elősegítheti – egymás megismerése, elfogadása révén – a legkülönbözőbb belső és külső konfliktusok kezelésének sikerességét, s  ezáltal mérhetetlenül sok atrocitás, veszteség kerülhető el.

„Fontos, hogy ezt vezetőink is felismerték – mondta Boldizsár Gábor – és tudatosan megkezdődött a szakág felépítése civil résztvevőkkel. Lehetőségeink megismerése közben gondosan ügyeltünk arra, hogy tisztába jöjjünk azok korlátaival is, hogy e tevékenység ne sértse a haderő érdekeit, de ne távolodjon el a civil szférától sem."

A nemzetközi missziókban is gazdag tapasztalatokat szerzett Boldizsár Gábor rávilágított arra, hogy a műveleti környezet és szereplői nem légüres térben mozognak, tehát a kultúrantropológiai ismeretek módfelett hasznosak − nem pusztán az úgynevezett ellenfelek, hanem a szövetségesek körében is, hiszen ez utóbbiak szintén eltérő kultúrkörből valók. A hely- és önismeret, a „mi" és „ők" pontos feltérképezése, a kapcsolatteremtési és tárgyalókészség, a nyitottság mind-mind rendkívül lényeges elemek a béketeremtő, illetve -támogató katonai szerepvállalás során a kapcsolat, az együttműködés létrehozásához, működtetéséhez. Ez teremt ugyanis esélyt a katonai küldetés sikerére s katonáink épségben történő hazatérésére.

A dékán kiemelte: a missziót teljesítők eljutottak a legkomplexebb tevékenység ellátására alkalmas MH Tartományi Újjáépítési Csoport megszerveződéséig, amelyet nemzetközi elismerés övez.

Egy külön előadásban a kulturális antropológiának a tisztképzésben betöltendő szerepére hívta fel a figyelmet, amelyhez nagy szükség van a kultúrantropológiai ismeretekre, felkészítésre, nemkülönben tapasztalatgyűjtésre és -elemzésre. Ezek birtokában könnyebben jelezhetők előre a várható konfliktusok s azok eredményes kezelési módjai. Ez pedig szó szerint életbe vágóan fontos, hiszen egy tévedés, egy hiba a katona életébe kerülhet. A fő feladat tehát a fizikai és a lelki falak lebontása! Ezáltal teljesíthető a legfőbb cél: a globális béke megteremtése.

Boldizsár Gábor dékán bevezetőjét követően dr. A. Gergely András, az ELTE professzora a katonai környezetben is alkalmazható kultúrantropológiai alapfogalmakat, kutatási módszereket járta körül, de kitért a gyermekkatonák kérdésére is.

Dr. Kotics József, a Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetének igazgatója pedig az alkalmazott antropológia és az etnopolitikai konfliktusok kezelésének problematikáját világította meg, különös tekintettel arra, hogy a konfliktusok helyenként s emberenként mások, csak egy állandó tényezőjük van: az emberi élet védelme, az összetűzés elkerülése!

Dávidné Koppányi Zsuzsa, az MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központjának (MH CKELMK) főmunkatársa szintén az alkalmazás kérdéseit boncolgatta, kiemelve, hogy a kultúrantropológia hatékonyabb haderőbeli „bevetése" érdekében a missziós területeken is szükséges volna kutatómunkát végezniük.

Rózsa Tibor ezredes (MH ÖHP) a válságkezelő műveletekben nem csekély szerepet játszó kulturális tudatosság szerepét taglalta.

A kultúrantropológia lehetőségeinek kiteljesítése érdekében Szilágyi Csaba ezredes, az MH CKELMK parancsnoka, illetve dr. Nagy László nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a szakterületek szervezeteinek, intézményeinek és szakkutatóinak még szorosabb együttműködését szorgalmazta. Lévén interdiszciplináris szervezet, a hadtudományi társaság nagy hangsúlyt helyez integráló szerepére, ezért is szervez évente csaknem 30-40 rendezvényt, vállal védnökséget. S miután válságok, összetűzések, súrlódások a jövőben is várhatóak, kezelésük, végső soron békés rendezésük létkérdés – ez a konferencia ehhez nyújtott gyakorlatias alapot, keretrendszert.

Az MH CKELMK, a Miskolci Egyetem és a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság közreműködésével lezajlott tudományos tanácskozás előadásai pedig hamarosan egy tanulmánykötetben is hozzáférhetőek lesznek.