Megemlékezés a harmadik otrantói csatáról

Az otrantói csata emléktábláját civil szervezetek és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum avatták fel 2007. szeptember 14-én az egykori ütközet helyszínének közelében, Horvátország legdélebbi pontján, a Prevlaka-félsziget csúcsán, a Kotori- (Cattarói-) öböl bejáratánál magasodó Punta d’Ostro erőd falán. A Cattarói-öböl volt a Monarchia déli flottatámaszpontja, innen indultak csatába a támadó osztrák−magyar hadihajók. A bronz domborművet Kis Péter győri grafikusművész készítette.

A csatára 1917. május 15-én került sor a Császári és Királyi Haditengerészet és az antant flottája között. Ez volt az első világháború legnagyobb tengeri ütközete a Földközi-tengeren, egyben a Császári és Királyi Haditengerészet legkiemelkedőbb sikere. A mindössze három gyorscirkálóból és két torpedórombolóból álló kis erőcsoportosítás fontos, hadműveleti jelentőségű csapást mért ellenfelére. A szorosban kiépített antant tengerzár szétzúzásával biztosította az osztrák−magyar és német tengeralattjárók, illetve hajók kijutását a Földközi-tengerre.

Egyesek szerint ez a csata volt a Földközi-tenger jütlandi csatája. A részt vevő egységek számát tekintve ugyan elmaradt a jütlandi ütközet mögött, azonban inkább tekinthetjük valódi csatának, mivel jóval összetettebb volt. További érdekessége, hogy a benne részt vevő osztrák−magyar hajók egy kivételével mind magyar építésűek voltak. A tengerzár elleni támadás ötlete Horthy Miklós sorhajókapitánytól származott, aki ezen csatában szerzett érdemeiért kapta a Monarchia legmagasabb katonai kitüntetését, a katonai Mária Terézia-rendet.

A Siposs Ernő Péter dandártábornok, a szarajevói EUFOR-parancsnokság törzsfőnöke, magyar rangidős nemzeti képviselő vezette delegáció képviselte a magyar katonákat az immár hagyományosnak mondható megemlékezésen, melyen részt vettek a rendezvényt szervező Győri Rotary Club, a Magyar Tengerészek Egyesülete, valamint a montenegrói Hagyományos Tengerészeti Egyesület tagjai, a Prevlaka-park horvát igazgatója, illetve további, hazánkból és a környék üdülőhelyeiről érkezett érdeklődők, összesen mintegy negyven megemlékező.

Az ünnepség a horvát himnusszal vette kezdetét, majd Mészáros József, az esemény szervezőjének megnyitója után a Prevlaka-park igazgatója, ezt követően Kosár Dezső, a Győri Rotary Club elnöke és Siposs Ernő Péter dandártábornok, végül pedig a montenegrói Hagyományos Tengerészeti Egyesület vezetője tartotta meg beszédét.

A Prevlaka-park igazgatója köszöntötte a megemlékezőket, külön kiemelve az 1200 éves hagyományokat ápoló montenegrói Hagyományos Tengerészeti Egyesületet. A Győri Rotary Club elnöke üdvözölte a magyar katonák részvételét és hangsúlyozta, hogy a megemlékezés nemcsak a csata hőseinek adózik, hiszen a közös ünneplés egyben alkalmat teremt arra is, hogy a térségben élő népeket közelebb hozza egymáshoz.

Siposs Ernő Péter dandártábornok megköszönte a Győri Rotary Clubnak a szervezést és a csata emlékének életben tartását. Méltatta a jelentős erőfölény ellen is hadba induló magyar és osztrák flotta bátorságát, a tengerészeknek a későbbi harcok sikerei érdekében vállalt kockázatát és a parancsnoki személyes példamutatás jelentőségét. Elmondta, hogy a hősök és elesettek tisztelete az utókor feladata, a róluk való méltó megemlékezéssel tarthatjuk eredményeiket tiszteletben.

A montenegrói hagyományőrzők vezetője üdvözölte a magyar kezdeményezést, kiemelte a hagyományőrzés fontosságát, továbbá mind a csata győzteseinek, mind veszteseinek tiszteletben tartását és a róluk való méltó megemlékezést.

A beszédek után katonai tiszteletadással koszorúkat helyeztek el. A megemlékezést a magyar Himnusz zárta.

Fotó: A szerző felvételei