Az ütközőzónában is helyt állnak a magyarok

Ciprusi hivatalos látogatásának második napján reggel a szlovák kontingens Camp General Stefanik táborában fogadták Tömböl László mk. vezérezredest, a HM Honvéd Vezérkar főnökét, aki szlovák kollégája, Lubomir Bulik társaságában tett látogatást a famagustai szektorparancsnokságon. A két vezérkari főnök a kontingens munkájáról szóló tájékoztató meghallgatását követően katonai tiszteletadás keretében emlékezett meg a szektor halottairól. Az itt életüket vesztett szlovák, illetve horvát katonák halálát mindhárom esetben tragikus baleset okozta, tehát nem harci cselekmények következtében vesztették életüket.

A magyar delegáció ezután a 91-es számú ENSZ járőrbázisra látogatott, mely a Ciprust két részre osztó ütközőzónában fekszik. Ez a terület 1974 óta teljesen zárt: napjainkban külön engedéllyel néhány farmer már folytathat itt mezőgazdasági tevékenységet, ám az egymással néhol mindössze néhány száz méterről farkasszemet néző görög és török ellenőrzőpontokkal tarkított zóna jelentős része igen veszélyes, aknásított terület. Az aknák folyamatos eltávolítása napjainkban is folyik. Az ütközőzónában egyébként hosszú évek óta nem került sor harci cselekményekre. A 91-es járőrbázison nyolc magyar katona teljesít szolgálatot, akik éjjel és nappal egyaránt folyamatosan járőrtevékenységet folytatnak a rájuk bízott területen: mint arról Tömböl Lászlót is tájékoztatták, szolgálati helyükkel, körülményeikkel egyaránt elégedettek.

A HM Honvéd Vezérkar főnöke ezt követően Athienou városába, a magyar szakasz Camp Szent István táborába látogatott, ahol megtekintette, milyen körülmények között végzik munkájukat a magyar katonák, majd meghallgatta a szakaszparancsnok jelentését a szakasz mindennapjairól és általános tevékenységéről. A vezérkari főnök köszönetét fejezte ki az itt szolgálatot teljesítő magyar katonáknak, hangsúlyozva, hogy mind Tayé-Brook Zerihoun, az UNFICYP misszió vezetője, illetve Mario Cesar Sanches Debernardi ellentengernagy, a Cipruson állomásozó ENSZ-erők katonai főparancsnoka a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott tevékenységükről.

Az ENSZ UNFICYP missziója az egyik legrégebbi békefenntartó küldetés, melyben hazánk szerepet vállal. A misszió 1964-ben indult, a Magyar Honvédség 1993 óta vesz részt benne. Magyarország eleinte négy magyar megfigyelővel járult hozzá a nemzetközi közösség ciprusi békefenntartó aktivitásához, majd 1995-től már katonai alegységgel is bekapcsolódott a tűzszüneti megállapodás fenntartásába, a szembenálló felek szétválasztásába, a szigetország fejlődését garantáló béke megőrzésébe. A szlovák és a magyar katonák 2001 júniusától felügyelik közösen a tűzszüneti biztonsági zóna keleti, 4. számú szektorát. A szlovák–magyar békemissziós szerepvállalás szerves folytatása a két haderő tudatosan fejlesztett együttműködésének, és jól példázza a Magyar Honvédség törekvését a környező országokkal kialakított, a szövetségesi kapcsolatok megszilárdítására, valamint a bizalomerősítést is szolgáló, kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására.

A Cipruson szolgálatot teljesítő 84 fős magyar kontingens az UNFICYP meghatározó alegysége, a járőr- és megfigyelési feladatokat végrehajtó katonák az ütközőzónán belüli Szent István táborban, illetve az általuk ellenőrzött, mintegy 70 kilométeres szektor egy járőrbázisára telepedtek. Napi feladataik közé tartozik egyebek mellett az ENSZ fennhatóságának gyakorlati érvényre juttatása, a helyi – szerencsére ma már nagyon ritka – tömegdemonstrációk kezelése, a szembenálló erők közvetlen harcérintkezésének megakadályozása, közvetítés a felek között, illetve az ütközőzónában lakó kisebbségek védelme krízishelyzetben.

A politikai stabilitásnak köszönhetően az UNFICYP misszió ugyan nem veszélytelen, de a magyar katonákat nem fenyegeti közvetlen és napi életveszély, munkájukat nyugodt körülmények között végezhetik.