Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

EU-s zsoldosok harcolnak Kadhafi oldalán?

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2011. április 28. 7:07

Egy görög szakértő szerint Líbiában a kormányerők oldalán feltehetően 300-500 európai, köztük EU-tagállambeli zsoldos harcol. Az európai uniós kérdésekkel foglalkozó euobserver.com honlapnak nyilatkozó, Párizsban dolgozó görög szakértő, Michel Koutouzis elmondta, hogy az európai zsoldosok a nehézfegyverekre, a helikoptertechnológiára és a katonai taktika területére szakosodtak. Napi zsoldjuk akár több ezer dollárra is rúghat. Legtöbbjük Fehéroroszországból, Ukrajnából és Szerbiából érkezett az észak-afrikai országba, de vannak közöttük uniós tagállamokból is. Így például jelentős számú a lengyel helikopter-szakértő, található közöttük belga, brit, francia és görög állampolgár is.

„A líbiai társadalomban tabunak számít a saját törzsbéliek meggyilkolása. Ez az egyik oka annak, hogy miért van szüksége Moammer Kadhafi vezetőnek külföldi harcosokra" – mondta Koutouzis, aki februárban és márciusban Észak-Afrikában nyert tapasztalatait összegezte.
Az európaiakénál sokkal nagyobb számban béreltek fel zsoldosokat Kadhafiék a Közép-Afrikai-Köztársaságból, Csádból, a Nigeri Köztársaságból, Maliból és Szomáliából, akiknek a napi bére eléri a 2000 dollárt (mintegy 400 ezer forintot). Ők a Líbia déli részén még működő közel tucatnyi katonai repülőtereket használják.
Kadhafi hadseregének a létszáma a gyakori dezertálások miatt 25 ezerre zsugorodott. De két fia parancsnoksága alatt is van három, jól fölszerelt egység, számukat összesen 35-50 ezer közé teszik.

1595917814
A honlapnak nyilatkozott egy, a felkelők Átmeneti Nemzeti Tanácsához közelálló forrás is, aki elmondta, hogy Kadhafi számíthat algériai, orosz és szíriai hivatásos tisztekre is.
„Ők az első amerikai támadásokat követően kezdtek bejönni. Kadhafi változtatott taktikáján: ahelyett, hogy páncélos harci járművekre támaszkodott volna, Algériából hozatott több száz négykerék-meghajtású teherautót" – mondta a forrás, aki hozzáfűzte, hogy Kadhafi zsoldosokat használ, mert nem bízik a líbiaiakban.
„Az elmúlt negyven év során szinte folyamatosak voltak ellene a puccsok. Személyi testőrei külföldiek. A belső kör, a lojálisok köre, akik tényleg hisznek benne, körülbelül tíz emberből áll, akiknek egyike (Musza Kusza volt külügyminiszter) elhagyta."

A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet, amelynek három munkatársa is ott van a líbiai tűzvonalban, nem tartja hitelt érdemlőnek a jelentést.

Peter Bouckaert, a HRW egyik igazgatója a dél-afrikai zsoldosok környezetében lévő forrásokra utalt: „Ők nem hallottak európaiakról, dél-afrikaiakról, vagy zimbabweiekről, akik Kadhafiért harcolnának … ezek a hálózatok kapcsolatban állnak egymással, tehát tudnának róla" – mondta, megjegyezve, hogy a felkelőknek minden szembejövő fekete-afrikai zsoldos, akik valójában vendégmunkások. Bouckaert a Líbiában eltöltött négy hete alatt csupán egyetlen bizonyíthatóan zsoldost látott, az Csádból érkezett.

Az Európai Unió és a NATO szakemberei azt mondták, hogy nem tudnak zsoldosokkal foglalkozó belső jelentésről. A NATO-forrás mindazonáltal utalt egy sajtóhírre, amely Miszrátán kolumbiai orvlövészek jelenlétéről számolt be.

Az afrikai zsoldos „hagyományokról" szólva, Alex Vines, a londoni Chatham House agytröszt kutatója elmondta, hogy „az európai zsoldosok az 1960-as majd a hideg háború után a kilencvenes években jelentettek problémát. De azóta egyre inkább afrikanizálódtak." A kutató fölhívta a figyelmet arra, hogy „a zsoldos meghatározása is kérdéses. Egyre több az olyan egyén, aki fegyverkereskedéssel foglalkozik, és némi tanácsadást és kiképzést is nyújt, mielőtt végképp eltűnik".

Az ENSZ 1989-es konvenciója a zsoldost úgy határozta meg, „az a személy, akit azért toboroznak külföldön vagy helyben, hogy harcoljon egy fegyveres konfliktusban; a viszályban való részvételének szinte egyetlen ösztönzője a személyi gyarapodás és nem állampolgára a konfliktusban résztvevőknek, és nem is lakosa a konfliktusban részt vevő felek által ellenőrzött területnek…"

A konvenció kötelezi az aláíró országokat, hogy bűnvádi eljárást indítsanak azok ellen, akiket ilyen cselekedetekben fognak el.

A konvencióhoz csatlakozó 33 ország közül csupán három – Olaszország, Ciprus és Belgium – tagja az Európai Uniónak.