Kész az első pápai C-17-es!

A miniszter nemcsak megtekintette Long Beachben az utolsó összeszerelési fázisban levő óriás szállítógépet, hanem több NATO-vezető mellett egyike volt azoknak, akik beverték az utolsó szegecseket a gép törzsébe. A honvédelmi miniszter a tervek szerint a NATO főtitkárával közösen fogadja majd a július 27-én Pápára érkező első C-17es Globemastert.
NATO-tagállamok egy csoportja első ízben indított szövetségen kívüli országokkal ilyen közös programot – hangsúlyozta az összeszerelés alkalmából tartott ünnepségen Peter Froley, a NATO főtitkárhelyettese. Froley példaértékűnek nevezte a NATO, EU, nemzeti és nemzetközi, katonai, humanitárius és egyéb légiszállítási célokat szolgáló programot.
Négynapos amerikai látogatása végén Szekeres Imre a Honvédelmi Minisztérium delegációjával és NATO-vezetőkkel bejárta a Los Angeles déli részén működő hatalmas Boeing gyárat, ahol a C-17-es Globemaster III típusú szállítógépeket előállítják.

A ceremónián mondott beszédében, a gyár dolgozói előtt a miniszter hangsúlyozta: a NATO stratégiai légiszállítási flottájának Pápára telepítése rangos elismerés Magyarország számára, amely első alkalommal adhat otthont egy jelentős NATO-kezdeményezésnek.

Elmondta, hogy az első C-17-es július 27-én érkezik meg a pápai bázisra. A program keretében három ilyen különleges, sokoldalú szállítógép fog állomásozni Magyarországon; a másik két gép néhány hónappal később repül Pápára, ahol még idén megkezdi tevékenységét 12 ország együttműködésével a közös flotta.

Szekeres Imre az ünnepség után a légiszállítási program esetleg jövőbeni bővítésével kapcsolatban az MTI-nek kifejtette: az egyik elképzelés az, hogy a Kanada által vásárolt négy C-17-es európai bázisa is Pápán lehetne. Ebben az esetben már 7 gép állomásozna a Veszprém megyei bázison, s akkor már a Boeing cégnek megérné odatelepülni egy javítóüzemmel. Az is felmerült, hogy több gépre lehet szükség, ha újabb államok csatlakoznak a légiszállítási programhoz, s egyre több ország érdeklődik. A katonákon és a külföldieken kívül 300-350 civil állás jön létre Pápán a programnak köszönhetően, „hosszú távon pedig még többet lehet tenni, ha egy logisztikai központot csinálunk" – tette hozzá.

Kifejtette, hogy a programban részt vevő országok a felhasználandó repülési idő arányában szállnak be a beruházásba és a működtetésbe. Magyarország 1,8 százalékkal, másfél milliárd forinttal szállt be a beruházásba, és az országra eső évi működtetési költség várhatóan egymilliárd forint lesz. Ezért 60 repülési óra jár, „ezzel kielégítjük a teljes igényünket" – mondta, hozzátéve, hogy a C-17-eseket Magyarország az afganisztáni, a sínai-félszigeti és a ciprusi küldetésekhez fogja használni. Ha ezt Magyarország bérlettel oldaná meg, tizennégyszer többe kerülne – hangsúlyozta.

A C-17-es

A tervező elmondta, hogy minden C-17-es jellemzői azonosak, és mindet szürkére festik, akár Kanadának, akár Katarnak vagy éppen a NATO-nak szállítják. Az 53 méter hosszú, 265 tonnás, négy hajtóműves gép 9 millió alkatrészből áll; 26,8 méter hosszú, 5,4 méter széles és 3,7 méter magas raktérben 74 tonnányi terhet képes a magasba emelni.

Szekeres Imre Boeing gyárban elhangzott köszöntőbeszédének szövegét az alábbiakban közöljük.

Tisztelt Főtitkár-helyettes Úr! Tisztelt Vendégek!

Különleges esemény a mai. A mai napon ünnepeljük az első olyan repülőgép összeszerelését, amelyik a NATO Stratégiai Légiszállítási kezdeményezés részeként szolgálja a szövetség és az Európai Únió egyes államainak közös feladatait.

Emeli a mai esemény rangját az is, hogy a NATO hamarosan ünnepeli fennállásának 60., míg Magyarország a NATO tagság 10 évfordulóját. Így e kerek évfordulókhoz a mai eseménnyel egy, a szövetség történetében is kiemelkedő Programmal csatlakozhatunk.

Közös kezdeményezésünk azért is fontos, mert a világgazdasági válság hatásainak elhárítása, az ezzel kapcsolatosan szükséges intézkedések prioritást élveznek. Takarékosabban, ésszerűbben szükséges gazdálkodunk mind a humán, mind az anyagi erőforrásokkal, miközben küldetésünk prioritása, a biztonság megőrzése és kiszélesítése iránti igény egyre erősödik. A megoldás az olyan kezdeményezések elterjesztése, mint a miénk. Mert közösen jobb eredményt érhetünk el, és hatékonyan.

Magyarország számára elismerést és óriási kihívást jelent az, hogy Pápára kerül a NATO stratégiai légiszállítási flottája.

A döntéssel Magyarország először kapott lehetőséget arra, hogy egy jelentős NATO-kezdeményezés központját biztosítsa, és egyúttal a gazdaságiválság idején munkahelyeket teremtsen. Ezzel a lépéssel a Magyar Honvédség igazolhatja: méltó társadalmaink bizalmára, hiszen a biztonság és védelem megőrzése, kiszélesítése mellett egyik fő célkitűzésünk a komoly, kiszámítható, stabil munkahely-teremtés.

Tisztelt Vendégek!

A NATO történetében egyedülálló gyorsasággal, két és fél év megfeszített munka után érkezett el a mai eseményhez. Immár látható, akár kézzel megfogható a több nemzet összefogása, a szövetség képességének jelentős javítása, megerősítése.

A programban résztvevők, egy olyan eszköz mellé tették le a voksukat, amely a világ több kontinensén, műveleti körülmények közöt bizonyította azt a magas szintű technikai és technológiai fejlettséget, amely méltán emeli a Boeing C-17 típusát a mai kor egyedülálló stratégiai légiszállító eszközévé. Kiemelkedő ennek a típusnak a sokrétűsége és széles körű alkalmazhatósága.

Amikor erre az alkalomra készültem, kíváncsi mérnök emberként áttekintettem a Boeing weblapjait és érdekes felsorolást találtam a C-17-esről. Nos, a számok nullától 9 millióig terjednek. A 9 millió a C-17-est alkotó részek számát, míg a nulla a C-17-eshez hasonló repülőgéptípusok számát hivatott kifejezni. Szerepelt továbbá a felsorolásban egy érdekesség is: 55 font festék. Miért emelem ezt ki?

Nos azért, mert a magyar katonai repülés történetében ebből az 55 font festékből először kerül magyar katonai felségjel egy Amerikában gyártott repülőeszközre.

Ezúton fejezem ki köszönetemet mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal elősegítik, hogy azt itt összeszerelésre kerülő (a mögöttünk álló) repülőgépet 2009. július 27-én ünnepélyes keretek közt fogadhassuk Magyarországon, Pápán a SAC Program műveleti bázisán (Main Operating Base). Számunkra ez egy nagyon fontos és nagyon örömteli tény.

Az Önök odaadó munkájának köszönhetően, 2009. végére három Globemaster III repülőgépből álló flotta fogja kiszolgálni a SAC Programban résztvevő nemzetek stratégiai légiszállítási igényeit.

Remélem, hogy a program sikeres végrehajtása más nemzetek körében is olyan érdeklődést vált ki, melynek eredményeként csatlakoznak a programhoz.
Az így felmerülő további igények újabb repülőgépek vásárlását is indokolhatja.

Sőt! Bízom abban, hogy a SAC program a következő évtizedek sikerprogramjaként kerül a NATO történetébe.

További munkájukhoz kívánok sok sikert, erőt, egészséget!

A miniszter Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) kutatóintézetben elhangzott előadását ide kattintva olvashatja el. Szekeres Imre és Robert Gates amerikai védelmi miniszter, James Jones nemzetbiztonsági főtanácsadó, illetve James Steinberg külügyminiszter-helyettes megbeszéléseinek részletei itt olvashatók. A magyar tárcavezető kedd esti, a washingtoni magyar nagykövetségen elhangzott köszöntőbeszédének szövegéért kattintson ide.