Tervszerű, fegyelmezett munka zajlik Cipruson

Mi volt a ciprusi látogatás elsődleges célja?

Ez a csapatlátogatás hagyomány. A szlovák fegyveres erőkkel 2001 óta együtt teljesítünk szolgálatot Cipruson, és három éve minden évben a két vezérkar főnök együttesen meglátogatja a csapatokat. A látogatás célja, hogy megnézzük, hogyan végzik a feladatukat a katonáink, milyenek a körülményeik, van-e bármi gondjuk-bajuk. Minden látogatás alkalmával találkozunk a misszió vezetőjével, illetve a force commanderrel, aki tulajdonképpen az UNFICYP erők főparancsnoka.

Mit tapasztaltak?

Milyen az együttműködés a szlovákokkal?

A lehető legjobb. Kiválóak a katonai kapcsolatok, és ezt különösen jó volt most újfent megtapasztalni.

A ciprusi helyzet némiképp enyhülni látszik. Lehet már tudni valamit arról, milyen irányba befolyásolhatják a politikai folyamatok az UNFICYP és azon belül a magyar katonák feladatkörét?

Mint tudjuk, a görög és a török közösség vezetői az év elején rendszeres tárgyalásokat kezdtek, melyek célja a helyzet rendezése. Már több mint ötvenszer találkoztak, rengeteg kérdésben megegyeztek, de számos téma még döntésre vár, így például a menekültek ingatlantulajdon-helyzetének rendezése. Ezek nagyon kényes kérdések, amiket mindenképpen tisztázni kell, de hogy mikor és hogyan kerül sor erre, azt még nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy amennyiben aláírják a megállapodást, és sor kerül a török csapatok kivonására, az mindenképpen azt eredményezi majd, hogy – legalábbis egy meghatározott átmeneti időszakra – lényegesen nagyobb létszámú UNFICYP-re lesz majd szükség. A teljes demilitarizálás akár két-három évbe is telhet.

Mi történik, ha demilitarizálják a szigetet?

Úgy gondolom, ha végrehajtják a teljes demilitarizálást, és felszámolják az ütközőzónát, akkor is szükség lesz valamiféle külföldi külső jelenlétre, így rendőri erőkre, civil alkalmazottakra. Ez azonban – mint említettem – még évek kérdése, így biztosat nem lehet mondani.

Feltűnt, hogy minden helyen szóba került a nyelvtudás kérdése. Ezen a téren hogy teljesítenek a katonáink más nemzetek katonáival összehasonlítva?

Más nemzetek esetében nehéz ezt megítélni, az azonban biztos, hogy a magyar katonák nyelvtudása egyre jobb. Például Nicosiában szolgál egy magyar zászlós, aki az egész tábor logisztikai ellátásáért felel: nem ő intézi a beszerzést, de a fizikai, de facto ellátás az ő dolga. Ahhoz, hogy ezt el tudja látni, nyilvánvalóan minden résztvevő nemzettel folyamatosan kapcsolatban kell lennie, és maradéktalanul teljesíti is a feladatát. Remek érzés látni ezt. A nyelvtudás további fegyver a katona kezében annak érdekében, hogy minden helyzetben meg tudja állni a helyét.