Logisztikusok a frontvonalban

Két év telt el azóta, hogy új logisztikai rendszer működik a Magyar Honvédségen belül. Az átállás nem ment zökkenőmentesen, bár a felmerültnél több problémára számítottak, hiszen az elmúlt évtizedekben kialakult szokásokat nem volt egyszerű áttörni. Az átalakítás sikerült, így ma már a Magyar Honvédség logisztikai területe két helyszínre koncentrálódik – mondta el a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (HM FLÜ) és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) által november 24-én szervezett „Szervezeti tagoltság – működési integritás" című logisztikai tudományos konferencia megnyitóján dr. Füredi Károly.

Első előadóként dr. Horváth József vezérőrnagy, a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség vezérigazgatója a szervezeti tagoltság és a működési integritás kérdéseit vizsgálta. Kifejtette: a logisztika fogalma minden szakkönyvben és minden szabályzatban másképp van definiálva, ugyanakkor a mai műveletek természetrajzából már nem hiányozhat a logisztika.

A tábornok hozzátette: a logisztikai szakemberek ma már nem láthatatlan munkát végeznek, hanem nagyon is láthatóan, a „frontvonalban" tevékenykedve teszik a dolgukat. A katonai logisztika stratégiai egység, amely ma már szerves része a NATO tervezésnek, s természetesen a Magyar Honvédségben is jelen van.

Az eredetileg meghirdetett program szerint ezt követően Hazuga Károly vezérőrnagy, az MH ÖHP parancsnokhelyettese a műveleti logisztikai biztosítás aktuális kérdéseiről beszélt volna, ám a tábornok szolgálati elfoglaltsága miatt az előadás megtartását Baráth István ezredesre, az összhaderőnemi parancsnokság logisztikai főnökére bízta. Az ezredes bevezetésként elmondta: a Magyar Honvédségnek napjainkban és a közeljövőben is jelentős logisztikai kihívásokkal kell számolnia. Hiszen jövőre változik a balkáni szerepvállalásunk: januárban kivonjuk Pristinából a Megelőző Egészségügyi Laboratóriumot (MEL), és rövid időn belül a pec-i táborból Koszovó központi, vagy északi részébe települ át a KFOR kontingens.

A koszovói misszió logisztikai támogatása a kaposvári székhelyű MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezreden keresztül valósul meg – tette hozzá Baráth ezredes – akárcsak a bosznia-hercegovinai Szarajevóban települő MH EUFOR Kontingens ellátása.

A KFOR átalakítása nagy kihívás elé állítja a logisztikát – fogalmazott Baráth István ezredes, aki ezt követően a Magyar Honvédség afganisztáni missziójában várható változásokról és az azokból eredő logisztikai feladatokról beszélt. Kiemelte: a magyar PRT logisztikai szakemberei le vannak terhelve, ezért létre kell hozni egy független nemzeti támogató elemet.

Az előadásban elhangzott az is, hogy a balkáni és az afganisztáni missziók közlekedési támogatása kiemelt kérdés, hiszen a Magyar Honvédség rendszerében álló AN–26-os repülőgépek hatótávolsága kicsi. Nagyobb távolságra a SALIS megállapodás értelmében az AN–124-eseket, illetve a SAC-program feltételei szerint a C–17-eseket lehet igénybe venni. Emellett pedig a Németországból induló, NATO által üzemeltetett légihidak is a rendelkezésünkre állnak.

Dr. Gáspár Tibor nyugállományú vezérőrnagy, a 2007. január 1-ig működő MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság (MH ÖLTP) korábbi parancsnoka előadásában röviden áttekintette az anyagi-technikai biztosítás történetét. Mint elmondta: 1976-ban kezdődött meg a fegyverzettechnikai szolgálatok kísérleti integrációja, majd 1984-ben létrejött a fegyverzettechnikai főcsoportfőnökség, 1989-ben pedig az anyagi-technikai főcsoportfőnökség. Ez utóbbi szervezet megalakulásának napja, december 1-je, a mai napig a logisztikusok napja a Magyar Honvédségben.

A történeti áttekintést folytatva Gáspár tábornok kiemelte: jelentős változás volt 2000. október 1-je, amikor létrejött az MH ÖLTP, amely a Honvéd Vezérkar közvetlen alárendeltségében működött egészen 2007. január 1-ig, amikor is megalakult a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, illetve az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, s ezzel „szétválasztották" az úgynevezett termelői és fogyasztói logisztikai feladatokat.

Előadásának befejezéseként Gáspár Tibor hangsúlyozta: idén már a NATO-ban is megjelent a logisztikai művelet kifejezés, így nevezték azt az akciót, amikor a szövetség katonái a pakisztáni földrengés után segítséget nyújtottak a rászorulóknak.

Következő előadóként dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke a Magyar Logisztikai Stratégia stratégiai és átfogó céljait és a Nemzeti Katonai Stratégia fő elemeit hasonlította össze.A Nemzeti Katonai Stratégia egyes kulcsszavaival, mint például a szövetségi együttműködés és az expedíciós műveletek segítségével vezette le a két stratégia közötti összefüggéseket, melyek a civil területre is hatást gyakorolnak.

A Magyar Logisztikai Egyesület stratégiai célja egyébként az, hogy 2013-ra Magyarország legyen a térség szolgáltatói központja – tette hozzá Doór Zoltán, majd arról beszélt, hogy a civil vállalatoknak lehetőségük van a katonai logisztikai műveletekbe való bekapcsolódáshoz, bár Magyarországon sok esetben nincs meg a kellő bátorság ehhez a cégekben. Mindenesetre a logisztikai egyesület próbálja elérni azt, hogy minél több magyar cég jelenjen meg a honvédségi pályázatokon.

A konferencia rövid szünet után a Fáy András díjak átadásával folytatódott. Ezt a díjat a katonai közigazgatásban tartósan végzett kiemelkedő munkásság, valamint a honvédelmi igazgatás korszerűsítése érdekében kifejtett átlagon felüli teljesítmény elismeréseként osztják ki minden évben. A díjat idén dr. Alkéri István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Tervezési Főosztály vezetője vehette át Füredi Károlytól.

A „Szervezeti tagoltság – működési integritás" című tudományos konferencia következő előadójaként dr. Bencsik István nyugállományú mérnök altábornagy a HM FLÜ oktatási feladatainak aktuális helyzetéről adott rövid elemzést. Szólt arról, hogy az ügynökségnek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) zajló alap, mester és doktori képzésben is vannak feladatai.

Prof. dr. Báthy Sándor, a ZMNE Katonai Logisztikai Intézet igazgatója a logisztikai szakképzés katonai felsőoktatásban elfoglalt helyzetéről beszélve kiemelte: több olyan terület van, amely ma motiválja a katonai felsőoktatási képzést. Az egyik maga a bolognai folyamat, a másik pedig a hadsereg folyamatos változása, amely leggyakrabban szervezeti csökkenéssel és ebből következően az oktatás csökkenésével jár együtt. Előadása végén Báthy professzor hozzátette: a nemzetvédelmi egyetemre egyre több civil hallható jelentkezik.

A konferencia záró előadásaként Baráth István ezredes a HM FLÜ és az MH ÖHP közötti, a katonai felsőoktatás területén végzett feladatmegosztásról, valamint a logisztikai csapatkiképzés és az intézményi képzés kapcsolatának rendszeréről beszélt. Az ezredes definiálta a logisztikai szakkiképzés, a logisztikai szakfelkészítés és a szakképzés fogalmát is. Elmondta: a logisztikai szakkiképzés a csapatoknál végrehajtandó kiképzési forma, amelynek során konkrét feladatokra képzik ki a katonákat. A logisztikai szakfelkészítés ennél célirányosabb, ilyet például egy missziós felkészülés időszakában kaphat a katona. A szakképzés pedig akkreditált, intézményi képzési formát jelent.

Baráth ezredes mindehhez hozzátette: a kiképzés-felkészítés jelenlegi rendszeréhez tartozik a tartalékos képzés is, amelyek rövidesen újra kell gondolni, hiszen 2012-ben négyezer önkéntes tartalékos katona rendszerbe állítását tervezi a Honvédelmi Minisztérium.

Az időközben szolgálati feladatait befejező és a konferenciára megérkező Hazuga Károly vezérőrnagy az elhangzottakhoz hozzáfűzte: az elmúlt években is fontos feladatokat hajtottak végre a Magyar Honvédségben szolgáló logisztikus szakemberek, s a feladatok száma 2010-ben sem lesz kevesebb.

Zárszavában Füredi Károly szakállamtitkár sikeresnek értékelte az egész napos konferenciát. Mint elmondta: rendkívül értékes előadások és hozzászólások hangzottak el.

Fotó: Szűcs László