A Budai Önkéntes Ezred hősei előtt tisztelegtek

Papp Ferenc ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettese megemlékező gondolataiban felidézte Budapest hetven évvel ezelőtti ostromát, a második világháború egyik legkegyetlenebb csatáját. „1944 novembere óta dúlt a harc Pest határában, karácsonykor azonban már az emberek szeme előtt omlottak össze a fővárosi lakóházak. A Vörös Hadsereg csapatai körbezárták a várost és megkezdték az ostromot" – mondta az ezredes. Hozzátette, hogy Budapest az 1944-es bombázásokig épülő és szépülő világvárosnak számított, azonban 1945 februárjára pokollá változott itt az élet.

Az ezredes beszédében elhangzott, hogy a fővárosba szorult magyar katonák közül 1945 januárjának közepétől egyre többen adták meg magukat nemcsak egyénileg, de alegységek szintjén is, és aránylag nagy létszámban kapcsolódtak vissza a harcokba a szovjetek oldalán. Februártól a szovjetek rendszerint a legveszedelmesebb helyeken indították őket a legnagyobb véráldozattal járó rohamokra.

A szovjetek február 12-én Budai Önkéntes Ezred néven több, kisebb-nagyobb szövetséges magyar alakulatot önállósítottak Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt. „Az önkéntes honvédek nem voltak se vörös zsoldosok, se gyávák. Pár nap alatt hatszázan haltak közülük hősi halált. 1945. február 13-án, a budavári turulszobornál a szovjet mellett a magyar lobogót is kitűzhették" – hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes.

A főváros területén akkor álló, mintegy 39 600 épületből 1500 teljesen megsemmisült, 9100 súlyosan megsérült, 18 600 pedig sérült. A civil áldozatok száma 76 ezerre tehető: ebből a zsidóság vesztesége körülbelül 15 ezer fő volt, 7000 embert pedig kivégeztek.

A megemlékezés koszorúzással, majd a Magyar takarodóval ért véget.

Fotó: Galovtsik Gábor