Fergeteges forgatag a Várban
Szöveg: Takács Vivien | 2014. június 22. 12:19Már délután öt órakor tömött buszok indultak a várnegyedbe, hogy az év legrövidebb éjszakáján mindenki kedvére művelődhessen. Nem volt ez másképp a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) előtti Kapisztrán téren sem.
Galéria
A HM HIM immár tizedik éve vesz részt a Múzeumok Éjszakája programsorozaton. A tavalyi évhez hasonlóan idén is sokan érdeklődtek a hadtörténet iránt. A karszalaggal rendelkezők elsőként tekinthették meg a június 21-én megnyílt „Négy éven át vérben és vasban" címet viselő vándorkiállítást. A tárlat átfogó és közérthető áttekintést ad az első világégés katonai és politikai előzményeiről, eseményeiről, a különböző frontokon folyó küzdelmekről, az egyes fegyvernemek tevékenységéről, a haditechnikai újításokról, a hátországban élők, hadifogságba kerültek mindennapjairól.
A Szilágyi Dezső téri kikötőnél az érdeklődők beszállhattak az OsztrákMagyar Monarchia idejéből származó legrégebbi folyami hadihajóba, a Lajta monitorba. A hajó egy széntüzelésű, gőzgépmeghajtású, lövegfedélzettel ellátott, kétlöveges lövegtoronnyal és az azon lévő parancsnoki toronnyal rendelkező dunai monitor (őrző, figyelő). A Lajtát 1871. május 17-én bocsátották vízre, 1876. december 8-án esett át a tűzkeresztségen, amikor testvérhajójával (MAROS) együtt tűzpárbajt vívtak az akkor még török kézben lévő belgrádi erőddel. A hajót több alkalommal vetették be az első világháború időszakában.
Természetesen a gyermekeket sem hagyták unatkozni a szervezők. Egyebek mellett legyezőket készíthettek, kipróbálhatták a szablyavívás alapjait, valamint megfoghattak és megcsodálhattak egy eredeti Schwarzlose géppuskát az első világháborúból. A 32. gyalogezred első géppuskás szakasz hagyományőrző katonája a honvedelem.hu kérdésére elmondta, hogy ez az Osztrák−Magyar Monarchia idején használt fegyver percenként akár négyszáz lövésre is alkalmas volt. Hozzátette: a közel negyvenkilós géppuskát általában lovon mozgatták.
A HM HIM díszudvara sem maradt üresen: az Osztrák−Magyar Monarchia korabeli fegyvereit és egyéb kiegészítőit tekinthették meg a kor iránt érdeklődők. Látható volt a többi között sütőkemence, ahol annak idején a katonák napi friss kenyerét sütötték, mozgókonyha, ahol a csapatok részére menetvégrehajtás közben elkészítették a tábori étkeket, vagy éppen egy osztrák−magyar 1917M 26 centiméteres aknavető, amely a gyalogság tűztámogatására, fedezékek mögötti célok leküzdésére volt alkalmas. A tábori posta sátra alatt meg lehetett nézni egy 1907-es „mobiltelefon" korabeli változatát vagy éppen egy második világháborúban használt távírót. A múzeumban folyamatosan telt házzal vetítettek háromdimenziós pillanatképeket az első világháború fotóiból.
Este kilenc órakor tejesen megtelt a Kapisztrán tér: kezdetét vette az „Estére indul az ezred" című ünnepi hangverseny. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Központi Zenekara, a Kodály Zoltán Férfikar, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének hallgatói, valamint Szente Árpád Csaba, a Gór Nagy Mária Színitanoda végzős színésze együttesen tisztelgett az első világháború kitörésének századik évfordulója előtt. A prózai részeknél többek között közreműködött Körtvélyessy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész is.
Az est zenei gerincét Kéler Béla Katonaélet című zeneműve adta, amely egy elképzelt magyar katona napját mutatta be az ébresztőtől a takarodóig, valamint az első világháborúhoz kötődően katonadalokon, indulókon, hazafias zeneműveken keresztül tárta a nézők elé a bevonulást, a harctéri eseményeket és a végkifejletet. A produkció méltán érdemelte ki a nagyérdemű vastapsát.
Aki lemaradt volna az előadásról, október 16-án a Honvéd Kulturális Központ−Stefánia Palotában bepótolhatja azt.
Fotó: Szikits Péter