Füstceruzák rajzolta „tetkók” az égen

A Puma század 43-as oldalszámú Gripenje a statikus sor végén kapott helyet, a NATO AWACS, valamint a németek tigrismintás Tornadója és Phantomja mellett. A három póttartályos magyar „Griffmadarat" sokan fényképezték, s a mániákus gyűjtők relikviái is Gripen-poszterrel gazdagodhattak. A magyarokon kívül csak a svédek hoztak Jas–39-est Angliába, így Ugrik Csaba alezredes és Tősér Péter százados kiselőadás és szemléltető oktatás keretében a típus iránt érdeklődő külföldi kollégáikat is a pilótafülkébe invitálta.

A kategóriaként csoportosított repülőgépeket, helikoptereket végignézni oda-vissza nyolc kilométeres sétát jelentett, és mivel a szigetországban a repülőnap nemzeti esemény, sokan kerekes székkel tették meg ezt a távolságot. Volt olyan típus – például az F–16-os – amelyből több ország is küldött a „mustrára", így a látogatók inkább a kuriózumok előtt álltak meg hosszabb időre.

A sztár az óceán túlpartjáról több légi utántöltéssel átrepülő B–2 Spirit bombázó volt, hiszen a titokzatos „lopakodók" mindig is felkeltették a civilek kíváncsiságát.

A tervezett repülőprogramot többször is átírta a szeszélyes angliai időjárás: a napsütéstől a zivatarig minden előfordult Londontól nyugatra. Alapvetően mindenki a „rossz idős" programot repülte, mivel a 600–700 méteres felhőalap nem tette lehetővé a függőleges manővereket. Délelőtt a lengyel MiG–29-es próbálta meg csupán megmutatni, mire képes a dupla hajtómű, de az egykor „magyar virtusként" megszokott „torony"-figura és infracsapdaszórás már csak a múlt emléke.

A hazai közönség mindig az angol pilóták produkciójára kíváncsi. Ebben az évben régi vágyuk teljesült, ismét repült az angol repülőgépgyártás legendás veteránja, az utolsó Avro Vulcan bombázó, a híres XH558-as. Egykoron még az angol atomfegyver hordozójaként az elrettentés szimbóluma volt, 30 évvel ezelőtt a falklandi háborúban már csak hagyományos bombákat dobott, hogy aztán elérje őt is a selejtezés réme. Az angolok azonban nem engedték a rozsdatemetőben végezni az óriási gépmadárnak, a gép újjászületésére létrehozott alapítvány magánadományokból felújította, repülőképessé tette, hogy azóta repülőnapokon emlékeztessen a brit tervezők és szakemberek munkájára.

Amíg a látogatók a levegőben zajló bemutatókat nézték vagy megéhezve-megszomjazva az étel-ital sátrak előtt pihenték ki a fáradalmaikat, a katonai repülés vezetői a világcégek pavilonjaiban beszélték meg az együttműködés további lehetőségeit. A Gripent használó országok légierő főnökei találkozhattak a SAAB International vezetőivel is, így számos közös gyakorlat tapasztalatait tudták megosztani egymással.

Kora délután még a „NATO védőszárnyaira" is szükségünk volt − a hirtelen lezúduló záporeső elől a honvedelem.hu tudósítója, valamint a Gripen hajózói és műszakijai is a NATO AWACS szárnyai alatt találtak menedéket…

Fotó: A szerző felvételei

További képekért kattintson galériánkra!