Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Háromnapos időutazás 1597-be

Szöveg: Antal Ferenc |  2015. május 24. 8:50

Nyolcadik alkalommal rendezték meg Európa egyik legrangosabb történelmi fesztiválját, a Tatai Patarát, amelyen idén is részt vett a Magyar Honvédség. A május 22−24. között zajló programsorozat célja a katonai hagyományok autentikus megjelenítése, a korszak művelődéstörténetének, valamint a török és keresztény kultúrának a bemutatása.

A 2008 májusa óta minden évben megrendezett fesztivál neve egy török kori haditechnikai újítás sikeréhez kapcsolódik, amelynek felidézéséhez pontosan 418 évet kell visszautaznunk az időben.
1597. május 23-ának éjszakáján sötétségbe burkolózott a tatai vár és környéke. A falakon posztoló török őrség nem sejthette, hogy hamarosan a tizenöt éves háború egyik legjobban kidolgozott és kivitelezett katonai akciójának a részese lesz. A vár környéki erdőben ugyanis több mint 3000 magyar, német és spanyol zsoldos készült arra, hogy rajtaüssön az alvó erősségen.
Mivel a vár bevételének alapfeltétele a kapu berobbantása volt, a törökül remekül beszélő Rácz Illés és két lovasa török ruhába öltözve fellovagolt a vár hídjára és szóba elegyedett az őrséggel. Arra kérték őket, hogy élelmiszerszállító szekerükkel hadd pihenjenek meg a vár alatt. Mivel Győrben nagy hiány volt élelmiszerben, és a hajdúk is gyakran portyáztak Tata körül, a kapuőrség nem találta gyanúsnak az éjszaka közepén felbukkanó látogatók kérését.

1596734076

A beszélgetés alatt Johann Bernstein – a robbantást végrehajtó tiszt – és emberei feltolták a vár hídjára azt a négykerekű kocsit, amelyen egy különleges haditechnikai újítás rejtőzött. ,,Petárda volt a neve annak a szerkezetnek, aminek aztán be kellett robbantania a várkaput, viszont Pálffy Miklós jelentésében, amit később a bécsi udvarnak írt, a patara szó szerepel – mondta érdeklődésünkre dr. Négyesi Lajos hadtörténész, a rendezvény szakmai irányítója. Hozzátette: a történelmi háttérhez tartozó érdekesség, hogy korábban, Esztergom 1595-ös ostrománál már megkísérelték egy hasonló petárda használatát, azonban a szerkezet akkor csődöt mondott. ,,Abban az időben nem volt ismétlési lehetőség, és a katonáknak éjszaka, körülbelül négy méter széles árkon kellett átjuttatni egy több mint 100 kilogrammos robbanóeszközt, ráadásul ezt fel is kellett erősíteni a tatai várkapura. A kockázatos, de kiválóan megtervezett akció azonban teljes sikerrel zárult" – tette hozzá Négyesi Lajos.

A petárda pillanatokkal később berobbantotta a kaput, és akkor húsz spanyol és vallon zsoldos rohant a vár hídjára. Az ő feladatuk volt, hogy egy előre elkészített „rohamhidat" vessenek át a várárkon, s ezen keresztül elsőként behatolva a várba addig tartsák a kaput, míg a rohamoszlop élén haladó esztergomi hajdúk, majd az őket követő német csapatok meg nem érkeznek. A robbanást követő néhány percben dőlt el a rajtaütés sorsa. A készületlen török őrség szórványos ellenállását gyorsan és kíméletlen erővel fojtották el, megmaradt részük másnap adta meg magát.
Habár az egykori támadókat és védőket elnyelte a történelem homálya, a vár ódon falai között immár nyolcadik éve elevenedik meg a neves esemény. ,,Elmondhatom, hogy óriási az európai érdeklődés, hiszen osztrák, olasz, szlovák, cseh, lengyel, német, belga hagyományőrzők és a nemzetközileg is elismert művészeti csoportok is részt vesznek az idei rendezvényen" − mondta Zombori Mihály, főszervező. Hozzáfűzte: nagyon komoly tűzfegyverek, több mint 140 muskéta és közel 70 ágyú biztosítja a látványosság sikerét.

1596734076

A patara jövőjével kapcsolatban Zombori Mihály elmondta: minden évben törekszenek arra, hogy hűen ábrázolják a történelmi eseményeket, ehhez pedig a legapróbb részleteket is körültekintően kell kidolgozniuk. Emellett évről évre nő a középiskolás látogatók száma, egyre több tanár ismeri fel, hogy hasonló interaktív játékkal élvezetesebb a történelem tanulása. Ezért, a fesztivál nyitónapja előtt, május 21-én teljes egészében a diákoké volt a főszerep. Az úgynevezett Diák Patara keretein belül a diákok kipróbálhatták a XVI. századi korhű viseleteket, ételeket és az akkori emberek szokásait, mindennapjait.

Aki kilátogatott az idei eseményre, négy korabeli monumentális csatának lehetett szem- és fültanúja, de bemutatkoztak a jelenkor katonái is: az MH 25. Klapka György Lövészdandár legújabb haditechnikai eszközei mellett az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred, az MH Civil Katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ, valamint az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság sátra is várta az érdeklődőket. Emellett múltidéző kiállítás, katona-zenekari fesztivál, török és magyar katonai tábor, lovasbemutatók, török kávékóstoltatás és gyönyörű hastáncosok fogadták a kíváncsiskodókat, akik a titkon őrzött hárembe is bepillantást nyerhettek. A korhű vásári forgatag természetesen nem múlhatott el tűzzsonglőrök és mutatványosok, illetve a Nánai Solymós Vitézek vidám történelmi színielőadásai nélkül. A kíváncsiskodók kedvét idén még a szeszélyes természet sem tudta elvenni, így Pálffy Miklós csapatai ismét nagyszámú közönség előtt győzedelmeskedtek.

1596734077

Fotó: Galovtsik Gábor