Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Kilenc közös akarat: a hazát felemelni”

Szöveg: Révész Béla |  2015. március 3. 19:20

Katonai tiszteletadás mellett húzták fel március 3-án, kedden a magyar lobogót a Kossuth téren, ahol újraavatták Horvay János legendás szoborcsoportját.

Horvay János Kossuth-szobrát eredetileg 1927-ben állították fel, majd az 1950-es évek elején újat terveztek a helyére. A feladatot Kisfaludy Strobl Zsigmond kapta, aki az akkori kor szellemének és követelményeinek megfelelően készítette saját művét. Munkáját 1952-ben állították fel a Kossuth téren.

1595988692

Az eredeti szoborcsoportot, miután szétbontották, egy darabig Budapesten őrizték. Bárki elvihette, aki hajlandó volt a szállítási költségeket kifizetni. Ez végül Dombóvár lett, amelynek községi tanácsa megszavazta, hogy náluk állítsák fel az alkotást, bár nem egyben, hanem párosával különválasztva az alakokat. 1973 óta állnak Dombóváron a szobrok. 2011-ben az Országgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy a Kossuth-csoportot eredeti állapotában helyreállítják a fővárosban. Az Országgyűlés Hivatala úgy döntött, hogy – tiszteletben tartva a szobor dombóvári őrzőinek kívánságát – a megújult Kossuth térre a Horvay-féle csoport pontos másolatát állítják fel. A mészkőből készült alkotáson negyvenen dolgoztak mintegy kilenc hónapon át. Így készült el az eredeti alakokról vett minták alapján a szoborcsoport, amelyet március 3-án avattak fel.

Az ünnepségen – amelyen részt vett dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök és dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes is – Áder János mondott ünnepi beszédet.

1595988692

A köztársasági elnök az összetartás erejét hangsúlyozta az első felelős magyar kormány kilenc alakját megörökítő szoborcsoport kapcsán. „Olyan embereket látunk, akiknek minden személyes vitájuknál előrébb való volt a közmegegyezés. Kilenc különböző habitus, kilencfelé szárnyaló gondolat, de kilenc közös akarat: a hazát felemelni. Amit ők létrehoztak, az tovább élt a szabadságharcnál, tovább Világosnál, tovább a modern nemzetállamok 19. századi útkereséseinél. Céljuk a polgári Magyarország felépítése volt, amelynek alapjait olyan erősen rakták le, hogy még a 20. század viharai sem tudták eltörölni" – mondta Áder János, hozzátéve: nem csoda, hogy a Batthyány-kormány tagjait már a múlt század elején is a magyar Parlament előtti téren szerették volna látni a haza polgárai.

„Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén. Ehhez megvan a tehetségünk, az erőnk, a hitünk. Rajtunk múlik, hogy ellenségei leszünk-e önmagunknak, vagy erőt merítünk egymásból és beteljesítjük álmainkat. A most újjászületett emlékmű is kiváló példa arra, hogy a dicsőség nem a kerékkötőké, hanem az alkotóké, nem a rombolóké, hanem az építőké, a küzdeni tudóké, a közös értékeket őrzőké és továbbadóké. Azoké, akik értik, és pátosz nélkül tudják kimondani e négy szót: a haza minden előtt" – fejezte be beszédét a köztársasági elnök.

1595988692

Az újrafaragott szoborcsoport előtt Áder János és Kövér László házelnök helyezték el az emlékezés koszorúit, majd Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, Jákob János dandártábornok, református tábori püspök és Nánai László őrnagy, a Protestáns Tábori Püspökség püspökhelyettese áldották meg az alkotást.

Fotó: Tóth László