Mielőtt átszakad a gát…

„Az operatív csoportot az éjszaka riasztották, ezt követően rendeltük el a már készenlétben lévő munkacsoportok aktiválását. A szükséges ellenőrzések után a menetoszlop a reggeli órákban hagyta el a laktanyát, majd egy óra múlva már meg is kezdték a munkát a helyszínen" – tudtuk meg a tatai laktanyában kialakított vezetési teremben Prácser Zoltán századostól, az „opcsop" parancsnokától.

Még mielőtt azonban bárki megijedne, eláruljuk: szerencsére semmiféle veszélyhelyzet nem alakult ki a dunántúli város határában, a tatai katonák számára „mindössze" egy gyakorlat miatt rendelték el április 25-én, csütörtökön az árvízvédelmi készenlétet, hogy gyakorolhassák és bemutathassák az árvíz elleni hatékony védekezés módszereit.

„Az árvízvédelmi gyakorlat hat foglalkozási helyen zajlik" – mondta el a Bakodi-tó partján Megtért István alezredes, a dandár kiképzési főnöke. A foglalkozás vezetője hozzátette: az első ponton a homokzsákok szabályos töltését, illetve PTSZ-re való pakolását gyakorolták a katonák. Utóbbit, bármennyire is egyértelműnek tűnik, szükséges gyakorolni – emelte ki.

A második foglalkozási helyen a gátmegerősítés volt a feladat, illetve egy ellennyomó medencét is ki kellett építenie a gyakorlatba bevont állománynak. Utóbbi egy olyan speciális, mesterséges védmű, amit az átázott gátak alján, oldalában megjelenő buzgárok köré szoktak homokzsákokból felépíteni, megakadályozva ezzel, hogy a víz alámossa a gátat. A tatai katonák mindezek mellett gyakorolták még a gátmagasítást, a szolnoki harci búvárok pedig a víz felőli gátoldal fóliázásával erősítették a védművet – sorolta az alezredes.

„A homokzsákok pakolásánál – természetesen attól függően, hogy milyen típusú gátat, illetve megtámasztást építünk – mindenképpen arra kell figyelni, hogy a homokzsákok megfelelő kötésben legyenek, ezáltal biztosítva, hogy ne essen szét a gát a későbbiek folyamán" – árulta el a  legfontosabb alapszabályt az egyik foglalkozási helyen a gátat építő katonáknak Nagy Kornél főtörzsőrmester, szakaszaltiszt, aki már maga is megjárt több „árvizet", legutóbb 2006-ban, Csépán pakolta a homokzsákokat.

Apropó, búvárok: a Bakodi-tó vizében nem igazán kellemes viszonyok várták az MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóaljtól érkezett békaembereket. Az öt méter mély, a felszínen 16, a mélyben alig 8 Celsius-fokos vízben, mindössze 30 centis látótávolság mellett kellett kiteríteniük, majd kifeszíteniük a műanyag fóliát, hogy megakadályozzák a gát átázását.

„Rendkívül egyenletlenek a mederviszonyok, a tó fenekén hatalmas zúzott betontömbök találhatók, amelyek miatt nagy az elakadásveszély. Ráadásul arra is figyelnünk kell, hogy ne hűljünk ki, mivel elég hideg a víz" – összegezte a feladat nehézségeit Mongyik Zalán szakaszvezető. A tapasztalt katonabúvártól azonban megtudtuk: számukra ezek „átlagos körülmények", így a kapott feladatot minden nehézség nélkül végre tudták hajtani.

„A foglalkozáson jelen lévő katonák nagy része valamikor már részt vett hasonló kiképzésen. Sőt, szép számmal vannak olyanok is, akiknek már éles helyzetben is bizonyítaniuk kellett, hogy ismerik ezeket a fogásokat. A mai kiképzésnek ennek ellenére az volt a célja, hogy a katasztrófavédelmi feladatokban még járatlanoknak megtanítsuk, a már rutinnal rendelkezőknek pedig felelevenítsük, mit kell tenniük egy árvízvédelmi helyzetben" – tudtuk meg Megtért István alezredestől.

A foglalkozásvezető a honvedelem.hu kérdésére válaszolva kiemelte: a dandár katonái legutóbb 2010 májusában vettek részt árvízvédelmi feladatban. Akkor a Dunán, illetve Észak-Magyarországon több helyszínen is segédkezniük kellett a gátak megerősítésében, magasításában.

Fotó: a szerző felvételei