Olimpiai éremszerző katonáink

A rendezvényen – amelyet a „Katonák Hősök – Hagyomány és megújulás"  programsorozat részeként szerveztek – mutatták be Győr Béla–Klész László: „Katonaolimpikonok – Magyar hivatásos katonasportolók a modern kori olimpiai játékokon" című könyvét is.

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kincsestárnak nevezte a múzeumot és kiállításait, amelyek közül a mostani 116 évet átölelve 64 katonasportolót mutat be. Simicskó István szólt az áldozatvállalásukról, amellyel nemzetünk javát szolgálták, mondván: „Ők bebizonyították, hogy a katonai hivatás, a küzdeni tudás és a sport szeretete mindent fölülmúló erő".

A parlamenti államtitkár említette a rendezvényen is jelen lévő Grosics Gyulát és Buzánszky Jenőt, az Aranycsapat ma is élő legendáit, illetve a már elhunyt, kétszeres olimpiai bajnok Takács Károly sportlövőt, aki jobb kezének elvesztése után sem adta fel sportpályafutását.

„Előttünk áll egy olimpia. Londonban ismét bizonyíthatjuk, hogy milyen óriási jelentősége van a sportnak nemzetünk életében" – jelentette ki Simicskó István, aki kifejezte reményét, hogy nagyon sokan megtekintik majd a kiállítást.

Győr Béla–Klész László: „Katonaolimpikonok – Magyar hivatásos katonasportolók a modern kori olimpiai játékokon"  című könyvét dr. Szakály Sándor történész, professzor úgy jellemezte, hogy az nagyon fontos a magyar sporttársadalom számára. Méltatta a katonasportolók elkötelezettségét, sportszeretetét, hozzáértésüket: „Nem véletlenül, hanem képességei okán lett annak idején nagyon sok katonatiszt sportvezető: ők nemcsak művelték, de tanították, oktatták is a sportot ezreknek és ezreknek."

Szólt a könyvben olvasható nagyon is különböző életutakról, hiszen egyesek előbb katonák voltak, s úgy lettek sportolók, mások már ismert sportolóként választották a katonai hivatást.

„Olyan sikert kívánok a londoni olimpián a magyar csapatnak, mint amilyen sikeres ez a könyv" – ajánlotta a kiadványt Szakály Sándor mindenki figyelmébe, majd hozzátette: jó lenne, ha a 2012-es világjátékokon eredményesen szerepelnének a magyar katonasportolók.

A program koszorúzással folytatódott az olimpiai bajnok katonák tiszteletére állított emléktáblánál. Elsőként a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség képviseletében Simicskó István és Kovács Vilmos ezredes helyezték el a megemlékezés virágait. A Köztársasági Elnöki Hivatal nevében Szegő László dandártábornok, főosztályvezető, főhadsegéd, a Budapesti Honvéd Sportegyesület nevében Molnár Imre elnök, a Magyar Olimpiai Bizottság nevében Molnár Zoltán főtitkár, a Magyar Olimpiai Akadémia nevében dr. Jakabháziné Mező Mária és Győr Béla nyugállományú alezredes, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége nevében dr. Szekeres István nyugállományú dandártábornok koszorúzott.

A „Dobogósok mundérban. Éremszerző magyar katonák az újkori olimpiai játékokon"  című kiállítást dr. Sallay Gergely főtanácsos, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum osztályvezetője mutatta be a vendégeknek. A két teremben páratlan relikviákban gyönyörködhettek a látogatók. Sporteszközök, sportfelszerelések mellett érmek, kitüntetések, díjak tucatjai, valamint az 1960-as olimpia vívódobogója volt látható.

Elhangzott: 40 különböző helyről, helyszínről, intézményektől, gyűjtőktől származnak a tárgyak, fotók. Megtudtuk, hogy katonasportolóink a vívásban voltak a legeredményesebbek: 14 aranyérmet szereztek. A magyar katonasportolók egyébként 2008-ig összesen 35 arany-, 18 ezüst- és 25 bronzérmet „gyűjtöttek be", s a 78 érem 64 katona nevéhez fűződik.

Érdekesség, hogy magyar (pontosabban osztrák−magyar) színekben katona versenyző elsőként 1900-ban, a párizsi olimpián állt rajthoz tőrvívásban, de az elődöntök során kiesett. A diadalok mellett a tragédiákról is szól a kiállítás. Külön megemlékeznek a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó Kabos Endréről, aki a Margithíd 1944. november 4-i felrobbanásakor vesztette az életét, valamint a kétszeres olimpiai győztes Petschauer Attila kardvívóról, aki 1943 januárjában, mint a magyar 2. hadseregben szolgáló munkaszolgálatos hunyt
el.

Az időszaki kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a Hadtörténeti Múzeum földszintjén.

Fotó: Dévényi Veronika

 További képekért kattintson galériánkra!