Több száz honvédtiszt és a később Aradon kivégzett vértanúk lefegyverzésének a helyszínén, a Honvédtiszti Emlékhelynél tisztelegtek Gyula város lakói és a Magyar Honvédség képviselői az 1848/49-es szabadságharc hőseinek, mártírjainak emléke előtt. Abban a városban, ahol a fogoly magyar tisztek utoljára részesültek emberséges, tisztességes, katonához méltó bánásmódban.

Máté István szobrászművész a 1989-ben felavatott alkotása azt a helyszínt jelöli, amely nemcsak szimbolikusan, hanem valódi értelemben jelentette az 1849. szeptemberében Gyulán fogva tartott több mint ezer honvédtisztnek – köztük tíz későbbi aradi vértanúnak – a katonai tisztesség utolsó pillanatait: Az Almásy-kastély és a vár közötti téren adták át ugyanis a cári orosz katonák a császári hadseregnek az addig tisztes fogságban tartott magyar tiszteket. Oldalfegyvereiket, a tiszti becsületet jelképező kardjaikat ezen a helyen rakatták velük gúlába, innen indult a fogolymenet Arad felé.

Miért pont ők tizenhárman? Miként és miért alakult úgy az életútjuk, hogy ilyen tragikus, katonához méltatlan körülmények közt kellett mártírhalált halniuk? – utalt a sokakban megfogalmazódó kérdésekre ünnep megemlékezésében prof. dr. Csikány Tamás ezredes. „Több ezer császári és királyi tiszt közül voltak ők néhányan, akik egy történelmi helyzetben felismerték, hogy a magyar kormány és a kormány által létrehozott honvédsereg olyan igaz, haladó, előremutató ügyet képvisel, amely mellé érdemes odaállni. Tanult emberekként tisztában voltak a világban zajló folyamatokkal. Megértették a kormány célját: Magyarországnak – ezáltal a birodalomnak is – fel kell zárkóznia a haladást képviselő nemzetek közé" – mondta a főosztályvezető, majd hozzátette: „A szabadságharc mártírjai a lelkiismeretükre és hitükre hallgatva hozták meg történelemformáló döntéseiket. Az életüket áldozták a szabadságért, pedig korábban semmiben nem különböztek a többi tiszttől. A vállalásuk, az igazságérzetük, a tenni akarásuk miatt váltak hősökké, mártírokká, példaképeinké."

A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a Honvédtiszti Emlékhelyet. A nemzeti gyásznap alkalmából, a mártírok emléke előtt tisztelgő ünnepi megemlékezésen fellépett: A Légierő Zenekar – Szolnok (vezényelt: Molnár János őrnagy), az 1848/49-es Szabadságharc Szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület tagjai, Rékasi Károly színművész, az Erkel Ferenc Vegyeskar és a ROLE Zenekar.

GALÉRIA