Európa puskaporos hordója akkor és most

Az előadás a világháborút megelőző, ráutaló eseményekkel kezdődött. Isaszegi János rámutatott, nincs igazuk azoknak, akik úgy vélik, hogy az első világháború nyitánya a szarajevói merénylet volt. Az okok egészen a 19. századig vezetnek vissza: a felszabadító mozgalmak, háborúk a Balkánon, melyeket az Oszmán Birodalom ellen vívtak az itt élő népek, 1832-ben Görögország, 1878-tól pedig Szerbia, Montenegró és Bulgária. A huszadik század első évei is tartogattak olyan konfliktusokat, amelyek ugyan kisebb helyi háborúk voltak, de előrevetítették a későbbi világháborút. Ilyen volt a több nemzet részvételével levert kínai bokszerlázadás, az olasz−török háború vagy az első, majd a második balkáni háború.

Az Osztrák−Magyar Monarchia pedig azért érdeklődött olyan élénken a Balkán ügyei iránt, mivel a vezetés attól tartott, hogy a felszabadító mozgalmak hatással lesznek a soknemzetiségű nagyhatalom szláv népeire is.

A világháborút megelőző konfliktusokat a nagyhatalmak arra is felhasználták, hogy a nagy megmérettetés előtt kipróbálják fegyveres erejüket és katonai képességeiket, illetve azt, hogy mire képes a másik oldal. Amikor az annexiós válság lezajlott, azaz a Monarchia bekebelezte Bosznia-Hercegovinát, már akkor világos volt, hogy a nagyhatalmak közül Oroszország, Olaszország és Anglia ezt nem fogják szó nélkül hagyni. A Balkánon egyik konfliktus követte a másikat, ez már nem változott a világháború kitöréséig, melyről ezek után igencsak egyoldalú vélekedés lenne azt állítani, hogy csak a pisztolylövéssel kezdődött − szögezte le Isaszegi János, aki arra is rámutatott, hogy a világháborút eleinte abban a reményben vívták, hogy három hónapon belül vége lesz, és egyetlen fronton megvívható.

Napjainkban sem a béke szigete a Balkán, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy nemzetközi békefenntartó missziónak kell a térségben állomásoznia ahhoz, hogy az itt élő népek ne kezdjék el egymást gyilkolni. Eközben az egész, évek alatt gondosan felépített rendszert fenyegeti a tőkeberuházások csökkenése, ami részben az Európai Unió válságának köszönhető. Emiatt a beruházások jelentős része is félbeszakadt, így nem kizárt, hogy az eddig elért eredmények hatása elveszik a káoszban.

A zavarosban előszeretettel halászó Kína itt is feltűnt; görögországi, romániai és bulgáriai beruházásai után ma már elmondható, hogy Szerbia legnagyobb külföldi befektetőjévé avanzsált. Az előremutató folyamatok lassulása, leállása a békés együttélésre is rányomja a bélyegét. Isaszegi János rámutatott: sok helyütt máris nő a feszültség, ami a jövőben konfliktusokhoz vezethet. Amíg a nemzetközi fegyveres erők itt állomásoznak, addig az indulatokat kordában lehet tartani, kivonásuk esetén azonban könnyen kiújulhat a háború.

A szakértő elmondta, a független Koszovó kapcsán így is meglehetősen feszült a helyzet, hiszen a szerbek nehezen törődnek bele a területvesztésbe. Ez már Kosovska Mitrovicában is megmutatkozott, ahol az ENSZ-bíróságok épületét szerb tüntetők foglalták el, és csak a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erők bevetése oldotta meg a helyzetet. „Napjaink problémái között a szaporodó, gyakorta eldurvuló tüntetéseket, valamint a szervezett bűnözés térnyerését tarthatjuk számon" − foglalta össze Isaszegi János.

A biztonságpolitikai szakértő a balkáni helyzet mellett beszélt a határainkhoz vészesen közel zajló ukrán konfliktusról és a katasztrófával fenyegető iraki eseményekről is. Kiemelte, a fiatal iraki kormány már nem tudja kézben tartani az eseményeket. A hadseregből tömegesen dezertálnak a katonák és viszik magukkal az amerikaiaktól „örökölt" modern fegyvereiket. Mi több, az ISIS seregét a Szíriában mindeddig kudarcot valló, terroristákkal is elvegyülő harcosok is erősítik, akik szintén kaptak fegyvereket az Egyesült Államoktól.

Fotó: Tóth László