Gyerekek háborúja
Szöveg: Révész Béla | 2016. október 19. 7:00Bár a világot folyamatosan sokkolja az „Iszlám Állam” véres propaganda-hadjárata, van egy olyan tevékenysége is a terrorszervezetnek, amellyel a nyugati társadalmak semmit nem, vagy csak alig valamit tudnak kezdeni. Ez a gyerekek és a külföldi fiatalok bevetése, amely akár értelmezhető a pszichológiai hadviselés részeként is.
A gyerekkatonák alkalmazása nem új keletű dolog a történelemben. Elég csak a francia gyermekek 1212. évi keresztes hadjáratára gondolni, illetve az európai szabadságharcokban részt vett fiatalokra, sötétebb példát említve a Hitlerjugendre. Az utóbbi évtizedekben főként az Afrikából érkező hírekre kapjuk fel a fejünket a gyerekkatonák kapcsán, az „Iszlám Állam" (Islamic State of Iraq and the Levant – ISIL) azonban a gyermekek elleni borzalmak tekintetében is hamar listavezető lett. A fiatalok behúzása a terrorszervezetbe kétféle módon történik: elrabolják vagy toborozzák őket. Az ISIL mindkettőt hatékonyan műveli – felmérhetetlen károkat okozva a gyermekeknek.
Hatékony átnevelés
Az ISIL gyerekrablásai brutálisan egyszerű technikán alapulnak. Ha olyan területet foglalnak el, amelyen vallásilag vagy ideológiailag számukra nem elfogadható népesség él, beindul a könyörtelen „rutineljárás".
– Főleg a kurd etnikumhoz tartozó jazidik esetében gyakori ez, amely egy nagyon zárt, egyik nagyobb vallási irányzathoz sem tartozó csoport. Amikor az „Iszlám Állam" katonái elfoglalnak egy jazidi települést, a férfiakat lemészárolják, a nőket és a fiatal lányokat pedig elviszik szex-rabszolgának. Az öregnek tartott asszonyokat szintén kivégzik. Az egészen fiatal gyerekeket átnevelő táborokba hurcolják, ahol programszerű agymosásnak vetik alá őket – részletezi az eljárást dr. Vogel Dávid főhadnagy, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének (HVK TKH) hadműveleti tisztje.
Agymosás alatt persze nem kell túl bonyolult eljárásra gondolni. Nem kifinomult technikáról van szó, ám az átnevelési program éppen ijesztő egyszerűségében hatásos, mivel az állandóságra és az ismétlésre épül. Az iszlám hit „elkalifásított" értelmezése az alapja mindennek. A gyerekekkel a Korán bizonyos részeit ismételtetik szüntelen, addig, ameddig a szavak el nem vesztik valós jelentésüket, és az ISIL ideológiájának megfelelő, annak magyarázatával ellátott új jelentést nem kapnak.
Dr. Vogel Dávid főhadnagy
– A büntetés szintén szerves része a folyamatnak. Rendszeres a fizikai fenyítés, a verés. A napirendjük olyan, mint egy felnőtté: hajnali kelés, gyakorlatozás, ideológiai nevelés. A kiképzés napi 13 órán át is tarthat. Ezalatt lövészetre, robbantásra és közelharcra is tanítják a gyerekeket. Utóbbit jellemzően egymáson gyakorolják, élesben, nem imitált ütésekkel. Itt sajátítják el a lefejezés és a torokátvágás technikáját is. Abszurd belegondolni, de alapvetően játék babákon gyakorolnak. Amivel más gyerek játszik, azon ők a gyilkolási tudásukat tesztelik – mondja Vogel főhadnagy.
A vizuális propaganda a gyerekkatonák kiképzésénél is óriási szerepet játszik. Videókat nézetnek velük, hogy szokják a brutális látványt, a kivégzéseket, és minél hamarabb elfogadják, hogy nekik is a látottak alapján kell cselekedniük. A módszer sajnos abszolút működőképes: ezek a gyerekek bizonyos idő elteltével habozás nélkül képesek gyilkolni az ISIL nevében, annak eszméiért.
Tabuk nélkül
A jazidik több hónapos kiképzés után először kisebb feladatokat kapnak. Nem küldik őket egyből akcióba, egy darabig még tesztelik megbízhatóságukat, lojalitásukat és elkötelezettségüket. A terrorszervezetnél rengeteg logisztikai háttérfeladatot is el kell végezni, olyan dolgokat, amelyek első pillantásra nem tűnnek fontosnak. De az ISIL klasszikus katonai mintára épül fel, ott is minden csavarnak a helyén kell lennie, különben leáll a gépezet. A gyerekek elkötelezettségével azonban az esetek zömében nincs gond.
– A kisebbekben még nincsenek meg azok a morális gátlások, amelyek egy egészséges szocializációs folyamatban később kialakulhatnak. Nem ismerik a tabuk, az erkölcsi tiltások fogalmát. Ha egy kisgyereket évek óta arra nevelnek, hogy fegyvert viseljen, és gyilkolni tulajdonképpen dicsőség, semmiféle ellenérzése nem lesz, hiszen tanulási folyamatából teljes mértékben kimaradnak az alternatív lehetőségek. A gyerekből a legkönnyebb gondolkodás nélküli robotot formálni. Mindehhez párosul egy sajátos pszichológiai nyomás. Az ISIL a gyerekek számára az erős, megroppanthatatlan, „győzelemre ítélt" szervezet képét mutatja, s ezzel állítja szembe a kicsik addigi életét, mintegy arra mutatva rá, hogy a szülei és a közössége nem tudta megvédeni, de az ISIL táborában biztonságban érezheti magát, ott semmi baj nem érheti. A gyerek azt már felfogja, hogy fegyverrel a kezében, háta mögött az ISIL-közösséggel hatalma van. Az, hogy ezt a hatalmat mire használja, az már egy sajnálatosan bonyolult kérdés – részletezi a HVK TKH hadműveleti tisztje.
Az „Iszlám Állam" a harcosok új generációját képezi ki a toborzott vagy elrabolt gyerekek bevetésével. Egy 2015-ös kimutatás szerint mintegy ezer, 16 évnél fiatalabb fiú lett az ISIL tagja egy esztendő alatt. Ebből több mint félszázan estek el, nyolc esetben öngyilkos merényletre használták őket. Híres és sokkoló videókat láthatunk az „Iszlám Állam" foglyait lefejező vagy éppen felrobbantó kisfiúkról, akiknek arcán büszkeség látszik tettük végrehajtása után. Vogel főhadnagy szerint a gyerekek propagandavideós felhasználása kettős üzenetet hordoz.
„Amit te otthon játszol, mi élesben csináljuk a csatamezőn."
– Egyfelől része a pszichológiai hadviselésüknek. Egyfajta kegyetlen, gúnyos válasz a mi keresztény alapokon álló gyereknevelési módszereinkre. Nálunk a gyerek szent, az esetek többségében olyan környezetben szocializálódik, ahol ő áll a középpontban, minden szeretetet, védelmet és törődést megkap, ami a fejlődéséhez szükséges. Afrikában vagy a Közel-Keleten ez eleve másképpen van. Az ISIL-gyerekek szerepeltetése és kiképzése egyfajta provokáció a nyugati társadalmak felé, amelyeket sokkol, hogy kiskorúakat használnak gyilkolásra. Másfelől erős jelzésértéket hordoz az ISIL utánpótlását illetően. Saját generációt nevelnek ki, olyan fiatalokat, akik már az ő értékrendjük szerint gondolkodnak és cselekszenek. Ha valakinek erről a Hitlerjugend jut eszébe, az nem a véletlen műve, az alapelv ott is ez volt, bár a módszerek mások – mondja Vogel főhadnagy.
Természetesen nem mindenkinél működik az agymosás. Sokan próbálkoznak szökéssel, van, akinek sikerült is. A változó hadi helyzet hatására többeket kiszabadítottak az ISIL karmaiból. Ezek a gyerekek borzalmas dolgokról számoltak be, történeteik még a sokat tapasztalt szakértőket is megdöbbentették. De mit lehet tenni egy agymosáson átesett fiatallal, akinek szüleit meggyilkolták, és hónapokig, évekig sulykolták bele az ISIL egyedüli üdvözítő voltát? A HVK TKH tisztje szerint van visszaút számukra, még ha rögös is.
– Bonyolult dolog. Egy nyolcéves gyereket a nyugati jog szerint nem lehet például háborús bűnösként kezelni, így alapvetően a reintegráción van a hangsúly. Pszichológusok hada foglalkozik a problémával, a jelek biztatóak. Hónapok munkájával a folyamat elkezd visszafordulni. Gyakorlatilag fordított agymosásnak kell alávetni őket, persze pozitív eszközökkel, nem úgy, ahogyan az ISIL tette. Nagyon kell rájuk figyelni. Ha elvesszük tőlük azt az ideológiai hátteret, amelyben szocializálódtak, légüres térbe kerülnek, nem lesznek értékeik, eltűnnek a beléjük sulykolt kötődések. Ezt valamivel ki kell tölteni, valamivel pótolni kell, hogy azt érezhessék, nem csak gyilkolás útján lehetnek tagjai egy befogadó közösségnek.
Élő játék, szabad gyilkolás
Az ISIL óriási hangsúlyt fektet a nyugati országok fiataljait megcélzó toborzási propagandára is. De minek a hatására dönt úgy egy francia tizenéves, hogy nekilódul az ismeretlennek, és csatlakozik a terrorszervezethez? Nem meglepő, hogy az „Iszlám Állam" internetes agymosással próbálkozik az ilyen esetekben. Egy francia elemzés szerint mintegy kétezer olyan fiatalkorú van, akik az ISIL propagandájának hatására azonosultak a radikális iszlám tanaival. A terrorszervezetnek mindenhol vannak toborzósejtjei; ezek az olyan fiatalokat célozzák meg tevékenységükkel, akiknek a szociális körülményei nem ideálisak, akár anyagilag, akár nevelési szempontból. A potenciális csatlakozót megkeresik, és ráveszik, hogy töltsön le egy biztonságos, titkosított levelezőszoftvert. Ezen keresztül aztán videók és célzott üzenetek tucatjait küldik neki naponta. A dolog valóban ennyire egyszerű, az agymosás máris beindul, és – a nagy számok törvénye alapján – működik is. Vogel főhadnagy a csatlakozási hajlandóság másik szegmensére is rámutat.
– Ott a kalandvágy bennük, amely a történelem során többször csábított már fiatalokat a háborúba. Másfelől erősítheti a csatlakozási vágyat a nihil, a céltalanság is, amelyben a fiatalok a hétköznapok során élnek a legfejlettebb társadalmakban. Történelmi pillanatnak érzik, amelyben részt akarnak venni. „Megtehetsz következmények nélkül dolgokat" – dől rájuk a propaganda, ők pedig elhiszik, hogy ami Európában tabunak számít, mindaz az ISIL területén természetes vagy éppen dicsőség – mondja Vogel főhadnagy, majd egy egészen megdöbbentő propagandafogást hoz fel példaképpen az ISIL eszköztárából.
– A számítógépes játékokon szocializálódott fiatalok, akiknek mindenük megvan, nem tudnak lassan határt húzni a realitás és a virtuális valóság között. A játékokat nem véletlenül említem, mivel konkrét példánk van rá. Az ISIL propagandagépezete odáig ment, hogy a világ egyik legnépszerűbb játékát, a Grand Theft Auto V-öt használta fel videói-
ban saját eszméi terjesztésére, illetve toborzási célokra. A videók, a játék-mutációk elé oda is írták: azt, amivel te otthon játszol, mi élesben csináljuk a csatamezőn. Az üzenete éppen ez: megteheted a valóságban is, amit eddig szórakozásnak hittél. A videók alatt az ISIL által feltöltött toborzózenék mennek, megjelennek az „Iszlám Állam" lobogói és jelképei. Az „átírt" verziókban rendőröket gyilkolnak, katonai konvojokat semmisítenek meg, buzdítva a fiatalokat a Nyugat elleni háborúra. Itt megint az a szürreális helyzet áll elő, amikor a Nyugat termékeit fordítják a Nyugat ellen. Lehet persze ezt gyermeteg próbálkozásnak tekinteni, de ez csak egy az ISIL ezer trükkje közül.
Tüneti kezelés
Köztudott, mennyire nehézkesen reagálnak a nyugati sajtóorgánumok és a különböző médiaplatformok az ISIL propagandájára. A közelmúltban néhány francia újság csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint nem jelentetik meg többé öngyilkos merénylők nevét és arcát, nem asszisztálnak a mártírkultusz kialakításához és az ISIL tagjainak reklámozásához. Néhány hónappal ezelőtt a JIGSAW, a Google egyik leányvállalata rukkolt elő egy új ötlettel, amely kifejezetten az ISIL propagandájával frissen ismerkedő fiatalokat vette célba. Az elgondolás pofonegyszerű. Ha a Google felhasználókat figyelő robotjai úgy érzékelik, hogy valaki túl intenzíven érdeklődik a terrorszervezet anyagai, videói iránt, akkor a kereső találati listáján felülre, azaz első helyekre rendezi az elrettentő találatokat: a videókat a kegyetlenkedésekről, vagy azokat a hittudós-magyarázatokat, amelyek rámutatnak, mennyire távol áll az ISIL az iszlám valódi szellemiségétől. Vogel főhadnagy szerint a megoldás példát mutathat, de eredményességével kapcsolatban egyelőre szkeptikus.
– Lehet ez megoldás, de a helyzet ugyanaz, mint a francia lapok esetében. Ha csak egy platform alkalmazza, az önmagában kevés, és nyugati fogalmak szerint akár egyfajta cenzúraként is értelmezhető. Aki valóban a propagandára kíváncsi, az úgyis meg fogja találni egy másik keresőn vagy célzott és nem véletlenszerű kereséssel, esetleg a deepweb bugyraiban. A propaganda elleni ilyen jellegű háború, a Google robotrendszerének erre az esetre specializált fejlesztése, vagy a Facebook és a Twitter profiltörlései kezdetnek jók, de globálisan nem alkalmazhatók minden platformon, mindössze tüneti kezelést jelentenek. A hosszú távú megoldás természetesen az „Iszlám Állam" elpusztítása, valamint tanaik hazugságának – lehetőleg az iszlám világból érkező – bemutatása, rémtetteinek széles körű megismertetése lenne; ez utóbbiak azért, hogy ne válhasson láthatatlan, földalatti terrorszervezetté – véli a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének hadműveleti tisztje.
Fotó: Tóth László és internet
Forrás: Magyar Honvéd 2016. október
