Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Háborúk újrakezdve, békeálmok elfeledve”

Szöveg: Takács Vivien |  2017. december 3. 19:07

„Háborúk újrakezdve, 2017: elavult békeálmok távol és közel − háborúk, konfliktusok, migránsválság értékelése” címmel tartott előadást a napokban Budapesten, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, háborús műveleti szakértő.

A Missziós történetek előadássorozat keretében megtartott előadáson Isaszegi János elmondta: „a háborúk, konfliktusok és válságok nem önmagukban vannak, hanem minden mindennel összefügg", ezért az előadását a XXI. századi biztonsági környezet értékelésével kezdte. Isaszegi János kitért a megváltozott hadviselésre: a gépekkel vívott háborún, majd az atomfegyver bevetésén át beszélt a hibrid háborúról és a drónokkal vívott háborúkról is.

1596042028

A második blokkban „a háborúk újrakezdve, békeálmok elfeledve" címmel kaphattunk részletes, tíz pontból álló elemzést. A nyugállományú vezérőrnagy górcső alá vette a Balkánt, Ukrajnát, Kelet-Ázsiát (Japánt és Koreát), Dél-Ázsiát (Afganisztánt és Pakisztánt), Közép-Ázsiát, Iránt, Nyugat-Európát, valamint szólt még a migrációs és menekültválságról, a vallásháborúkról, végezetül pedig kitért arra, hogy mi a helyzet most Afrikában és a Közel-Keleten, hét évvel az arab tavasz után.

A Balkánról beszélve megemlítette: Bosznia-Hercegovinában a NATO-vezetésű IFOR/SFOR misszió 1995. december 20-tól 2004. december 2-ig tartott, amelyet az EU vett át, innentől kezdve van jelen az EUFOR erőivel. „Eltelt már huszonkét év, és még mindig nem tudjuk, mikor vonhatók ki onnan a nemzetközi erők" – mondta, hozzátéve: a Bosznia-Hercegovinában állomásozó ENSZ-mandátumú európai erők (EUFOR) között magyar katonák is vannak. „Az ott lévő békefenntartókra és szervezetekre úgy tekint Bosznia, hogy ők már a társadalmuk része, azaz itt költik a pénzüket, helyi vállalatokat foglalkoztatnak, ezért a befogadó ország nincs rákényszerülve arra, hogy önállóan gazdálkodjon, működjön" – hangsúlyozta a tábornok.

1596042028

Az előadó emellett felhívta a figyelmet a Nép Szent Harcosai (the Mujahadin-e Khalq − MEK) elnevezésű perzsa−iráni, síita, radikális terrorista szervezetre, ami még 1965-ben Teheránban alakult. Megtudtuk: az iráni vezetéssel szemben az 1970-es évek óta fegyveresen fellépő, Szaddam Huszein által harmincegy éve befogadott és támogatott ellenálló mozgalmat − amelyet az USA 2012-ig, az EU pedig 1980-2008 között terrorista szervezetnek minősített, és amelyet az Irán-barát jelenlegi iraki vezetés kitoloncolt Irakból − jelenleg egyedül az ENSZ tartja terrorista szervezetnek. Az ő nevükhöz köthető a bagdadi ENSZ-képviselet 2003. augusztus 19-iki felrobbantása is. A szervezet székhelye korábban Teheránban, Párizsban és Irakban volt, majd pedig 2016-ban Albánia úgy fogadta be, hogy az már le lett véve az EU által a terrorszervezetek listájáról.

Fotó: a szerző felvételei