Jövőre kezdené a totális háborút az al-Kaida

Abdullah Azzam 1989-es meggyilkolását követően a vezetést Oszama bin Laden vette át, aki az iszlám ellenségei ellen világméretű harcot indított. A szovjet kivonulás után az arab−afgán mudzsahidek bin Ladennel együtt 1993-ban a dzsihádot kiterjesztették a szomszédos Tádzsikisztánra, majd 1995 tavaszán Csecsenföldre. A cél az oroszok kiűzése valamennyi iszlám területről a Kaukázusban és Közép-Ázsiában. Afgán kiképzőtáborok nyíltak az algériai és más észak-afrikai terroristák számára azzal a céllal, hogy merényleteket hajtsanak végre Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban.

Az afganisztáni tálib felkelés Vazirisztánban együtt járt az al-Kaida ernyőszervezet újjáépítésével, átcsoportosításával. Az amerikai támadások hatására az al Kaida átalakult egy decentralizált, laza struktúrájú rendszerré. 2003-ban kezdődött az a folyamat, melynek eredményeként napjainkban kiterjed a Közel-Keletre és Észak-Afrikára, Kelet és Nyugat-Afrikára, Közép és Dél-Ázsiára, Európára és az Egyesült Államokra is.

Mára az al-Kaida elnyelt vagy beolvasztott tíz új és létező terroristacsoportot, jelenlétét pedig tizenkilenc országra terjesztette ki. Egy brit hírszerző tiszt a szervezet terjedését különböző országokban és csoportoknál a higany mozgásához hasonlította.

Ahol a száműzetésben lévő dzsihádisták nem akartak vagy nem tudtak tevékenykedni, ott céljaiknak a helyi szervezeteket igyekeztek megnyerni, köreiket főként a fiatalok körében bővítették. Sikeresen használták fel a helyi iszlám radikális szervezeteket, például a Muzulmán Testvériséget, vagy a Hizb ut-Tahrir pártot (Felszabadítás Pártja) Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában. Így alakultak ki a radikális szervezetek és követték az al-Kaida ideológiáját. Az elmúlt években az internet, különösen az azon terjesztett Inspire magazin felhasználásával jelentős szerepet játszik a toborzásban és az ideológiák, illetve terrormódszerek terjesztésében.

Az internet az egyéni dzsihád, a bennszülött" terrorizmus legfőbb terjesztőjévé vált az elmúlt években. Vannak olyan szervezetek, amelyek tagjai profi terroristák, képesek tervező-szervező munkát ellátni, ilyenek az Iszlám Állam és az al-Kaidához köthető szervezetek. Vannak a magányos merénylők, akik gyengébben képzettek, erre utalnak azok a merényletek, melyek során számos hibát követtek el. Vannak azok az egyéni merénylők, akik jóformán csak a fegyverek használatát tanulják meg és azok, akik maguk tervezik és hajtják végre merényleteiket, mint például a Charlie Hebdo-gyilkosságok elkövetői.
„A radikalizálódásnak számos oka volt" − mutatott rá Kis-Benedek József. Ezek között szerepel az öbölháború, az Irak elleni embargó, a palesztin helyzet megoldatlansága, a demokrácia terjesztésének visszásságai, a háború pusztításai.

A professzor arra is rámutatott, hogy a radikális iszlamista szervezet tervszerűen működik, végső célja, hogy 2020-ban már az USA is iszlám kalifátus legyen. Forgatókönyvük szerint 2016-ban kell elkezdődnie a totális háborúnak a hitetlenek ellen. Európában egyelőre nem sok a magányos merénylő, habár a szervezet azt tűzte ki célul, hogy ezek számát növeljék.

Fotók: a szerző felvételei