„Nem számítok radikális és tartós romlásra”

Ante Gotovinát tavaly áprilisban ítélte 24 évnyi börtönre az ICTY a Vihar hadműveletben elkövetett háborús bűnökért. Vádlott-társa, a hadművelet idején a horvát különleges rendőri alakulatokat irányító Mladen Markac első fokon 18 évet kapott, de pénteken ő is szabadon távozhatott. Zágrábban üdvrivalgással fogadták a döntést; százezres ünneplő tömeg várta a horvát főváros Jellasics terén Gotovina és Markac volt tábornokokat, míg Belgrád a felmentés után pár órával „technikai minimumra" korlátozta együttműködését a Nemzetközi Törvényszékkel, tüntetők pedig zászlót égettek.

„Elvonatkoztatva az igazság kérdésétől, a bíróság dolga az, hogy a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján döntést hozzon − úgy látták, hogy az elsőfokú döntés nem volt kellően megalapozott" – válaszolta Juhász József (képünkön) arra a kérdésünkre, hogy igazságosnak tartja-e Hága döntését. Hozzátette: bizonyos szintű igazságtalanságot mindenképp hagy maga után az ítélet, mivel ezeket a bűnöket elkövették, jóllehet pontos számadatok és egyértelmű bizonyítékok nincsenek.

Hága leginkább abban hibázott, hogy a felmentést kísérő kommunikáció nem volt egyértelmű. Hangsúlyozni kellett volna, hogy itt és most két ember állt a bíróság előtt, az ő bűnösségük vagy ártatlanságuk volt vita tárgya, nem pedig a Vihar hadművelet maga, melynek keretében valóban követtek el háborús bűnöket. Ez a helyzet úgy dekódolja Gotovináék felmentését, mint az egész horvát nép felmentését, legitimálva mindazt, ami a harctéren és a politikában lezajlott.

Hogyan befolyásolja ez a döntés Szerbia és Horvátország viszonyát, illetve meddig fokozhatja a szerb közvélemény EU-ellenes hangulatát? Juhász József szerint habár elsősorban Hágára, ezenfelül az Európai Unióra csapódik le a szerb közvélemény haragja, a hosszú távú hatásait az dönti el, miként foglal állást a politikai vezetés − tovább hergeli a tömeget, vagy igyekszik hamar lecsillapítani a kedélyeket, elkerülve, hogy Szerbia európai uniós kapcsolatai szenvedjenek kárt. Befolyásoló tényező emellett az is, hogy a jövőben milyen ítéleteket hoz a Nemzetközi Törvényszék. Az esetleges szerb érdekeket sértő döntések ugyanis tovább fokozhatják az ellenséges hangulatot.

Mindenképp van az esetnek regionális kockázata, hiszen hatásai rendkívül szerteágazóak: elég a bosnyákok helyzetére gondolni, amelynek miliőjét mindig is meghatározta a mindenkori szerb−horvát viszony. A következő néhány hónapban arra lehet számítani, ami egyébként már el is kezdődött: „A feszültségek növekednek a két állam között, nagyon hevesek az érzelmek mindkét oldalon, valószínű, hogy tesznek politikai lépéseket, más nemzetközi fórumon pert indítanak Gotovináék ellen. Ennek a végeredménye is meghatározó, ám még kedvező döntés esetén is hosszú időnek kell eltelnie, míg kialakul a regionális biztonság. Ezt hátráltathatják bizonyos események, de semmiképp sem számítok radikális és tartós romlásra"

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.

Ha jobban megnézzük, egyik fél sem érdekelt abban, hogy a feszültség eszkalálódjon. Míg Horvátország felé kvázi elvárás az EU részéről, hogy előmozdítsa a Nyugat-Balkán stabilizálását, a szerb oldalon Tomislav Nikolic államfőnek szüksége van rá, hogy Európa elfogadja őt kiegyensúlyozott reálpolitikusként, ezt az imidzsét akarja kiépíteni.

Ilyen előzmények után érkezett a hír november 29-én, hogy az ICTY Ramush Haradinaj egykori gerillaparancsnokot és koszovói kormányfőt is felmentette. Haradinaj volt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) legmagasabb rangú megvádolt parancsnoka. „Ez rendkívül barátságtalan lépés Szerbia felé, ezenfelül kockázatosabb Gotovináék felmentésénél is, hiszen a frissen kezdődött, amúgy sem zökkenőmentes szerb−koszovói tárgyalásokat hátráltatja, főként amennyiben Haradinaj visszatérhet a kormányfői székbe" – értékelte az új helyzetet Juhász József.

„Minden jel arra utal, hogy Szerbiában csillapodnak a kedélyek. Míg Nikolic államfő erőtlenül tiltakozott, Dacic kormányfő sietett leszögezni: a történtek ellenére Belgrád folytatja a párbeszédet Pristinával az uniós integráció érdekében.

Fotó: archív