Nincs közvetlen terrorveszély, de fel kell készülni a legrosszabbra is

Felmerült a kérdés: lehet-e mások vallási érzékenységét sértő karikatúrákat rajzolni? Az iszlám kultúrából hiányzik az önreflexió képessége, a globalizáció folyamatainak köszönhetően pedig ütközött a Nyugattal − derült ki a hozzászólásokból.

„Az iszlám hit alapja a saját megfellebbezhetetlensége" − mutatott rá dr. Dobrovits Mihály turkológus, a kerekasztal moderátora, aki azt is kiemelte, ennek ellenére az iszlám világban számos törvényt tett zárójelbe a közösség, a vallásra pedig − főleg az értelmiségi körökben − csak mintegy szimbólumként tekintenek. Ez még a síita Iránban is így van. Az iszlám olyan rendszer, mely az élet minden területén foganatosít előírásokat. Ezekkel szemben nincs helye vitának.

„Természetesen ezzel szemben tapasztalható ellenállás" − emelte ki Dobrovits Mihály, felidézve az iráni mondást, miszerint „a sah alatt az utcán piáltunk és otthon imádkoztunk, most az utcán imádkozunk és otthon iszunk."

A kerekasztal-beszélgetést követő előadásában dr. Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója arról beszélt, nem minden iszlámhívő fundamentalista, és nem minden fundamentalista terrorista. A dzsihádizmus az iszlám radikális irányzata, mellyel természetesen nem minden iszlámhívő ért egyet. Kiemelte: az iszlám nem az erőszak vallása, a dzsihád nem háború és nem is szent. Eredeti jelentése igyekvés, törekvés az egyistenhit terjesztéséért. Kezdetben nem is szólt a fegyveres harcról.

Az előadásból kiderült, hogy az al-Kaida történetének négy hulláma volt. Az első kettőt a támadók elleni harccal magyarázták.
A harmadik hullámban már kialakult az úgynevezett bennszülött terrorizmus, melynek keretében a célba vett országokban kutatnak radikalizálható személyek után. Nincs már szükség kiképzőtáborokra sem, ezek a folyamatok − vagyis a radikalizálódás és a bombakészítésre való felkészítés − ma már az interneten zajlanak. A radikalizmus terjedésének fontos helyszínei a börtönök is.

„A radikalizálódásnak számos oka volt" − mutatott rá Kis-Benedek József. Ezek között szerepel az öbölháború, az Irak elleni embargó, a palesztin helyzet megoldatlansága, a demokrácia terjesztésének visszásságai, a háború pusztításai.

Az előadásból az is kiderült, nem véletlenszerűen választ célpontokat a radikális muszlim szervezet: húszéves tervet követnek az események, melynek végső célja, hogy 2020-ban már az USA is iszlám kalifátus legyen. Európában egyelőre nem jellemzők a magányos merénylők, annak ellenére, hogy a szervezetnek éppen az lenne a célja, hogy ezek számát növeljék. Az egyéni akciók mindeddig nem al-Kaida ihletésűek voltak. A radikalizmussal viszont találkozhatunk Európa-szerte, mivel az internet segítségével könnyedén terjed.

Az al-Kaida képességei egy Európa elleni támadásra jelenleg igencsak korlátozottak, de a bevándorlók harmadik-negyedik generációja az erősödő propaganda miatt veszélyforrássá válhat. Az, hogy leendő terroristák a bevándorlók közé keveredve érkeznek a cselekmény helyszínére, az ezredes szerint nem valószínű, hiszen ez korántsem a leghatékonyabb megoldás. A szervezők jobban szeretnek helyieket alkalmazni, akik helyismerettel rendelkeznek és sokkal kevésbé gyanúsak, a titkosszolgálatok számára nehezen azonosíthatók.

A konferencián dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa Az Európai Unió válasza az európai iszlám terrorizmusra, Sógor Dániel történész, arabista pedig Az Iszlám konferencia és az Arab Liga a dzsihádizmusról címmel tartott előadást.

Fotók: a szerző felvételei és internet