Nincsen gyors megoldása a gázai konfliktusnak

Az Erős Szikla elnevezésű hadműveletben − gázai források szerint − mintegy 1900 palesztin (Izrael szerint közülük 900-an iszlamista szervezetek fegyveresei voltak) és 67 izraeli halt meg, akik közül hárman voltak civilek.

A fegyverszünet alatt Kairóban ültek tárgyalóasztalhoz a felek: Izrael demilitarizálást, a Hamász fegyvereinek teljes leszerelését, míg a palesztinok egyebek mellett a blokád feloldását, a Gázai övezetbe zárt civilek életkörülményeinek javítását követelik.

„Elég nagy a szakadék a két álláspont között, és a hosszú távú megoldás kibontakozásának útja igen bizonytalan" – mondta ezzel kapcsolatban a szakértő. Mint rámutatott: egy önálló palesztin állam létrehozása több izraeli vezető szerint az ország számára stratégiai és egzisztenciális veszélyekkel járna, ezért nehezen elképzelhető olyan fordulópont a konfliktusban, amely megnyugtató változást hozna.

Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter hétfőn a katonai rádió jelentése szerint azt mondta, meg kellene fontolni, hogy a hadművelet végeztével a Gázai övezetet helyezzék ENSZ-felügyelet alá. Liberman úgy fogalmazott: „Meg kell gondolni az ENSZ-mandátumot. Mindenki azt kérdezi, hogy mi történik másnap, ha Izrael leveri a Hamászt. Egyik ötlet az ENSZ-felügyelet, és én egyáltalán nem ellenzem ezt a lehetőséget".

Gazdik Gyula szerint az izraeli politikai elit nagyon sokféleképpen látja a helyzet megoldását. A szélsőséges nacionalista, jobboldali vélekedés szerint Gázát Izrael részének kell tekinteni, és keményen le kell törni a terrorista szervezetnek tartott Hamász ellenállását. A Knesszet alelnöke, a védelmi és külügyi bizottság tagja nemrégiben levélben kérte Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy fontolja meg a fenti álláspontot.

A jóval pragmatikusabb vélemények szerint viszont a Hamász kiiktatása és a demilitarizálás után a blokád fokozatos feloldására, az elzártság enyhítésére kell törekedni. Erősíteni kell a Palesztin Nemzeti Hatóság helyi szerepét, s távlatilag szükségesnek látnák egy független palesztin állam létrejöttét.

A miniszterelnök e kérdésben óvatosan fogalmaz: nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó demilitarizálást sürget, de óvakodik attól, hogy véleményt formáljon a palesztin államiságról – mutatott rá a szakértő.

A gázai palesztinok is megosztottak a jövőt illetően, sokan nemcsak Izraelt, hanem a Hamászt is felelőssé teszik a pusztításért, de az biztos, hogy az említett szervezetet nem lesz egyszerű eltüntetni a képből, mert mély gyökerei vannak az övezetben – fűzte hozzá, azzal együtt, hogy a rengeteg szempont és tényező mind azt vetíti előre: gyors megoldás nem várható a kérdésben.