Válságok a világ körül

Venezuela

Április óta mindennaposak az összecsapások Venezuelában, amióta a Demokratikus Unió nevű ellenzéki pártszövetség és a fiatalokat tömörítő Ellenállás mozgalom utcai megmozdulásokat szervez. Mostanra mintegy százra nőtt azoknak a száma, akik a kormányellenes tüntetéseken vesztették életüket. Emellett több százan sebesültek meg és több ezer tüntetőt állítottak elő a biztonsági erők és a tüntetők közötti összecsapásokban. Az újabb venezuelai tüntetéseket a Nicolás Maduro elnökhöz hű legfelsőbb bíróság március 30-ai döntése váltotta ki, amellyel megpróbálta minden hatalmától megfosztani az ellenzék által uralt parlamentet, de a hazai és nemzetközi tiltakozások hatására meghátrálni kényszerült. A hatalmas olajtartalékokkal rendelkező latin-amerikai ország a belpolitikai krízis mellett súlyos gazdasági és élelmezési válsággal is küzd: az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció megfékezhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett ki.

Kasmír

India és Pakisztán függetlenné válásuk, azaz 1947 óta több háborút vívott egymással a többségében muszlimok lakta Kasmírért, amelyet Újdelhi és Iszlámábád is teljes egészében magának követel. India azzal vádolja Pakisztánt, hogy kiképzi és felfegyverzi a lázadókat, Iszlámábád ezt tagadja. 1989 óta több mint hetvenezren vesztették életüket a fegyveres lázadásokban és az indiai hadsereg rendteremtő akcióiban. A tavalyi év sem volt békésnek nevezhető a már említett két nagy ország között fekvő régióban: júliusban indiai katonák végeztek egy közismert Pakisztán-párti fiatal lázadóvezérrel. A történtek évek óta nem látott tüntetési hullámot váltottak ki a térségben. A tiltakozók és biztonságiak közötti összecsapásokban mintegy százan vesztették életüket és 12 ezren megsebesültek, a zavargások miatt pedig csaknem három hónapon át tartó kijárási tilalmat rendelt el az újdelhi kormány.

Katar

A Katari Állam az Arab-félszigetről a Perzsa-öbölbe nyúló Katar-félszigeten található, délről rövid földszoroson Szaúd-Arábia határolja, többi részét pedig az öböl. Nyugati, tengeri szomszédja Bahrein. A mini állam elhelyezkedésével azért érdemes tisztában lenni, mert így világossá válik, hogy mit is jelent az embargó, amit a szomszédjai és más országok vezettek be vele szemben. Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein a múlt hónapban vezetett be szankciókat Katar ellen azzal az indoklással, hogy a kicsi emírség szélsőséges csoportokat finanszíroz, és jó kapcsolatokat ápol Iránnal, amelyet a terrorizmus egyik fő támogatójának tartanak. Katar cáfolja e vádakat. A blokád feloldásának és a kapcsolatok normalizálásának feltételéül a négy ország 13 követelést megfogalmazó listát terjesztett elő, amelyet később hat közös „alapelvre" karcsúsított. Miközben sokan az Arab-félsziget destabilizációjáról beszélnek, az Egyesült Államok 12 milliárd dollár értékben adott el F-15-ös vadászrepülőket Katarnak.

Jemen

Hétmillió embert fenyeget az éhhalál a háború dúlta Jemenben – állítják a téma szakértői. Az országban mostanra teljesen összeomlott a gazdaság, és több mint ezren vesztették életüket kolerában. Az ENSZ szerint Jemenben a lakosság kétharmadának, mintegy 19 millió embernek van szüksége sürgős emberbaráti segélyre. Ez most a világ legnagyobb humanitárius válsága. Az Arab-félsziget déli csücskén fekvő országban Abed-Rabbó
Manszúr Hádi szunnita elnök erői 2014 szeptembere óta harcolnak a síita húszi felkelőkkel és az Ali Abdullah Száleh előző államfőt támogató milíciákkal. A lázadók ellen 2015 márciusában a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció is hadba lépett, és légierővel segíti a kormányt, a síita felkelőket pedig Irán támogatja. A háborúban 7700-an haltak meg – többségük civil -, és több mint 42 ezren sebesültek meg. Az ENSZ eddigi közvetítő kísérletei és a hét tűzszünet mind kudarcba fulladt.

Észak-Korea

Már most is számos büntető intézkedés van érvényben Észak-Koreával szemben, hogy mindenekelőtt fegyverkereskedelmét korlátok közé szorítsák, és az országot leválasszák a nemzetközi tőkepiacról. Ám a gazdasági szankciók nem bizonyultak elegendőknek az észak-koreai atomfegyver-program leállítására. Az idő pedig nagyon sürget, hiszen a beszámolók szerint akár már jövőre képes lehet a kommunista rezsim olyan interkontinentális rakétákat gyártani, amelyek elérhetik az Egyesült Államokat is. Az amerikai katonai lehetőségek a tengeri blokádtól kezdve manőverező robotrepülőgépek atom- és rakétalétesítmények elleni bevetéséig terjednek. Észak-Korea ugyanakkor kíméletlen bosszút helyezett kilátásba amerikai támadás esetére. Jim Mattis amerikai védelmi miniszter szerint egy katonai fellépés következménye hihetetlen méretű tragédia lenne. Mindenekelőtt Dél-Korea kerülne veszélybe.