Kettős védelem

Szöveg: Trautmann Balázs | 2017. április 2. 8:16

A NATO-tag Lengyelország – földrajzi fekvésénél és történelménél fogva – jogosan tekint aggodalommal keleti határain túlra. Az észak-atlanti szövetség és Oroszország szembenállása egyre fokozódik, s ennek megfelelően a lengyel védelmi képesség, így a légvédelem erősítése sem maradhat el.

A Varsói Szerződés tagországaként Lengyelország is rendszeresítette a 2K12 Kub (SA–6 Gainful) közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakétarendszert. A több országban, így hazánkban is alkalmazott Kub sorozatgyártása 1967-ben kezdődött el. Az azóta eltelt évtizedek alatt természetesen számos továbbfejlesztés történt mind a 3M9 légvédelmi rakétákkal, mind a rendszer indítójárműveivel, radarrendszereivel kapcsolatban. Az egyes felhasználók is igyekeztek bővíteni a Kub-ok alkalmazásának lehetőségeit, erősíteni képességeit. Így volt ezzel Lengyelország is, ahol az 1997-ben befejeződött utolsó nagy modernizáció során a légvédelmi rakétarendszer komoly „ráncfelvarráson" esett keresztül. A lengyel Woiskowe Zaklady Uzbrojenia (WZU) vezette programban az ütegek modernizált IS91M2–P1 tűzvezető radarrendszert kaptak, az ős öreg vákumcsövek helyét a modern félvezető elemek vették át. A KT–53–2 nappali kamerát és a 9S33M optikai követőrendszer VPU–44 katódsugárcsöves képernyőjét a szintén lengyel fejlesztésű KT–1 kamerarendszer, valamint színes TFT LCD képernyők váltották fel. A Sagem IRIS infravörös kamerákkal pedig ideális körülmények között még éjjel is 40 kilométerről felderíthetők lettek a légi célok.

Szovjet indítójármű, amerikai rakéta.

A 2000-es években a lengyel Kub-ok továbbfejlesztésére további programokat dolgoztak ki. A WZU például a jól bevált (bár szintén kikopóban lévő), konténerekbe helyezett amerikai RIM–7P Sea Sparrow félaktív, lokátoros vezérlésű légvédelmi rakétákat társította volna a 2P25M2 prototípus indítójárművel. A 2007-ben bemutatott változat természetesen az 1S91 felderítőlokátor-rendszer átalakítását is igényelte. 2012-ben már a jóval modernebb RIM–162 ESSM légvédelmi rakétákat „házasította össze" a Kub-rendszerrel a WZU. Az MSPO 2012 nemzetközi haditechnikai kiállításon bemutatott járműről a függőleges helyzetbe engedett konténerből indulhat az 50 kilométer hatótávolságú légvédelmi rakéta. A felderítő radarrendszert is cserélték: a francia gyártmányú Thales Stir 1.2 vette át a régi szovjet lokátor feladatait. A kifejlesztett rendszer egyelőre prototípusként létezik csupán.

Az IRIS-T makettje.

Megoldás máshonnan

A már meglévő Kub-ok továbbfejlesztése csupán időleges megoldást jelent. Tudja ezt a lengyel politikai és katonai vezetés is, amely ennek megfelelően évek óta készíti elő a légvédelem teljes, nyugati és hazai fegyverrendszerekre alapozott átfegyverzési folyamatát. A Wisla nevet kapott projekt célja a légvédelmi rakétaképesség jelentős kibővítése, modernizálása.

Ennek részeként a 2016 júliusában nyilvánosságra hozott, a 2017–2022 közötti időszakra szóló fegyverzetfejlesztési tervek legjelentősebb részét éppen a légvédelem teszi ki. A 21 milliárd dolláros csomag részeként 10 milliárd dollár jutna a közepes, míg 5 milliárd dollár a rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek vásárlására, hadrendbe állítására.

A MEADS „ökle" a PAC–3 MSE közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta.

Az ma már biztosra vehető, hogy az amerikai Raytheon ott lesz a nyertesek között: minden jel szerint a RIM–104 Patriot Advanced Capability (PAC–3) lég- és rakétavédelmi rendszer kerül majd Lengyelországba. A mobil, gumikerekes terepjáró gépjárművekre épített rendszer a szakértők szerint várhatóan a legmodernebb, Configuration 3+ változatban érkezik. A Raytheon jelenlegi PAC–3 kínálatának csúcsa a ballisztikus rakéták ellen nagyobb védelmet nyújtó Post Deployment Build 8 szoftver- és hardverrenszerrel, illetve a PAC–3 Missile Segment Enhancement (MSE) elfogórakétákkal megépített légvédelmi rendszer, amelyet a közeljövőben a gallium nitrid félvezető elemekkel épített aktív fázisvezérelt radarrendszer (GaN Patriot) egészíthet ki. Az új félvezetők a jelenleginél sokkal nagyobb hatótávolságot ígérnek, lényegesen kisebb fizikai méret és energiafogyasztás mellett. A Raytheon szerint a váltáshoz csak minimális mértékben kellett az AN/TPY–2 nagy hatótávolságú radarrendszer vezérlőszoftveréhez nyúlni. Az amerikai hadsereg 2017-ben indítja el a saját Patriot-rendszerek radarjainak leváltását célzó pályázatát, ahol a Raytheon fejlesztette GaN Patriot a Lockheed radarrendszerével versenyez majd. A Raytheon emellett a Patriot-rendszerek különböző változatait már hadrendben tartó országok számára is ajánlja az új radart, mint költséghatékony modernizációs eszközt, amely egyben a már alkalmazott légvédelmi rendszerek képességnövekedését is jelenti.

A Raytheon új GaN Patriot radarrendszere.

Érdemes megjegyezni, hogy a Raytheon komoly szerepet szán a lengyel védelmi iparnak a már meglévő Patriot-rendszerek modernizálása során. A legnagyobb lengyel (egyébként állami tulajdonban lévő) hadiipari vállalat, a Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) 2016 júliusában – tehát a lengyel légvédelmi beszerzést figyelembe véve éppen időben – írt alá szándéknyilatkozatot a Raytheon-nal. Az együttműködés természetesen elsősorban a lengyel rakétabeszerzés miatt volt fontos az amerikai cégnek, de a többi 13 ország által üzemeltetett 220 Patriot-üteg modernizálásához szükséges technológiai és tudástranszfernek köszönhetően az amerikai nagyvállalat partnereként a PGZ is részt vehet majd a munkálatokban. A lépést természetesen a lengyel védelmi tárca élénken üdvözölte.

A lengyel védelmi minisztérium végül hivatalosan 2016 szeptemberében jelentette be, hogy közel 5 milliárd dollár értékben nyolc üteg PAC–3-as megvásárlási szándékáról értesítette az amerikai kormányt. Csavar a dologban, hogy a bejelentés szerint az első két üteg parancsnoki és tűzvezetési rendszerét nem a Raytheon-tól, hanem a Northrop Grumman-től rendelnék meg. A dolog érdekessége, hogy az általuk kifejlesztett Integrated Battle Command System (IBCM) csak 2019-re érheti el a kezdeti harcképességi állapotot az amerikai hadseregnél. A következő hat rendszert pedig 360 fokos radarlefedettséget biztosító, nagy hatótávolságú felderítő és tűzvezető radarrendszerrel kérnék a lengyelek – ilyen képesség sincs sem az amerikai hadsereg, sem a Raytheon birtokában. Márpedig az első két, IBCM-mel irányított ütegnek 2019-ben, míg a többi hatnak 2020-tól kell hadrendbe állnia Lengyelországban, legalábbis a megrendelő elképzelései szerint. Az üzletre várhatóan 2017 első negyedévében bólint majd rá az amerikai Kongresszus.

A MEADS-rendszert PAC–3-as rakétákkal ajánlották fel Lengyelországnak.

Futottak még?

A Raytheon mellett azonban még másoknak is juthat hely a lengyel piacon. A Lockheed Martin vezette konzorcium, amely a Medium Extended Air Defense System (MEADS) mobil légvédelmi rakétarendszert szeretné a lengyel hadseregnek eladni, szintén a PGZ-vel folytatott együttműködésben bízik. A konzorcium és a lengyel vállalat 2016 szeptemberében írta alá a szándéknyilatkozatot. Az amerikai, német (MBDA Deutschland) és olasz (MBDA Italia) részvétellel kifejlesztett MEADS éppen a számos európai országban hadrendben álló MIM–104 Patriot és a még korábbi Nike Hercules rendszerek kiváltására lehet alkalmas a fejlesztők szerint. A MEADS „ökle" szintén a PAC–3 MSE közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta. A gumikerekes járművekre szerelt MEADS a jelenlegi kialakításában is képes 360 fokos radarlefedettséget biztosítani. A lengyel védelmi minisztérium azonban még 2014 júniusában kiejtette a Wisla-programból a MEADS-t, mert azt még egyetlen hadsereg sem állította hadrendbe. Az amerikai Kongresszus 2014-ben szüntette be a program hazai finanszírozását, s ez egyben az amerikai hadrendbe állítási tervek végét is jelentette. Ez nem rettentette el Németországot, mely 2015 júniusában választotta ki a MEADS-rendszert, mint a saját, hálózati alapú taktikai légvédelmi rakétarendszerének (Taktisches Luftverteidigungssystem) alapját. A parancsnoki és tűzvezető rendszerrel, illetve az IRIS-T infravörös légiharc-rakéta földi indítású változatával felszerelt, „németesített" légvédelmi rendszerek beszerzésről szóló szerződést várhatóan 2017 első fél évében írják alá Berlinben. A Lockheed Martin reményei szerint a Lengyelország szoros szövetségeseként ismert Németország választása akár kedvezően is befolyásolhatja a lengyel kormány további döntéseit.