Könnyebb, okosabb

A civil szemnek leglátványosabb talán a mesterlövészek két új fegyvere. Az egyik, az amerikai Knight’s Armament Company által fejlesztett
és gyártott M110 félautomata, öntöltő mesterlövészfegyver, a Szolnokon
is használt Remington M24-es és a honvédségben széles körben alkalmazott
SzVD utódjának is számít. A hangtompítóval is felszerelt, 7,62×51
milliméteres NATO-kaliberű fegyver 20-as tárral rendelkezik, hatásos lőtávolsága,
megfelelően képzett lövészszel, eléri a 800 métert is.

Amint azt a minket kísérő szolnoki mesterlövész megjegyezte, éppen az öntöltő képesség az egyik legfontosabb
előnye a forgózáras fegyverekhez képest. A célponton kívül itt nem kell mással foglalkozni, így nem kell megmozdulni az újratöltéshez sem. Igaz, kellő rutin esetén a lövész mozgásában már benne van a töltés is, nem kell külön fi gyelni erre – tette hozzá a szakember. A hadrendben álló SzVD-hez képest az M110 hatalmas
váltásnak számít. A kiváló Leupold optika 14-szeres nagyítást és igen pontos célzást biztosít. Ergonómiailag nagyon jól kialakított, állítható válltámasszal ellátott, „felhasználóbarát" fegyverről beszélhetünk. Az AN/PVS–22 éjjellátó rendszert használva, a tapasztalatok szerint, 600 méterig kivehető egy harckocsi sziluettje.

– A másik mesterlövészfegyver az Mk–13 Mod 5. Ez .300 WinMag lőszert tüzel, mechanikus, forgózáras kialakítású, s kifejezetten az amerikai különleges erők kérésének és igényeinek megfelelően fejlesztették ki az Egyesült Államokban. A fegyver tárkapacitása öt lőszer, hatásos lőtávolsága eléri az 1000 métert is. Nagy, 800 m/s-os sebessége miatt a lövedék hatalmas átütőerővel rendelkezik távolabbi célpontok esetén is. Ennek köszönhetően a repesz- vagy golyóálló
mellényt viselő célpontok leküzdése sem jelent akadályt. A modern fegyver behajtható válltámasszal és beállítható arctámasszal „szabható" kezelőjére. A tizenkétszeres nagyítású Schmidt&Bender távcső sokat segít a célok felderítésében, s az élesség mellett minden olyan paraméter is állítható, amely a cél eredményes
leküzdéséhez szükséges. A fegyver természetesen hangtompítóval is rendelkezik,
a Picatinny sínre éjjellátó rendszer is illeszthető a látcső elé – mondta a mesterlövész.

Az MH 2. KRE felderítő-altisztjeinek, illetve a felderítést támogató
részleg szakembereinek szerveztek haladó SSE-tanfolyamot (Sensitive
Site Exploitation – érzékeny helyszínek felderítése) Szolnokon, felhasználva
a most kapott amerikai eszközöket is. A fő feladat a nyomrögzítés
volt, a tanfolyam időtartamának zömében a különböző műveletek utáni
ujjlenyomat-levételt gyakorolták a katonák. Természetesen a bizonyítékgyűjtés,
a DNS-minták begyűjtése sem maradhatott ki az elméleti, majd
gyakorlati oktatásból.

A képzést egy ötfős, amerikai mobil kiképzőcsoport végezte.
A rendőrségi nyomrögzítő háttérrel rendelkező szakemberek Irakban
és Afganisztánban is dolgoztak az amerikai hadsereggel, így rendelkeznek
missziós tapasztalattal. Mint ahogy azt a szolnoki specialista is
elmondta, az általuk oktatott rendőrségi nyomrögzítést „át kell ültetni" a
katonai műveleteknek megfelelően, hiszen itt sokkal kevesebb idő áll
az operátorok rendelkezésére, nincs lehetőség minden bizonyítékot begyűjteni.
A helyszínen el kell dönteni, hogy milyen nyomokat tart fontosnak
az ember, és azokat hogyan rögzíti. Az idő rövidsége miatt a
bizonyítékokat (fegyvereket, tárgyakat, dokumentumokat, fényképeket,
laptopokat stb.) általában gyűjtőtasakokba rakják, s a későbbiekben, már
nyugodt körülmények között veszik le róla a nyomokat. Ha van olyan
tárgy, amit nem lehet mozgatni, s a nyomrögzítéshez van elegendő idő,
akkor arról a helyszínen veszik le az ujjlenyomatokat.

Az ezred szempontjából fontos ez a képesség. A nyomrögzítés és -feldolgozás
(s az így nyert új információk) eredménye újabb műveletek megindítása
lehet, de a már zajló műveletek során ezekkel tudják alátámasztani
bizonyos személyek érintettségét is. A DNS-minták, az ujjlenyomatok segítségével egyes emberek „képbe kerülhetnek", összekapcsolhatók különböző helyszínekkel, eseményekkel, köszönhetően a már máshol levett mintákat tartalmazó adatbázisnak.

Júniusban új, feltöltött, úgynevezett Pelican ládákat és hátizsákokat vehetett
át az MH 2. KRE. Ezek nagy része ujjlenyomat-rögzítéshez szükséges
eszközöket tartalmaz (különböző méretű bizonyítékgyűjtő zacskók, az
ujjlenyomatok levételéhez szükséges speciális műanyag szalagok, papírok,
különböző színű felületeken alkalmazható porok), amelyek a gyakorlatokon,
a műveleti területeken fogyóeszköznek számítanak.

Több új éjjellátó eszközzel is gazdagodott az ezred fegyvertára. Az
AN/PVS–15 a legnagyobb előrelépést elődeihez képest a két különálló
csöves kialakításnak köszönheti, mert segítségével érzékelhető a mélységélesség.
A PVS–15-ösön nézve a gödör valóban gödörnek látszik, nem
pedig egy sötét foltnak az éjszakában. Fontos különbség az is, hogy amíg az
eddig alkalmazott, egycsöves PVS–7-esek és 14-esek látómezeje kimondottan
szűk volt, addig a PVS–15-nél 47 fokos látómezőről beszélhetünk. A
harmadik generációs eszköz még manuális fókusszal rendelkezik, s ha az
operátort hirtelen erős fénnyel világítják meg, akkor a készülék automatikusan
szűri ezt, vagy akár ki is kapcsol, így felhasználója nem vakul el.
A PVS–15-ös rendelkezik infrajelző képességgel, azaz infravörös fényt
is ki tud vetíteni. Ezek az eszközök a maradékfény-erősítés elve alapján
dolgoznak, így valamilyen minimális külső fény (csillag- vagy holdfény,
beszűrődő mesterséges fény) szükséges a használatukhoz. Pincében, földalatti
ütegekben, más zárt helyeken azonban nincs fény; ekkor hasznos az integrált infravörös fényforrás.

Az eszköz kesztyűs kézzel is jól kezelhető, látszik, hogy katonáknak tervezték. Gyártanak hozzá külső akkumulátor-csomagot is, amely a sisak hátsó részére szerelve kiegyensúlyozza az elejére helyezett szemüveget.
Nagy változás az is, hogy új, stabilabb, szilárdabb rögzítést adó sisakadaptert
rendszeresítettek a készülékhez. Ennek hiányában lehetőség van
a külső hevederes rögzítésre is, de ez természetesen kevésbé stabil.

Az AN/PVS–21-esnél megpróbálták a tervezők az éjjellátót a lehető
legközelebb helyezni az archoz. A fej mozgása szabadabb lesz, hiszen nem
lóg ki az eszköz a sisak elé. Ez főleg épületekben, akadályokkal teli, zsúfolt
helyeken dolgozva fontos. Mivel közvetlenül a szem elé vetítik fel az
éjjellátó képét, így sokkal nagyobba kivetített látómező is. Későbbi
fejlesztés tárgya lehet az adatátviteli képesség, amelynek segítségével a
szemüveg képét valós időben lehet továbbítani a vezetési pontra vagy az
illetékes parancsnokságra. Ennél a szemüvegnél is fontos a jó minőségű
csatlakozó, hiszen itt az archoz közel kell elhelyezni azt, pontosan a szem
elé beállítva. Az eszköz szintén rendelkezik külső áramforrással, amelyre
szükség is van a kiegyensúlyozáshoz, valamint annak biztosításához,
hogy ne mozduljon el.

– Egyéni fegyverzetre irányzékként rögzíthető, de megfigyelőeszközként
is alkalmazható az AN/PAS–13G(V)1. A PAS–13-as család régebbi, 13A változatával már korábban is rendelkeztünk, használtuk műveleti területen is. Az új eszköz
jóval kisebb méretű és minimális tömegű, felhasználja a környezet hőjét.
Ugyanakkor hátránya, hogy nincs maradékfény-erősítés. Ha a megfigyelni kívánt tárgy vagy személy hőmérséklete beleolvad a környezetébe,
akkor nem látható. Kevéssé ismert az a naponta kétszer, napfelkelte és
naplemente környékén tapasztalható jelenség, amikor a környezet és a
levegő hőmérséklete 30–90 percen keresztül szinte tökéletesen megegyezik.
Ekkor a hőkép jelentősen elmosódik– jegyezte meg az operátor.

A PAS–13G nemcsak jelentősen könnyebb, de jobb képminőséggel
is rendelkezik. Viszont számottevő az energiafogyasztása. Ezt a gyártó
is tudja, így egy speciális, kesztyűben is könnyen alkalmazható elemtartó
segítségével nagyon gyorsan cserélhetők az áramforrások. Az
energiaigény miatt a megfigyelés helyett inkább fegyverirányzékként
használható jobban, hiszen ekkor ritkán kell hosszú ideig működtetni. A
rögzítése, a kiváló minőségű LaRue gyorszáras adapternek köszönhetően,
egyszerű és stabil. A PAS–13G beépített zoom-mal is rendelkezik,
így széles és szűk látómező között lehet választani. Manuálisan állítható
a fényerő, a szürketartomány, s kiválasztható az is, hogy a meleg pontot
fekete vagy fehér színnel mutassa; ez a terepviszonyok eltérése miatt
fontos. Az eszközbe több fegyver adatait is beprogramozták, így fegyverirányzékként használva könnyen kiválaszthatja a megfelelő beállítást
az operátor. Videofelvevőt is rá lehet csatlakoztatni, így a kép rögzíthető,
és megfelelő kommunikációs rendszerrel továbbítható. Sokkal gyorsabban
ki- és bekapcsolható, mint elődje, szinte pillanatok alatt működőképessé
tehető. Gyorsan levehető a porvédő lencse, s a szemnél a kilépő
fény útját egy gumiharang állja el, így nem „világít" vele a felhasználó.

Az AN/PVS–22 kifejezetten a fegyverekhez szánt éjjellátó rendszer.
Fontos tulajdonsága, hogy nem kell megbolygatni a mesterlövészek
fegyvereinek belőtt optikáját, mert közvetlenül a fegyvertávcső elé rögzíthető.
Saját céljelet is ad a PVS–22, mert nem biztos, hogy a nappali optika
célkeresztje jól látható marad. Alkalmazásával ugyan 5-600 méterre
csökken a hatásos lőtávolság, de még így is sokkal nagyobb fenyegetést jelent
egy „egyszerű" lövészkatonához képest.

Az AN/PEQ–15 ATPIAL fegyverekre felszerelhető célzórendszer; jelentős előrelépést hoz a már jól ismert AN/PEQ–2-höz és az AN/PEQ–2A-hoz képest. A sokkal könnyebb
eszköz többet is tud, mint elődei. Míg a PEQ–2 és 2A csak infravörös
sugarat bocsát ki, addig a PEQ–15 látható vörös lézersugarat is képes
alkalmazni.

– Ha azt akarom, hogy ne lássanak, akkor infravörös sugarat használok.
Ha azonban inkább a figyelmeztető funkció a fontos, akkor jól jön a látható,
vörös fénysugár. Igen meggyőző tud lenni, ha valakin megjelenik
a vörös pötty, vagy poros, párás környezetben kirajzolódik a sugár – tette
hozzá az operátor.

A célzórendszer rendelkezik egy
beépített infravörös fényforrással, amely a PVS–15-öséhez képest jelentősen
nagyobb fényerővel bír. Így akár terület-átvizsgálásra, terület-bevilágításra
is alkalmas. A kibocsátott infravörös sugár zoomolható, a feladatnak
megfelelően így pontszerű (nagyobb távolság) vagy szélesebb,
derített fény (nagyobb terület) is használható. A legkisebb átmérőt
alkalmazva, meghibásodás esetén akár a célzósugarat is helyettesíti.
Szalagkapcsolóval távirányítható, s ez igen népszerű a katonák körében.
Az eszköz a fegyver tetejére vagy oldalára helyezett Picatinny sínekre is
rögzíthető.

Fotó: Dévényi Veronika

Forrás: Magyar Honvéd 2016. augusztus