Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A Nyitott Égbolt magyar sikertörténete (2.)

Szöveg: M. Tóth György |  2012. március 24. 7:19

Épp húsz éve, 1992. március 24-én Helsinkiben 25 ország írta alá a Nyitott Égbolt-szerződést. A kölcsönös bizalmon alapuló, az alkalmazási területét illetően Vancouvertől Vlagyivosztokig hatályos szerződés története egyben magyar sikertörténet. A honvedelem.hu kétrészes összeállítása erről is szól…

1595933149
A ’90-es ottawai értekezlet bizakodó hangulatában született egyik tudósítás szerint a legfőbb hasznot a politikában várják a Nyitott Égbolt-kezdeményezéstől, melynek alapján a NATO és a VSZ katonai gépei szinte állandóan úton lesznek kameráikkal az egykori ellenfelek területe felett, így végképp nehéz lesz az ellenségkép, a fenyegetettség érzésének fenntartása.

Olykor azonban „állni látszik az idő". Több egyezkedés után immár 1992. március 24-én írtuk, amikor Helsinkiben 25 ország képviselői ellátták kézjegyükkel a már véglegesített tartalmú dokumentumot. Ráadásul csak azután léphetett életbe az alkalmazási területét illetően Vancouvertől Vlagyivosztokig hatályos szerződés, miután azt az aláíró országokban ratifikálták.

A folyamat végén az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország által is (2001 novemberében) ratifikált egyezmény 2002. január elsején végül életbe léphetett. Hazánkban az Országgyűlés napirendjén először 1993. április 9-én szerepelt e dokumentum. A magyar törvénytárban pedig megtalálhatjuk a jogszabályt: „2004. évi V. törvény az 1992. március 24-én, Helsinkiben aláírt Nyitott Égbolt Szerződés kihirdetéséről."

1595933150
Magyarország a Nyitott Égbolt légi megfigyelőrendszer gyakorlati megvalósítása érdekében tett lépéseivel kivívta a nemzetközi közvélemény elismerését. Szolgáljon erre bizonyságul, hogy már az 1990-es ottawai konferencián eldöntötték: a VSZ részéről Magyarország, míg a NATO részéről Kanada lesz a kidolgozás alatt álló szerződés letéteményese; erre a felkérésre 1992-ben került sor.

A „letéteményes" jelző egyébként nem csupán diplomáciai játék a szavakkal; a megtisztelő felkérést a kezdeményezésben élen járók kaphatják meg, s ők őrizhetik a szerződés első, eredeti példányát.

A Nyitott Égbolt-szerződés és a magyar–román Nyitott Égbolt-megállapodással kapcsolatos feladatok (nemzetközi és hazai koordinálás, együttműködés a honvédelmi tárca és a honvédség e témában érintett szervezeteivel, megfigyelő repülések szakmai, technikai előkészítése, koordinálása, az egyes repülések gyakorlati végrehajtásának megszervezése, tervezése) magyar végrehajtóit a kezdetektől fogva megsüvegelték a nemzetközi szervezetekben, a kétoldalú kapcsolatok hétköznapjain egyaránt.

A „Nyitott Égbolt-lépések" katonatörténetének kezdeteire ezért is érdemes kitérnünk. Kivált az olyan tényekre, miszerint a szerződés aláírása és életbe lépése között már létrehoztuk a magyar Nyitott Égbolt-megfigyelőrendszert. Ehhez a légierő két, később egy újabb An–26-os szállító-repülőgépét tettük alkalmassá a légi fényképezőgépek (RC–30-as típusú kamera) elhelyezésére és  használatára.

A szerződés életbe lépéséig számos gyakorló megfigyelő repülésre és gyakorló hitelesítésre került sor, így többek között Magyarország területe felett Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia, Németország, Törökország, Olaszország, Dánia, a Benelux államok, Görögország és Spanyolország hajtott végre gyakorló megfigyelő repüléseket. Magyarország pedig, kölcsönösségi alapon, ugyanezen országok területe felett végzett repüléseket.

1595933150
Az 1992. február 27-én életbe lépett magyar–román Nyitott Égbolt-megállapodás történetéhez is dukál néhány adat. A megállapodás értelmében mindkét ország az egykor adományként kapott francia OMERA–33 típusú kamerákat használta. A megfigyelő repüléseket mi az e célra már átalakított An–26-osainkkal hajtottuk végre, míg Románia An–30 típusú felderítő repülőgépet alkalmazott. Okkal fogalmaztam múlt időben, hiszen Románia NATO-csatlakozásával a megállapodás „szünetel" állapotba került.

A Magyar Köztársaság a szerződéshez csatlakozni kívánó nemzetek törekvéseit számos formában segíti. Csupán néhány példa: 2008-ban és 2009-ben Macedóniában, illetve Montenegróban is bemutató repüléseket hajtottunk végre, melyek során a német partnerszervezettel közösen, elméleti előadásokkal, a magyar Nyitott Égbolt-rendszer (repülőgép és kamera) bemutatásával adtuk át ismereteinket.

A Nyitott Égbolt jövője mostanság már szorosan kapcsolódik az úgynevezett nem hagyományos alkalmazási módokhoz. Az Egyesült Államok Nyitott Égbolt-programjában részt vevő repülőgépek és személyzeteik például már több humanitárius misszióban játszottak szerepet.

Egyes szakértők még a Kim Dzsongil-i időkben felvetették: a szerződés jövőbeli szerepe kiterjedhetne a koreai határ megfigyelésére, arra számítva, hogy a művelet bizalomépítő hatású lenne a félsziget mindkét állama számára. Ám mint tudjuk, ma már a „Kedves Vezér" fia, Kim Dzsongun Észak-Korea első embere, és ki tudja, hogy ő mit szólna egy ilyen felvetéshez…

Nos, mint azt a sorozatunk első részében írtuk: az első Nyitott Égbolt gyakorló megfigyelő repülést – még a szerződés aláírásának előkészítő fázisában – Kanada hajtotta végre Magyarország felett 1990 januárjában, s rá tizenkét évvel, 2002. január elsején lépett életbe az immár kötelező erejű bizalom- és biztonságerősítő szerződés. A jubileum napjáig a részes államok több mint nyolcszáz megfigyelő repülést hajtottak végre egymás területe felett. Hazánknak évente négy ilyen repülést kell fogadnia, és ugyanennyit hajthat végre a többi részes állam területe felett.

(Vége!)

Fotó: archív