Hadifestő az olasz fronton
Szöveg: Takács Vivien | 2019. január 6. 16:34Dolgozott patikussegédként, volt házitanító, festett az olasz fronton. Nevéhez több ezer mű köthető. Ő Rippl-Rónai József, festő- és grafikusművész.
1914. július 28-án, miután Szerbiának átadták a hadüzenetet, Bécsben megalapították a cs. és kir. Sajtóhadiszállást. A kezdetekben még csak haditudósítókból állt, azonban egy évvel később már megalakult a művészeti és később a zenei csoport is. 1914-ben mintegy négyszázan, a háború befejezése előtt pedig már 890-en dolgoztak a Sajtóhadiszálláson, közülük 350-en hadifestők voltak.
Rippl-Rónai 1916-ban, 55 évesen került a háború sodrásába. Az öthetes olasz harctéri tartózkodása alatt katonaarcképeket és katonai kórházélet jeleneteket is megörökített. De, hogy került a festő a frontra? A művészt maga Szurmay Sándor altábornagy hívta meg, azzal, hogy a harctéren remek háborús skicceket lehet rajzolni, amelyek később legértékesebb alkotásai lehetnek.
Rippl-Rónai valószínűsíthető, hogy az Isonzó-Doberdó térség északi részén állomásozott. Tekintettel a hadifestők „nyugodt beosztására" egy 1915-ös rendelet értelmében kéthetente be kellett szolgáltatniuk egy-egy művet Bécsbe, a császári és királyi Hadilevéltárnak. 1916-ban az olasz fronton a művész barátságot kötött a szintén híres Oskar Kokoschkaval, az osztrák festő, grafikus, drámaíró és költővel. Erről tanúskodik az alábbi idézet is, amelyet Rippl-Rónai írt 1916 júliusában Ady Endrének: „Kedves Bandim és Kedves kis Csinszka. Egy hét óta ezen a vidéken kóborgom Kokoschkával – még 5 hétig fog tartani a dolog. Gyönyörűen néznek le ránk az olasz hegyek és 28-asok. Mindenesetre izgató az eset, de dolgozni nem egészen könnyű. – Itt csupa magyar tiszt urakkal élünk igen jól, szépen. Ölel benneteket Jóskád."
1916 augusztusában az olasz csapások Rippl-Rónai egységét is érintették. Egy gránát közvetlenül a festő közelében csapódott be, de a művésznek a szerencsének köszönhetően nem esett baja. Mikor megindult az olasz haderők térnyerése, azonnal hazaindult a frontról.
Egy leírásból megtudjuk, hogy a festő se festőállványt se vásznat nem vitt a frontra. Vízfestékkel, ceruzákkal, pasztellkészletekkel levél nagyságú papírokra és kartonokra dolgozott.
A festő grafikus 1918 szeptemberében a 37-es közös gyalogezreddel Belgrádban járt, ahol az ezred hadifestői – Vedres Márk, Czigány Dezső, Berény Róbert és mások – jótékonysági kiállítást rendeztek. Mivel a festő véres összecsapásokban nem vett részt, így a háború borzalmait a tábori kórházak képeivel tudta szemléltetni. Rippl-Rónai József – akihez közel tízezer mű köthető – 1927. november 25-én Kaposváron halt meg.
Fotó: internet
