Így szűnt meg a Varsói Szerződés
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2016. március 31. 19:22Pontosan 25 éve, 1991. március 31-én helyezték hatályon kívül a Varsói Szerződés államai a vonatkozó katonai együttműködési egyezményeket. A szocialista tömb „NATO-jának” lebontásáért Magyarország is sokat tett.
A bevezetőből és 11 cikkelyből álló szerződést 1955. május 14-én írta alá Varsóban nyolc szocialista ország (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió). A NATO ellenpontjaként felállított, katonai szövetség keretében egyesített fegyveres erőket hoztak létre, a közös parancsnokság alá helyezett haderők parancsnoksága élén szovjet tiszt állt. A szerződés, bár hasonló közös fellépést és védelmet biztosított tagjai számára, mint az észak-atlanti szövetség, inkább volt „a szocialista tábor" Szovjetunióhoz való lojalitását biztosító politikai eszköz, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme. Erre jó példa, hogy fennállásának három és fél évtizede alatt a szervezet két fegyveres akciót hajtott végre, mindkét alkalommal a tagállamokon belül: 1956-ban szovjet csapatok verték le a magyar forradalmat, 1968-ban pedig katonai intervenciót hajtottak végre Csehszlovákiában.
A Varsói Szerződés sorsa nagyban függött a Szovjetunió helyzetétől, ami a nyolcvanas évek végén már nem volt stabilnak mondható, és Mihail Gorbacsov elnök több olyan katonai és külpolitikai változást is eszközölt, amelyek jelentősen gyengítették a szövetség erejét. 1990 elején Csehszlovákia és Magyarország gyors és viszonylag zökkenőmentes tárgyalásokon egyezett meg a Szovjetunióval, hogy 1991 közepére mindkét országból kivonják az ott kormányközi megállapodások alapján állomásozó szovjet haderőket. Ezek az egyezmények beleillettek a NATO és a Varsói Szerződés 1990. februári megállapodásába, miszerint a közép-európai övezetben sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem állomásoztathat 195 ezernél több katonát. A szervezet megszüntetésében Csehszlovákia és Magyarország járt az élen.
A NATO és a Varsói Szerződés egymással szemben álló csapatainak létszáma 1973-ban
Az MTI korabeli beszámolója szerint 1990 júniusában a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén Antall József magyar miniszterelnök konkrét javaslatot terjesztett elő a szerződés katonai szervezetének felszámolására. A találkozó résztvevői végül abban állapodtak meg, hogy a szövetség „egyenlő és szuverén államok szerződésévé alakul, amely demokratikus elvekre épül". 1991. január 16-án a csehszlovák parlament határozatban szólította fel a kormányt, hogy gyorsítsa meg a tárgyalásokat a Varsói Szerződés katonai szervezetének azonnali felszámolásáról és az egyezmény felmondásáról. A hónap közepén a visegrádi együttműködés tagállamai, Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia külügyminiszterei közös nyilatkozatban szögezték le: érdekeltek abban, hogy a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján, a dolgok természetes alakulásához igazodva építsék le a Varsói Szerződést. Ha azonban Moszkva továbbra is halogatja a már novemberre tervezett csúcstalálkozó összehívását, akkor Prága, Varsó és Budapest júniusig lezárják a paktum katonai részét.
A Szovjetunió végül 1991. február 12-én bejelentette: április 1-jéig a tagállamok közös megegyezéssel felszámolják a Varsói Szerződés katonai szervezetét, s Moszkva kezdeményezi, hogy a tagországok kapcsolatait a jövőben kétoldalú alapokon fejlesszék. A Varsói Szerződés „békés önfelszámolási" folyamata 1991. július 1-jén, a tagállamok prágai csúcstalálkozóján ért véget: a Politikai Tanácskozó Testület utolsó ülése a tömböt hivatalosan is megszűntnek nyilvánította. Nyolc évvel később, 1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország a NATO tagja lett, példájukat 2004 márciusában más kelet-európai volt szocialista országok is követték.
Fotó: internet
