Tizenhét helyen közel 400 fő vonult be szeptember 5-én, hétfőn az Önkéntes Katonai Szolgálatra - nyilatkozta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a Hír TV Napi aktuális című műsorában, kedden. A parancsnok beszélt továbbá arról is, hogy a Magyar Honvédség Parancsnokságának feladatrendszere átalakul, továbbra is önálló szervezet marad, a neve pedig Honvéd Vezérkar lesz.
Az Önkéntes Katonai Szolgálattal kapcsolatban a Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte: a múlt évi tapasztalat az, hogy a mintegy 500 bevonuló 20-30 százaléka még mindig egyenruhában van és tényleges szolgálatot lát el.
„Nagyon örülök, hogy ennyi fiatal próbálja ki magát a haderőben. Sokan gondolják úgy, hogy a Magyar Honvédség egy olyan hely, ahol érdemes dolgozni, érdemes a hazát szolgálni” – jelentette ki az altábornagy.
Hozzátette: a különböző katonai szolgálatok egyre vonzóbbak, mivel szinte minden szakma megtalálható a honvédségen belül. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően a huszonegyedik századi technológia is folyamatosan érkezik a Magyar Honvédséghez, amit a katonák megtanulnak professzionálisan alkalmazni.
A Magyar Honvédség Parancsnoksága három és fél éve vált ki a Honvédelmi Minisztériumból. Így helyreállt az irányítás és vezetés rendje. A 2019-ben önálló szervezetté vált Magyar Honvédség Parancsnokságát nevezik át ismét Honvéd Vezérkarrá, ezzel visszatérve a történelmi hagyományokhoz.
„Azt gondoltuk, hogy ne Magyar Honvédség Parancsnokságának hívjuk, hanem állítsuk vissza a vezérkar szép hagyományát. Az átszervezés nem okoz fennakadást a haderő képességfejlesztési folyamatában” - hangsúlyozta a tervezett névváltoztatás kapcsán a parancsnok.
Kiemelte: a béke megteremtéséhez és megőrzéséhez erő kell, ehhez pedig több harcoló katona szükséges.
„Miniszter úr feladatszabásának tükrében sokkal több katona van készenlétben, mint korábban. Sokkal több katonai jármű gyakorlatozik hazánkban szárazföldön és a levegőben, nemzeti és nemzetközi kötelékben is. A képességek elérést fel kell gyorstani, eltökélt cél, hogy minél több kiképzett, bevethető katonája legyen a Magyar Honvédségnek. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a bürokráciát csökkentjük és a harcoló katonák létszámát növeljük” – hangsúlyozta a Magyar Honvédség parancsnoka.
Hozzátette: az összlétszám közép és felsővezetői szinten kevesebb lesz, mint jelenleg. Így lesz például Hódmezővásárhelyen újra dandárszintű szervezet; és létrehoznak a jövőben további öt lövészzászlóaljat, és a most meglévő kettő területvédelmi tartalékos ezred helyett hét lesz összesen hazánkban.
A műsorban elhangzott az is, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddig elért eredményeit a NATO is elismeri.
„Mivel elértük a GDP két százalékát, ez folyamatos fejlesztéseket tesz lehetővé. Remélem, hogy egy évtizeden belül elérjük azt, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó hadereje legyen” - nyilatkozta az altábornagy.
A teljes interjút itt tekinthetik meg!
