A hadjárat vége: Budavár felszabadul

Szöveg: Szűcs László | 2011. április 11. 8:48

A magyar hadtörténet egyik csúcspontja. Egyetlen mondattal így lehetne a leginkább jellemezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratát. A hat csatából álló hadjárat során egyértelműen bebizonyosodott, hogy az alig egy éve létező honvédsereg képes reguláris haderőként működni, s komoly ellenfélként felvenni a harcot a császári alakulatokkal. A tavaszi hadjárat előtt és alatt történt főbb eseményeket a honvedelem.hu kérésére Hermann Róbert történész vázolta fel. Írásunk hatodik, befejező része.

Ezzel szinte egy időben – az isaszegi csata után leváltott Windisch-Grätz herceg helyére kinevezett új császári hadvezér – Ludwig Welden táborszernagy (képünkön) rádöbbent arra, hogy a magyarok be fogják keríteni, ezért elrendelte a főváros kiürítését. Mindössze a budai várban hagyott ötezer főnyi helyőrséget, a főerőkkel pedig elindult nyugati irányba, a Rába vonaláig. Így a magyar seregek előtt gyakorlatilag megnyílt az út Buda felszabadításához.

„Komárom felszabadításával gyakorlatilag véget ér a tavaszi hadjárat. A magyar seregeknek ekkor dönteniük kellett, hogyan folytassák a támadást. Különböző okok miatt az április 28-i magyar haditanács úgy döntött, hogy nem üldözik tovább az ellenséget nyugati irányba, hanem az ekkor már Poeltenberg Ernő ezredes vezette hetedik magyar hadtestet a Rába vonalhoz küldik, a további csapatok pedig Buda alá vonulnak, s megpróbálják rávenni a helyőrséget a megadásra" – mondta Hermann Róbert, hozzátéve: Buda körül vétele május 4-én kezdődött meg.

Ám miután kiderült, hogy a várparancsnok Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy nem hajlandó a megadásra, a magyar csapatok ostromba kezdtek. Az ostromágyúkat Komáromból szállították Budára, az első harci eszköz május 15-én érkezett meg, s 17-én kezdte el lőni a várat. Ezt követően már viszonylag gyorsan, május 21-én, a döntő rohammal sikerült visszafoglalni a várat.

„A mai történészek úgy ítélik meg, hogy a tavaszi hadjáratnak két vége volt. Az egyik április 26., amikor Komárom felszabadításával véget értek a nyílt mezei hadműveletek. Ezt követően pedig, május 21-én, a fő hadműveleti cél, Buda visszafoglalása is megtörténik. Ezt tartják a tavaszi hadjárat második végpontjának" – mondta Hermann Róbert, aki szerint a magyar hadsereg teljesítményét nem lehet elégszer hangsúlyozni.

A létszámában kisebb, rosszabbul felszerelt magyar alakulatok sikeresen vették fel a harcot a nagy tapasztalattal rendelkező, sokszoros túlerőben lévő, és jobban kiképzett császáriakkal szemben.

„Nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy a tavaszi hadjárat a magyar hadtörténet egyik csúcspontja. E röpke néhány hónap alatt kiderült, hogy a honvédsereg egy év alatt olyan reguláris haderővé vált, amely egy másik, komoly tapasztalattal rendelkező reguláris haderővel sikerrel tudta felvenni a harcot" – szögezte le a HM HIM munkatársa.

(Vége!)