A jó sportoló lélekben már egy kicsit katonának számít

Szöveg: Navarrai Mészáros Márton | Fotó: Rácz Tünde archív felvétele, Balogh Zoltán / MTI, Horváth Sztaniszláv archív felvétele, Kovács Tamás / MTI, Hegedűs Róbert / MTI | 2023. november 28. 20:02

„Aki jó sportoló, az már lélekben egy kicsit katona is, mert a szorgalom, kitartás, küzdeni tudás, csapatban gondolkodás, a társak tisztelete és hazaszeretet mind olyan tulajdonságok, amelyek nélkül senki sem lehet jó katona, de eredményes sportoló sem” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Országgyűlés Kulturális bizottságának éves miniszteri meghallgatásán, november 28-án.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: miközben hazánk népesség tekintetében 93. a világon, területét tekintve pedig a 108., addig a nyári olimpiai játékokon szerzett érmek szempontjából az előkelő nyolcadik helyen állunk az 1896-tól számított világranglistában. „Ezáltal méltán tekinthetjük magunkat sportnemzetnek, de ez nem magától történik, hanem azoknak a döntéseknek, lépéseknek, befektetéseknek, sportolói erőfeszítéseknek a hatása, amelyekben az egész nemzet részt vett” – ismertette a nyílt ülésen.

A miniszter a 2022–2023-as évek eddigi sporttevékenységéről szólva felidézte: 2010 óta a kormánypárt kiemelt célja, hogy stratégiai ágazattá nője ki magát a sport, ennek leglátványosabb jelét a sport infrastrukturális fejlesztései jelentik. „A számtalan felújított sportcsarnok, uszoda és sportpálya mellett olyan, a 21. század követelményeinek megfelelő sportlétesítmények épültek vagy újultak meg, mint a Puskás Aréna, a közelmúlt vizes világbajnokságainak is otthont adó Duna Aréna vagy épp az atlétika új, budapesti fellegvára, a Nemzeti Atlétikai Központ” – emlékeztetett.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, hogy a közösségi sportot és az élsportot érintő infrastrukturális fejlesztések mellett hazánk a nemzetközi sportesemények megrendezése terén is jelentős sikereket ért el, amelyek kiemelt nemzetgazdasági haszonnal járnak. „Mások mellett két vizes világbajnokságnak, labdarúgó Európa-bajnokságnak, Európa-liga-döntőnek és Európai Szuperkupa-döntőnek, kézilabda Európa-bajnokságnak és Bajnokok Ligája Final Fournak, illetve a kerékpáros Giro d’Italia első három szakaszának is otthont adhattunk. Ezt az impozáns sort koronázta meg idén augusztusban a világ harmadik legnagyobb nemzetközi sporteseménye, az atlétikai világbajnokság, amelyet most először rendeztek meg Közép-Európában” – mondta.

Az augusztusi atlétikai világverseny Magyarország történelmének legnagyobb sporteseménye volt, amelyen 195 országból mintegy 2100 sportoló képviseltette magát. „A helyszínen több mint 400 ezren, világszerte a televíziós közvetítéseken keresztül pedig több mint egymilliárdan követték a megmérettetéseket. Minden honfitársunk méltán lehet büszke erre a világbajnokságra, amelyet követően a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke, Sebastian Coe azt mondta, hogy új szintre emeltük a vb-t, ezentúl Budapest a mérce a világbajnokságok szervezése során” – emlékeztetett.

A miniszter elmondta: 2023-ban számos világraszóló sportsikert értek el a magyar sportolók, például tíz év után újra világbajnok a férfi vízilabda-válogatottunk, úszásban újabb magyar versenyző ért fel a világ tetejére, vívóink és kajak-kenusaink egyéniben és csapatban is világbajnoki aranyérmeket szereztek, négy és félévtized után pedig ismét világbajnoki címet ünnepelhettünk férfi szabadfogású birkózásban, miközben férfi labdarúgó-válogatottunk csoportelsőként kvalifikálta magát a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságra.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megemlítette azt is, hogy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) kongresszusa megszavazta a svájci Lausanne-ban működő szervezet székházának Budapestre költözését, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Gyulai Márton nemzetközi sportvezetőt nevezte ki a szervezet sportigazgatójának, Fürjes Balázst, a Miniszterelnökség egykori parlamenti államtitkárát pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) állandó tagjává választották. A Hungaroring autóverseny-pálya régóta esedékes fejlesztése szintén Magyarország nemzetközi presztízsét öregbíti – mutatott rá.

A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a honvédelem és a sport támogassa egymást, így folytatódik a Honvéd Kadét Program népszerűsítése, hamarosan pedig a Magyar Honvédség Sportszázadának második állománya is munkához lát.

Schmidt Gábor, a Honvédelmi Minisztérium sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára beszámolójában felidézte: azóta, hogy 2022-ben a sportágazat a Honvédelmi Minisztériumhoz került, mindkét terület egyértelműen profitálhat az együttműködésből, és hozzátette, hogy a sportágfejlesztés és edzőképzés azonos fontossággal bír. Hozzátette: a sport élvonalában történő megmaradás mellett jelentős stratégiai cél, hogy a különböző sportágak és testmozgási formák minél többeket szólítsanak meg az egészségmegőrzés, az életszínvonal javítása céljából. Ennek érdekében – többek között – új sportszakmai programokat dolgoztak ki, a meglévőket átalakították, a kiemelt fővárosi sportegyesületek körét kibővítették és elindították a Sportoló Nemzet Programot, a sportolási hajlandóságot fokozó és a sportolást ösztönző programok egységes rendszerét.

A meghallgatás után a képviselők kérdéseket tehettek fel a tárcavezetőnek. A bizottság elfogadta Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszámolóját.