„A Lynx új dimenzióba helyezi a szárazföldi hadviselést”

A világ egyik legkorszerűbbnek tartott gyalogsági harcjárműveként jellemezte Vogyerák Anikó műsorvezető a lánctalpas, páncélozott, 30 milliméteres gépágyúval felszerelt gyalogsági harcjárművet, a magyarul leggyakrabban „hiúzként” bemutatott Lynxet a Spirit FM „Katonadolog” című műsorában, ahol Lippai Péter dandártábornokot, a Magyar Honvédség Parancsnoksága szárazföldi haderőnemi szemlélőjét és Durgó Tamás alezredest, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnok-helyettesét nem csak az új beszerzésről, hanem a Magyar Honvédség fejlesztési struktúrájáról és az intézmény megerősítéséről is kérdezte.

„A Lynx, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként beszerzett gyalogsági harcjármű, valóban a világszínvonalat képviseli” – ismertette a Magyar Honvédség új harcjárművét, a németországi székhelyű Rheinmetall által gyártott Lynx KF41-et Lippai Péter dandártábornok, aki hozzátette: a harcjárművel több mint három zászlóaljat kívánnak felszerelni a jövőben. A gyalogsági harcjárművet gyártó, düsseldorfi központú nemzetközi hadipari és járműipari vállalat 2023-ig 46 darab Lynxet szállít Magyarországra, ahol 2024-től 2029-ig további mintegy kétszáz darabot terveznek gyártani. Lippai Péter dandártábornok a Lynxben „egy korábban meglévő képesség újraélesztését” látja, de ezúttal „sokkal magasabb színvonalon”.

Mint fogalmazott: „a gépesített gyalogság olyan 21. századi eszközt kap, amibe a harcmező digitalizálást lehetővé tévő modern eszközöket építettek. A harcjármű a rászerelt szenzorokkal és a benne ülő katonák, akik kiszállva belőle szintén egy-egy szenzort képviselnek, olyan adatokat tudnak szolgáltatni a katonai döntéshozók számára, amelyek valós életképet adnak a harcmező helyzetéről – legyen szó képekről, térképvázlatokról, adatokról.” Lippai Péter dandártábornok szerint mindez „teljesen új dimenzióba helyezi a szárazföldi hadviselést”.

A fővárosi Hősök terén bemutatott Lynx folyamatos fejlesztés alatt áll, és a Magyar Honvédség rendszeresítette először az eszközt, miközben több más ország – köztük az Egyesült Államok is – érdeklődik iránta. Lippai Péter dandártábornok arról is beszélt, hogy a Magyar Honvédség aktívan részt vesz a fejlesztésében és tesztelésében, megemlítve, hogy „a mi részünkről az elképzelések megvannak, hogy mit szeretnénk ebben a harcjárműben integrálni: páncélvédettséget, tűzerőt és mozgékonyságot.”

A modellt részletezve elmondta: „nagyon komoly aktív és passzív védelmet nyújt a kezelőszemélyzetnek, ami azt jelenti, hogy nem csak a hagyományos, hanem jelen esetben a kompozit páncélzat mellett olyan aktív rendszerekkel rendelkezik, amelyek a harcjárművet megsemmisíteni kívánó rakétákat képesek semlegesíteni. A tűzereje – a beépített harmincas gépágyú és az ahhoz tartozó különböző rendeltetésű lőszerek révén – alkalmas a legkülönbözőbb típusú ellenséges célok leküzdésére, beleértve a légi-, páncélozott- és a csoportos élő célokat, vagy éppen építményeket. Az eszköz nagyon komoly, korszerű páncéltörő rakétákkal fog rendelkezni, amelyek szintén nagy hatótávolságban képesek harckocsik leküzdésére is.” Lippai Péter dandártábornok megemlítette: a harcjárműhöz kiegészítő fegyverek is tartoznak.

„Nem véletlen, hogy Magyarországra települ a gyártó cég egyik leányvállalata, mert egy idő után, majd 2024-től ezeket az eszközöket itt fogják gyártani és összeszerelni” – erősítette meg a haderőnemi szemlélő. A tesztelésről és fejlesztésről szólva a dandártábornok kiemelte, hogy a tapasztalatokat beépítik a fejlesztésbe, a kész terméket pedig majd kiajánlják a világpiacra is. A két héttel ezelőtt bemutatott első példányról szólva elárulta, hogy ez az úgynevezett prototípus, ami – a korábbi „demóváltozatok” után – már használatra alkalmas. Az első Lynx páncélozott csapatszállító harcjármű tesztelését az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyen szolgáló katonái kezdték meg, de még ebben az évben több Lynx is érkezik Magyarországra.

A fentebb említett harcjárművek átadásával egyidőben mintegy kétszázötven önkéntes katonai szolgálatot vállaló tette le az esküjét budapesti Petőfi Sándor laktanyában, október 15-én.

„2004. november 3-a óta, amikor az utolsó sorkatona is leszerelt és a sorkatonai rendszert felfüggesztették, a magyar haderő önkéntes alapon működik: vannak szerződéses hivatásos katonák, akik önként jelentkeznek a katonai szolgálatra és természetesen vannak olyan szolgálati formák, amelyeknek a nevében is benne van az önkéntes szó, mint az önkéntes tartalékos, önkéntes katonai szolgálat” – magyarázta Durgó Tamás alezredes. Kiemelte, hogy az egységesítés jegyében új kiképzési rendszer indult útjára.

„Szeptembertől új kiképzési rendszert vezettünk be, ami azt jelenti, hogy mindenki egyformán tartalékos katonaként jön be, és az első nyolc hét, vagyis az alapkiképzés alatt, illetve után dönthet úgy, hogy szerződédes katona lesz, majd egy magasabb szintű egészségügyi és pszichikai felmérés során szerződést köt vele a Magyar Honvédség” – ismertette a parancsnokhelyettes.

Durgó Tamás alezredes arról is nyilatkozott, hogy az „önkéntes szón van a hangsúly”, ezért, ha valaki meggondolja magát, gond nélkül visszatérhet a civil életbe, és ha behívóparancsot kap, akkor is van lehetősége és ideje a mérlegelésre. Azok az állampolgárok, akik most tették le az önkéntes katonai szolgálati esküjüket, alapvetően 18-25 év közöttiek, és mivel a felsőoktatás bármely szakára jelentkezve többletpontot kaphatnak az önkéntes katonai szolgálatért, a pluszpontok minden bizonnyal jelentős szerepet játszhattak a jelentkezésükben.

Róluk szólva Durgó Tamás alezredes azt mondta, hogy „többfajta utat bejárhatnak ők is, az ő szolgálati viszonyuk előre rögzített: hat hónap, amit egyszer hat hónappal meg lehet hosszabbítani.” Hozzátette: „természetesen bármikor gondolhatják úgy, hogy nem erre gondoltak vagy mást szeretnének, és abban a pillanatban le tudnak szerelni.” A parancsnokhelyettes - aki a szolgálati formát a civil társadalom és a magyar honvédelem közötti erős kapocsként jellemezte - egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az esküt tettek közül már több mint tíz fő jelezte, hogy szerződéses katonának kíván állni.

„Két hónap alapkiképzés után dönthetnek úgy, hogy maradnak helyben és folytatják alapkiképzést, vagy ami még érdekesebb: a tavalyi példán okulva mondhatom, hogy nagyon sok az olyan katona, aki a négy hónapot műveleti szintű besorolású alakulatnál teljesíti, tehát például majd találkozhat a Lynx-szekkel is” – jegyezte meg. A mintegy félórás rádióműsorban szóba került, hogy a haderőfejlesztés nem valósulhat meg az állomány létszámának növelése nélkül.

„Természetesen nagyon fontos ez az összefüggés, mert a legkorszerűbb eszköz is csak egy darab vas, ha nincs egy felkészített-kiképzett állomány, ami ezt használja” – erősítette meg Lippai Péter dandártábornok, hozzátéve, hogy a fiatal érdeklődők számára motivációs tényező, hogy korszerű eszközöket próbálhatnak ki és használhatnak.

„Nagyon fontos nekünk, hogy az önkéntesség útján, de emeljük az úgynevezett nemzeti ellenállóképességet. Tehát azt szeretnénk, hogy a nemzetnek legyen olyan honvédelmi öntudata, amit bármilyen veszélyhelyzetben fel lehet használni” – állapította meg. A Lynxek feladatáról szólva azt mondta, „ezeknek az eszközöknek pont az a célja, hogy a már elavult, általában ex-szovjet vagy orosz relációból származó haditechnikai eszközöket lecseréljék és sokkal magasabb színvonalon tudják helyettesíteni, jóval magasabb képességekkel bírjanak és ezáltal növeljék a haderő tényleges erejét, reagálóképességét, ütőerejét.”

Durgó Tamás alezredes rámutatott, hogy Magyarországon minden megyeszékhelyen van toborzóiroda, és a Magyar Honvédség évente több száz rendezvényen képviselteti magát. Az új harcjárművek és eszközök megjelenése után általában megugrik az érdeklődők száma, tette hozzá. Lippai Péter dandártábornok a Lynx nem harcmezőn történő bevethetőségére is rávilágított.

„Magának a honvédségnek is egy úgynevezett többdimenziós kihívásnak kell eleget tennie. Az elmúlt években már láthattuk, hogy nem csak katonai fenyegetettségről van szó, amikor a biztonsági helyzetről beszélünk: akár a COVID-helyzetre, a tömeges bevándorlásra, akár katasztrófahelyzetekre is gondolhatunk” – fogalmazott a haderőnemi szemlélő.

A nyilatkozó katonai elöljárók az elmúlt évek tapasztalatait alapul véve arra a megállapításra jutottak, hogy a civil lakosság egyre nagyobbra tartja azt az értékrendet, amit a katonák képviselnek, a legfőbb aktuális kihívásnak pedig a humánerőforrás-biztosítást és a felkészítést nevezték meg.