Az egész világot lázban tartotta az elmúlt időben az Amerikai Egyesült Államokban zajló elnökválasztás. Joe Biden lett az USA 46. elnöke, aki ugyan sosem volt katona, egyik legelső tetteként január 20-án fejet hajtott az ismeretlen katona sírjánál az arlingtoni temetőben.
Különböző hírügynökségek beszámolói szerint Joe Biden, a hadsereg főparancsnokaként, a hagyományos beiktatási ceremónia részeként megtekintette a díszegyenruhás alakulatok felvonulását, majd – Bill Clinton, George W. Bush, és Barack Obama korábbi elnökök kíséretében – koszorút helyeztek el az ismeretlen katona sírjánál.
Helyezzük figyelmünket ezen a ponton a múltba, ugyanis a temetőnek igen érdekes története van – nem beszélve a magyar vonatkozásokról. Maga az Arlington House és az arlingtoni nemzeti temető a virginiai dombok egyikének oldalában található. Az épület közelében megannyi sorban, számos rendben sorakoznak a csillogó fehér sírkövek, de a látszat bizonyos értelemben csal, ugyanis a több mint 445 hektárnyi terület nem mindig volt olyan békés hangulatú, mint most.
A palotaszerű Arlington House-t eredetileg George Washington emlékműveként építette az egykori elnök fogadott unokája, George Washington Parke Custis. Később Custis leánya, Mary és férje, Robert E. Lee örökölte meg. Lee később a szövetségesek hadseregtábornoka lett. 1861-ben, az amerikai polgárháború kezdetén végképp elkötelezte magát Virginia és a konföderációsok mellett. 1864-ben Montgomery C. Meigs dandártábornok parancsba adta, hogy a ház körüli területet katonai temetőnek használják. A háború végéig, 1865-ig több mint ötezer katonát temettek el itt, köztük sokakat azonosítatlanul. A területet megosztották az afroamerikai csapatok és a szövetségesek között. 1915-ben megépítették az Arlington emlék-amfiteátrumot, amelyet ravatalozóként használhattak az újabb temetési szertartásokhoz.
Az ismeretlen katona síremlékét 1932-ben avatták fel. A sírban eredendően az első és a második világháború, valamint a koreai és a vietnámi háború egy-egy katonája aludta örök álmát. Ám 1998-ban a vietnami katona személyazonosságát DNS-teszt segítségével sikerült megállapítani. A légierő kötelékében tartozó Michael Joseph Blassie főhadnagyot, 24 éves korában érte a halál, amikor is An-Loc közelében a Cessna A-37-es Dragonfly típusú csatarepülőgépével együtt lelőtték a vietnámiak.
Az ismeretlen katona sírja előtt éjjel-nappal állandó őrség áll, az őrségváltás koreográfiája pedig állandó. A sírt őrző katona egészen pontosan huszonegy lépést tesz, majd kelet felé fordul, és 21 másodpercig abba az irányba néz. Utána ismét 21 lépés következik, és ismét 21 másodpercig néz észak felé. A művelet fél órán át ismétlődik, amíg nem jön a váltás. A katona minden egyes fordulónál áthelyezi a fegyvert a látogatók felőli vállára, mégpedig azért, hogy megmutassa: ha kell fegyverrel védi meg a sírokat.
Mint ahogyan azt a bevezetőben említettük: az arlingtoni temetőnek magyar vonatkozásai is vannak: itt található Számwald Gyula honvéd főhadnagy és Asbóth Sándor honvéd alezredes síremléke is. Előbbi az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt Guyon Richárd hadosztályában szolgált, majd megsebesült a branyiszkói csatában. A világosi fegyverletételt követően Németországon keresztül Amerikába vezetett az útja. Itt Julius H. Stahel néven, hősiességének köszönhetően, vezérőrnagyi rendfokozatban, egyike lett a polgárháború hét magyar származású tábornokának. Petőfi Sándor egykori jó barátja a Medal of Honor (Becsület Érem) kitüntetést is kiérdemelte. 1912-ben, katonai tiszteletadás mellett lezajlott temetésén, az ágyúkból összesen 21 díszlövés dördült el...
Asbóth Sándor - szabadságharcunkban alezredes, az amerikai polgárháborúban az északiak dandártábornoka – 1848-ban a délvidéki harcokban vett részt, majd egy évvel később a komáromi vár erődítési munkálatait irányította. Harcolt a kápolnai csatában; a nagysallói ütközetben pedig az ő irányításával tudtak hidat verni a honvédek a Garamon. Követte Kossuth Lajos Amerikába, ahol 1861-ben John C. Frémont tábornok vezérkari főnöke lett. Képességeiről és bátorságáról leginkább a Bentonville, és Fayettewille elfoglalásakor győződhettek meg. Két évvel később, Kentucky államban, körzeti katonai parancsnokként, tábornoki rangban már több ezred tartozott irányítása alá. 1864-ben a mariannai csatában súlyosan megsebesült. Felgyógyulását követően címzetes vezérőrnaggyá léptették elő. Asbóth Sándor Buenos Airesben halt meg, mégpedig majdnem napra pontosan százötvenhárom esztendővel azelőtt, hogy Joe Biden – a beszámolók tanúsága szerint – keresztet vetve és tisztelegve lerótta volna kegyeletét az ismeretlen katona sírjánál.
Világra szóló magyarok (1.rész)
2020. október 4. 14:12
Világra szóló magyarok (3. rész)
2020. november 7. 17:40
Az amerikai polgárháborúban is megsebesült a Szent Koronát elásó '48-as honvédtiszt
2020. december 26. 20:08