Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A magyar katonai történelmet testesítik meg

Szöveg: Szűcs László | Fotó: A Magyar Honvédség Parancsnoksága, archív felvételek |  2022. május 26. 15:41

A Honvéd Koronaőrség, a Honvéd Palotaőrség, a Díszzászlóalj, valamint a Honvéd Huszár Díszalegység. Ezekből az elemekből áll az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége (32. NHD). A magyar katonai történelmet megtestesítő egység feladatairól, illetve kulisszatitkairól Ádám Barnabás ezredessel, a 32. NHD parancsnokával beszélgettek a Spirit FM Katonadolog című műsorában május 26-án.

spirit

„A Magyar Honvédségen, illetve gyakorlatilag a világ minden hadseregén belül van egy speciális alakulat, amelyik az állami katonai protokollban részt vesz, megjeleníti azt a haderőt, amit az adott ország képvisel. Magyarországon ez a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység, ami megtestesíti a magyar katonai történelmet” – mondta Ádám Barnabás ezredes, hozzátéve: a koronaőrség legfontosabb feladata a Szent Korona őrzése, a palotaőrség tagjai a Sándor-palota protokolláris őrzésében vesznek részt, a díszzászlóalj katonái az állami protokollfeladatok mellett a nemzeti lobogót is őrzik, míg a huszár díszalegység a magyar katonai lovaskultúrát jeleníti meg.

Az ezredes kiemelte: nemcsak az állami ünnepeken, hanem a mindennapok során is találkozhatnak az emberek a díszegység katonáival. Például a zöld színű parolit viselő palotaőrök minden nap ott állnak a Sándor-palota előtt. „Ez alapvetően felállított díszőrszolgálatot jelent, tehát az önuralom magas iskoláját mutatják be ezek a fiúk” – mondta a parancsnok, kitérve arra, hogy nem mindig egyszerű mozdulatlanul állni és nem foglalkozni a viccelődni próbáló turistákkal. De ez az önuralom tanulható. „Az önuralom azt jelenti, hogy a fejem tetejétől, egészen a sarkamig teljesen uralom a testemet. Lehet hideg, lehet meleg, jöhet turista vagy vakuvillanás, teljesen mindegy” – részletezte Ádám Barnabás.

díszelgők

A 32. NHD parancsnoka elmondta: az egységbe való bekerülésnek egy alapfeltétele van, hogy a jelölt legalább 180 centi magas legyen. Minden más tanítható és fejleszthető az alapkiképzést követő 12 hetes felkészítésen. Emellett fontos még az is, hogy a leendő koronaőr, palotaőr vagy díszelgő katonának ne legyen látható helyen tetoválása, „mert az rontja az összképet”.

A Honvéd Koronaőrséggel kapcsolatban Ádám Barnabás ezredes kiemelte: felállított fegyveres őrök vigyázznak a Parlamentben a Szent Koronára, ami nagyon megterhelő protokolláris őrzési folyamat. „Képzeljük el, hogy a Kupolacsarnokban megjelenik 90-100 turista. Hamar elfogy az oxigén, olyan meleg lesz, hogy az ember hátán folyik a víz. Minden hivatásnak megvan a maga szépsége és nehézsége, a koronaőrök többek között ezzel néznek szembe” – árulta el az ezredes.

koronaőr

Ádám Barnabás arról is beszélt, hogy a 32. NHD legfiatalabb része a Honvéd Huszár Díszalegység és hogy ők azok, akik a magyar katonai lovaskultúrát megjelenítik. „Nem sokan tudják, hogy a NATO-ban ma tizenegy huszár alakulat van, amit vagy a magyarok szerveztek meg vagy magyar mintára hozták létre őket” – árulta el az ezredes, hozzátéve: az alegység katonái a szilvásváradi ménesgazdaság csodálatos lipicai lovain lovagolnak.

Ugyancsak fontos a „kémia” a huszár és a ló között. „Azt szoktuk mondani, hogy a ló választja az embert. Szerencsére ezeket a lovakat már úgy tenyésztették ki, hogy segítik az emberek munkáját” – tette hozzá a parancsok, aki arról is beszélt, hogy a Honvéd Huszár Díszalegységgel minden hónap utolsó pénteki napján, 14-18 óra között találkozhatnak az érdeklődők a budai Várban. Természetesen minden hétvégén van járőrszolgálat, de más napokon a hagyományőrzők, illetve a lovasrendőrök látják el.

huszárok

A műsorban szó esett még az állami rendezvényekről is, amelyeknek rendszeres főszereplője a díszzászlóalj. Elhangzott: ezekre a feladatokra mindig időben megkezdik a felkészülést és a végrehajtók összekovácsolását, amelynek célja, hogy a katonák egymás gondolatait is ismerjék.

Ádám Barnabás ezredes elárulta azt is, hogy ő maga is hosszú ideje foglalkozik huszár hagyományőrzéssel. 2010-ben szervezte meg azt a nemzetközi huszárportyát, amely során 85 nap alatt 3500 kilométert lovagolva, hat országot érintve tért haza Budapestre Portugáliából.

borító_spirit