A megszokottól eltérően kell gondolkodni

„Nincsen lehetetlen, csak tehetetlen” – ezzel a Muhammad Ali néhai amerikai világbajnok ökölvívó ars poeticájára reflektáló üzenettel kezdte a Magyar Honvédség jövője és haderőfejlesztése címmel tartott előadását dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.

Előadásában – egy interaktív, csoportdinamikát inspiráló feladaton keresztül – hangsúlyozta a vezető és a vezetés problémamegoldó és koordináló szerepét, és kiemelte, hogy a seregben nincs egyedül senki, mert ott alegység-kötelékek működnek, akárcsak a közigazgatásban. „A 21. századi hadviselésben fontos, hogy gondolkodni tudjunk” – mondta a thinking outside the box ismert angol kifejezést említve, amellyel a megszokottól eltérő gondolkodási formák, a kreativitás honvédségbeli térnyerését húzta alá.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy részletesen beszélt a 2022. február 24-én kirobbant orosz-ukrán háborúról is. „Megváltozik-e a háború definíciója a jövőben?” – kérdezte a fiatalokat, majd hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet alapján maga sem tud konkrét feleletet adni a felvetésre. Ismertette a védelmi stratégia hagyományos modelljeit: a semlegességet, az úgynevezett nagy hadseregek utánzását, a tömegpusztító fegyverek elrettentő felsorakoztatását és a szövetségekben gondolkodást. A Honvéd Vezérkar főnöke elmondta, a semlegesség keveset ér, ha nincs rá nemzetközi jogi garancia, a nagy hadseregekhez való felzárkózás pedig rendkívül költséges. A tömegpusztító fegyverekkel rendelkező államok zárt közösséget alkotnak, ráadásul az ilyen irányú szándék nem tükrözné Magyarország külpolitikai érdekeit. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz megfogalmazásában Magyarország egyszerre marad a szövetségi rendszerek tagja és fejleszti haderejét, amelyet többek között azzal indokolt, hogy az eddigi hadszínterek – a föld, a víz és a levegő – rohamos gyorsasággal egészültek ki a kiber- és űrtér kihívásaival.

A 21. századi működési környezetről szólva dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy arról beszélt, hogy a kiszámíthatatlanság és az instabilitás kockázata növekszik, miközben a fenyegetések és kihívások száma és hatása is gyorsan növekedő tendenciát mutat. Éppen ezért a kormány a honvédség átalakításában, az elrettentő és védelmet nyújtó haderő kiépítésében, a nemzeti ellenállóképesség növekedésében, a honvédelmi ipar megújításában, a fokozott nemzetközi együttműködésben látja a jövőt. A parancsnoki elképzelés ezzel szinkronban a minél több kiképzett és bevethető katona „kitermelése”, a haderő harci hatékonyságának helyreállítása, a küldetés- és feladatorientált vezetés, a civil társadalommal történő kapcsolat újraépítése és bizalom megerősítése, valamint a technológiai fejlesztéseket támogató védelmi ipari bázis létrehozása.

A Honvéd Vezérkar főnökének meggyőződése, hogy a 14-18 éves korosztálynál kell megkezdeni a honvédelmi nevelést. Ugrásszerűen nőtt a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos katonáinak létszáma. 2017-ben tizenhét, 2022-ben már mintegy tizenegyezer-hatszáz tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek.

Az altábornagy, előadása végén, a fejlesztési programsorozat változásairól beszélt, amely a készültséget, a harceljárásokat, a technikai fejlesztéseket és a társadalmi szerepvállalást érinti legmarkánsabban. A szervezés területéről elmondta: a bürokrácia visszavágása a haderő elemi érdekeit képviseli.

Beszéde zárásaként dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a hallgatóság kérdéseire válaszolt. „A NATO régen volt olyan erős, mint most és mint kollektív védelmi rendszernek nincs alternatívája” – fogalmazott, hozzátéve, hogy meglátása szerint „nagyon szépen összezártak a tagállamok”. A Honvéd Vezérkar főnöke többek között arról is beszélt a húszas-harmincas korosztálynak, hogy bár a sorkatonaság intézményét felfüggesztették, védelmi szempontból egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy ne követelje meg az állampolgárai katonai célokra történő esetleges behívását. Magyarországon erre csak akkor kerülhet sor, ha az ország hadiállapotot hirdet.

„Rendkívül pozitív benyomásokat szereztem. Valóban érdekli a hallgatókat, hogy mi az a honvédelem, és hogy a Magyar Honvédségnek milyen feladatokat kell ellátnia és azokat hogyan teljesíti” – értékelte a találkozást kérdésünkre dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. „Ugyanígy érdekelte őket a jövő, vagyis az, hogy milyen kihívások előtt állunk. Ezért azt gondolom, hogy ezek az ösztöndíjasok, amire elkezdik a saját pályájukat, már kicsit közelebb kerülve a Magyar Honvédséghez és a honvédelemhez, segíteni fognak nekünk” – tette hozzá.

Kaszab Zoltán főtörzszászlós a felettese expozéját követően részletesen válaszolt a diákok sokirányú, szerteágazó kérdéseire. A Magyar Honvédség vezénylőzászlósa többek között arról beszélt, hogy a nők hadseregen belüli aránya meghaladja a húsz százalékot: a legkülönfélébb pozíciókat töltik be, a közkatonától a dandártábornokig, minden rendfokozatban.

Emellett beszélt arról, hogy a februárban indult országos toborzókampány eredménye még nem realizálható, de számít arra, hogy fél év múlva már pozitív eredményeket tudnak felmutatni.

„A legfontosabb törekvésem az volt, hogy megpróbáljuk mindenkinek megmutatni: milyen a Magyar Honvédség új filozófiája, honnan indult és merre tart, valamint melyek azok a kitűzött célok, amelyeket el kell érnünk ahhoz, hogy a honvédség valóban azon a szinten legyen, hogy megfelelő alternatívát tudjon nyújtani mindenkinek, aki a civil szférából érkezve nálunk igyekszik megtalálni a számításait” – összegezte honlapunk kérésére Kaszab Zoltán főtörzszászlós.

A Magyar Honvédség vezénylőzászlósa egyúttal hozzátette: „mint ahogy az előadás résztvevőinek is elmondtam, a Magyar Honvédség egy kis önálló sziget Magyarországon. A diákok szerették volna látni és tudni, hogy mi történik jelen pillanatban, milyen irányba indultunk meg, mik azok a fejlesztések, amelyeken jelenleg dolgozunk, és hogyan történik egy sorozás. Arról is tájékoztatást tudtunk adni, - a jelenlegi fejlesztési irányok bemutatása mellett - hogy miként tudunk a régió egyik vezető haderejévé válni.”