A pilótamúlt emlékeinek ápolói

Az utóbbi időben nagyon sok rendezvényen, koszorúzáson, megemlékezésen, temetésen találkozhattunk a Veterán Repülők Szövetségének Somogy Megyei Egyesülete képviselőivel és a csapatzászlójukkal. A szervezet elnökét és néhány tagját Taszáron a volt helyőrségi művelődési otthonban találjuk meg.

Az egyesület elnökével Demeter Győzővel nyugállományú ezredessel beszélgetünk a szervezetről.

Mikor alakult az egyesület és milyen céljaik voltak a megalakuláskor?

Az egyesület 1991. április 12-én Kaposváron alakult meg. A megalapítói a magyar repülés veterán résztvevőit – és ebbe bele kell érteni a polgári és katonai repülést is – kívánta egy szervezetbe tömöríteni. Itt akarják tudni mindazokat, akik a repüléssel kapcsolatos feladatokban részt vettek, a repüléssel foglalkoztak közvetve, vagy közvetlenül. Fontos volt ez számunkra, mert ezek a közösségek aktív korukban is nagy csapatmunkások voltak. Ezért akarták összefogni ezeket az embereket, hogy ne kallódjanak el, mert akik esetleg nehéz helyzetbe kerülnek csak úgy tudnak rajtuk segíteni, ha ismerik a problémáikat. Másik fontos dolog, hogy ebben a szakmában nagyon sok a kiemelkedő és a hősi halált halt személy. Sokak síremléke teljesen méltatlan ahhoz, amit ők a magyar repülés és a haza érdekében tettek. Szerettünk volna olyan hagyományokat teremteni, ami méltó az emlékeikhez. Megemlékezésekkel, koszorúzásokkal a síremlékek felújításával tisztelegni ezen emberek előtt.

Láttam a 15 éves megalakulási évfordulóra kiadott kiadványotokat. Mi az, ami a létesítő okiratban megfogalmazott céljaitokból megvalósult?

A másik vállalásunk az alapító okiratban, a repülős emlékművek avatása és az ehhez kapcsolódó megemlékezések rendszeres megtartása. Ezek is szép számmal gyarapodtak az elmúlt 15 év alatt.

Például: 1994-ben felavattuk a taszári lakótelepen a Repülő Hősi Emlékművet; emlékművet avattunk Horváth Barna ezredes Légierő Parancsnok helyettes tiszteletére 1998-ban Szakcson; részt vettünk a „Hős somogyi katonákért" emlékmű felavatásán Kaposváron 1998-ban; 2000-ben emléket állítottunk Taszáron a MiG-19-es első szuperszónikus vadászrepülő század tiszteletére és felavattuk a millenniumi emlékparkot; 2001-ben Fonyódon részt vettünk a Lányi Antal hadnagy tiszteletére felállított emlékmű avatásán, ő volt az, aki először átrepülte a Balatont.

2003-ban emléktáblát állítottunk azoknak akik, az egy évszázad alatt életüket kockáztatták a hazáért, ez az emléktábla Taszáron a Helyőrségi Klub falán lett elhelyezve; 2005-ben felavattuk azt az emlékművet, amelyet Pászty István főhadnagy tiszteletére állítottak Kereki községben.

Nagyon tiszteletre méltó a felsorolás, de mi az, amire a legbüszkébbek vagytok?

Egyrészt arra, amikor 1998-ban csapatzászlót kaptunk a megyei önkormányzattól. Ez annak a munkának az elismerése, amit a hagyományok ápolásában végeztünk. Egy nagyon szép ünnepségen a megyei közgyűlés elnöke adta át a csapatzászlót és Gőgös Ottó nyugállományú ezredes vette át.

Másik dolog az, hogy ez a közösség nagyon összetart. Egy év során több olyan rendezvényünk van. Idősek Világnapi Ünnepsége, a karácsonyt megelőző repülők bálja, a farsangon, vagy a nőnapi megemlékezéseken sokan össze szoktunk jönni. Szerencsénk van, hogy a helyszín biztosított és a kapcsolatunk az önkormányzattal nagyon jó, mindenben támogatnak minket.

A nagy ünnepeken kívül mit tudtok még tenni a tagjaitokért?

Az önkormányzat biztosított számunkra egy helységet, ahol hetente egy alkalommal klubfoglalkozás keretében találkozhatunk. Ez egy átlagos héten 30-40 fő jön össze. Vannak bejáratott programjaink, kártya, sakk, egyéb elfoglaltság, de sok előadói estet is rendezünk kulturális, gazdasági és társadalmi témákban. Tavasszal és ősszel több kirándulást szervezünk és járjuk az országot. Két hete voltunk Kecelen a Pintér Művek mellett lévő nagy haditechnikai parkban. A tagjaink számára egyszerűen felejthetetlen élmény volt látni újra azokat a régi technikai eszközöket, amelyeken dolgoztak, amelyeket üzemeltettek. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az egészség megőrzését segítő programok is előtérbe kerüljenek, mert ez ebben a korba már igen fontos! A programokat a tagjaink javaslatai alapján válogatjuk ki és szervezzük meg.

Mik a terveitek a jövőre vonatkozóan?

Az, hogy tovább vigyük azt, amit eddig felépítettünk. A jövőben is keressük azokat a repüléshez köthető személyeket akik sokat tettek a magyarországi repülés fejlesztéséért. Ápoljuk a kialakított kegyeleti helyek emlékét. Kutatjuk, hogy a múltban hol történtek repüléssel kapcsolatos események és feldolgozzuk azokat. Nagy álmunk az, hogy a bázis repülőtér megszűnésével a laktanyából kitelepült Repülőmúzeum egy új helyen, új formában megjelenjen, emléket állítva Taszáron a katonai repülésnek. Próbálunk ehhez szponzorokat találni, mivel építőanyagra, szállítójárművekre, munkagépekre lesz szükségünk az új szabadtéri komplexum kialakításához.