Alkalmazkodva a XXI. század jelentette kihívásokhoz, a hátország védelmét ellátó tartalékos erők bővítése szükséges - így összegezhető a Nemzetközi Hátországvédelmi Tudományos Konferencia június 9-ei, második napján elhangzott előadások egyik fő tanulsága. Ez egyszerre jelenti a létszám, a képességek és a feladatkörök bővítését is – lépésenként, Magyarország lehetőségeit és adottságait kihasználva.
A konferencia második napján dr. Kádár Pál dandártábornok, a Miniszterelnöki Kormányiroda vezető kormányfőtanácsosa emlékeztette a megjelenteket: alapvető változások történtek az elmúlt évtizedekben, hiszen eltűnt például a sokáig adottságnak tekintett kétpólusú világrendszer. Ehhez hasonlítható a hagyományos hadviselést kiegészítő vagy felváltó hibrid és nem-lineáris hadviselés, a kibertérben zajló műveletek vagy éppen a hagyományos értelemben vett hátország megszűnése. Ennek megfelelően elmondható, hogy a konfliktusok hagyományos értelmezésének felülvizsgálatára van szükség. A Nyugatnak újra kell alkotnia az elrettentés kereteit, s a jogi környezet újragondolásával kell felvenni a küzdelmet az olyan, nem hagyományos fenyegetések ellen, mint a fegyverként használt információk és pénzügyi manőverek alkalmazása.
Az elmúlt időszak kihívásait és az arra adott kormányzati válaszokat megvizsgálva megállapítható, hogy az érintett országok kormányai jellemzően ad-hoc válaszokat tudtak csak adni a hirtelen felmerült problémákra. Ezek általában hatékonyak voltak, de az előzetes tervezés vagy felkészülés gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult. Éppen ezért van szükség a központosított döntéshozatal kereteinek kialakítására, felgyorsítva az információáramlást, megkönnyítve a tervezés, a felkészülés vagy éppen a számos szervezetet, hivatalt megmozgató gyakorlatok végrehajtását – fogalmazott a dandártábornok.
Az ország működőképességének szempontjából kritikus infrastruktúrák meghatározásának és védelmének fontosságát emelte ki dr. Vargha Attila Ferenc ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Igazgatási Főosztályának vezetője. Mint fogalmazott: ez óriási kihívásokat hoz magával, gondoljunk csak az út- és vasúthálózat, a kikötők és a repülőterek védelmére. Ezek megóvása nem csak a hátország működése, a civil lakosság ellátása miatt létfontosságú, de szükségesek a katonai műveletek végrehajtásához, a mozgásszabadság megőrzéséhez – legyen szó a saját haderőről vagy éppen a beérkező szövetséges erők fogadásáról, mozgatásáról.
Az ezredes hangsúlyozta, az utak mellett az emberek védelmére is figyelni kell: például a közigazgatásban részt vevőkre. Ők azok, akik működtetik az országot, akik részt vesznek a válsághelyzetben alkalmazható tervek elkészítésében, befolyásolják a döntéshozók elhatározásait. Ha őket célozzák meg az ellenséges erők, akkor rajtuk keresztül az ország működését befolyásoló döntéseket, folyamatokat képesek befolyásolni, figyelmeztetett az ezredes.
Molnár Gábor százados, az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság Hátországvédelmi Igazgatóság Helyőrségtámogató Főosztályának szakértője előadásában szinte évről évre vezette végig hallgatóit a hátország szerepének, feladatainak és rendszerelemeinek változásain, a XIX. századtól egészen a NATO-csatlakozásunk idejéig. Egyfajta katonai történelmi lecke is volt ez: pontosan kirajzolódott, hogy melyik időszakokban milyen erőközpontok, birodalmak befolyásolták a magyar katonai és politikai vezetést, amikor a hátország fogalmának meghatározásáról, annak védelméről és az ehhez szükséges struktúrákról, szervezetekről születtek meg a döntések – és hajtották őket végre. Ugyanakkor érdemes volt azt is megfigyelni, hogy a nyugati és a keleti stratégák, ha más szavakkal, mondatokkal is, de gyakran ugyanazokat az elveket írták le.
Változik a stratégiai környezet, s vele együtt nekünk is változni kell - emelte ki Tajti Ákos ezredes, az MH Transzformációs Parancsnokság Honvéd Kiválósági Központjának vezetője. Az egyes országoknak eltérő felfogásaik lehetnek ugyan a változásról magáról, de ha ezeket megvizsgáljuk, minden esetben azonos irányok fedezhetőek fel. Vannak fenyegetések, melyek azonban lehetőséget is jelenthetnek, s amelyeket meg kell ragadni.
A magyar haderő nem vesz részt háborúban és az ezredes reményét fejezte ki, a jövőben sem kell ilyen feladatot elvégeznie. Ezzel együtt is nagy figyelmet kell azonban fordítani a hibrid hadviselésre, amely új, azonos szinten lévő erők összecsapását jelenti. Ezért is kiemelten fontos a tudásmenedzsment, az információk minél hatékonyabb begyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és hasznosítása. Erre támaszkodva lehet reagálni a kihívásokra, hiszen - mint Tajti ezredes emlékeztetett -, nem tudjuk ebben a pillanatban előre látni a következő évtizedek konfliktusait, válsághelyzeteit, újfajta hadviselését. A rendszerszintű megközelítésre, az alkalmazkodókészségre támaszkodva viszont bizonyosan sikeresen megoldhatóvá válnak majd ezek a helyzetek is.
A Magyar Honvédség Katonai Összekötő Iroda Németország irodavezetője, Csombók János ezredes bemutatta az elmúlt esztendők alatt egyre szorosabbá váló magyar-német katonai kapcsolatokat, amelynek egyik legfontosabb eleme a német Keretnemzeti Koncepció. Ennek öt területéből (többnemzeti hadosztályok, légicsoport, logisztikai támogatócsoport parancsnokság, többnemzeti egészségügyi koordinációs csoport, Balti Haditengerészeti Komponens Parancsnokság) már négyben megvalósult a magyar közreműködés, míg érthető okokból a haditengerészeti területen nem.
Kiemelte, a Magyar-Német Szárazföldi Haderő Együttműködési Csoport tevékenységét, hiszen a német-magyar együttműködés újjáélesztésének és szorosabbra fűzésének ez a csoport, illetve az alatta működő munkacsoportok az elsődleges helyszínei. Mint mondta, a jövőben még szorosabbá válik majd a két ország haderőinek együttműködése, köszönhetően az egyre bővülő német-magyar védelemipari együttműködésnek, az új harceszközök beszerzésének.
Folyamatosan és stabilan növekszik a tartalékos állományba jelentkező állampolgárok száma - jelentette ki Polyák András ezredes, az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred parancsnoka. Véleménye szerint a COVID-19 vírushelyzet során a katonák ismertsége és elismertsége nőtt a lakosság körében és ez a toborzást is megkönnyíti. Fontosnak tartotta leszögezni: azoknál a cégeknél, szervezeteknél, intézményeknél, ahol a katonák segíttettek, senki nem különböztette meg az aktív és a tartalékos állományt – s az állampolgárok is egyformán, köszönettel fordultak az egyenruhások felé. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy Magyarország Alaptörvénye egyértelműen fogalmaz: minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. A haza védelme nemzeti ügy - jelentette ki az ezredes.
A területvédelmi tartalékos erők feladatrendszere sokrétű, hiszen nem csupán támogatnia kell a harcoló erőket, de ami legalább ilyen fontos: összekötő elemként szolgál a haderő és a polgári lakosság között. Emellett hatékonyan kell részt vennie a katonai és egyéb fenyegetések elhárításában, konfliktusok vagy természeti csapások esetén egyaránt. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a területvédelmi ezredek a lehető legszélesebb együttműködési „palettát” építsenek ki és tartsanak fenn nem csupán a honvédség többi elemével, de a polgári hatóságokkal, szervezetekkel, önkormányzatokkal, a kritikus fontosságú cégekkel.
Polyák ezredes kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövőben a ma ismert lövész képesség mellett egyéb területekre (mint például a katonai rendészet, műszaki vagy a logisztika) specializált kisalegységek képzése fog elkezdődni. Ennek köszönhetően ezek a szakemberek képesek lesznek más alakulatoknál, katonai szervezeteknél teljes értékű szolgálatot ellátni.
A két napos konferenciát lezárva Apáti Zoltán dandártábornok, az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság parancsnokhelyettese megköszönte az előadók és a szervezők munkáját. Reményét fejezte ki, hogy a közös, nemzetközi munkát követően még tisztábbá vált a területvédelem fogalma, szerepe fontossága és helye az egyes nemzetek védelmi rendszerében. Kiemelte: nagyon fontos a partnerállamok tapasztalatainak felhasználása abban, hogy Magyarország hatékony hátországvédelmi rendszert tudjon megtervezni és kiépíteni, mely egyben az ország komplex védelmi rendszerének fontos eleme. Apáti tábornok emlékeztetett: az elmúlt két nap során kirajzolódott, hogy a hátország védelme mennyire összetett, szerteágazó feladatrendszert jelent. Még számos feladat áll előttünk, hogy egy valóban jól működő rendszert építsünk fel, s ehhez fontos segítséget jelentenek a most lezárult konferenciához hasonló, szakmai párbeszédnek is helyet adó események - tette hozzá.
Védelem – közösen
2021. június 9. 10:27
