Első alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Hátországvédelmi Tudományos Konferenciát június 8-9-én, Budapesten, a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban. A rendezvényen a magyar felszólalók mellett az Egyesült Államokból, Németországból és Lengyelországból internetes videókapcsolaton keresztül szólalnak fel a meghívott előadók.
Dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány - felismerve, hogy a jól képzett hadsereg nem működhet eredményesen megfelelő felszerelések nélkül - nemzeti konszenzusra alapozva átfogó védelmi reformot indított el, amelynek része nem csupán a legmodernebb haditechnikai rendszerek beszerzése, de a humánerőforrás fejlesztése is. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program két fő pillérre épül. Az első a haditechnikai fejlesztések sorozata, ami az új eszközök mellett a meglévő rendszerek modernizációját, az infrastruktúra fejlesztését is jelenti. A második pillér középpontjában pedig az ember áll. Ennek kapcsán az altábornagy - a Honvéd Kadét Program mellett - hangsúlyozta a tartalékos rendszer megújításának és továbbfejlesztésének fontosságát is.
A tábornok kiemelte a kiber hadviselés fontosságát, mint egy új műveleti domain megjelenését a honvédségnél is. A NATO-nak ugyanolyan eredményesen kell védekeznie ebben a virtuális térben is, mint teszi azt a levegőben, a tengeren vagy éppen a szárazföldön – mondta.
Sándor Zsolt vezérőrnagy, az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság parancsnoka emlékeztette a hallgatóságot: az elmúlt évek során a biztonsági helyzet alapvetően változott meg. Sokkal több krízishelyzet alakult ki, sokkal gyorsabban. Emellé új hadszíntérként „érkezett meg” a kibertér, ahol nem csupán a fizikai határok nem léteznek, de a törvények, jogszabályok is sokkal kisebb hatást képesek kifejteni. Emellett immár az űrhadviselés is a mindennapok részévé válik, amelyre a NATO-nak szintén reagálnia kell. De eltűntek a határok a földön is: nehéz vagy néha lehetetlen elválasztani a klasszikus értelemben vett hadszínteret a hátországtól. A hibrid és kiber hadviselésnek köszönhetően ma már nincs biztonságos hátország. Éppen ezért létfontosságú a NATO-tagországok, így Magyarország ellenállási képességének növelése. Ez azonban nem tisztán katonai feladat, hanem csak a polgári hatóságokkal, szervezetekkel együttműködve valósítható meg.
Ennek során azonban szükség van a meglévő katonai struktúrák és feladatrendszerek egy részének újragondolására. Ennek egyik fontos eleme a tartalékos rendszer továbbfejlesztése. Ez nem csupán a létszám növelését jelenti, hanem a képességek növelését is. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos lövész feladatok mellett szükség lehet más területek lefedésére is - mint amilyen a katonai rendészet, a logisztika, a különleges műveleti vagy akár tüzér szakterület. Fontos, hogy válsághelyzet esetén „legyen hová nyúlni” és ebben a tartalékos erők jelentenek segítséget – emelte ki a vezérőrnagy.
Martin Schelleis altábornagy, a német hadsereg Összhaderőnemi Támogató Parancsnokságának (Joint Support and Enabling Services - JSES) parancsnoka videókapcsolaton keresztül beszélt a JSES feladatairól és tevékenységi köreiről, kitérve a koronavírus elleni védekezés során végzett munkára. Mint elmondta: a parancsnokság 25 700 aktív és 24 400 tartalékos katonával, illetve 6 400 polgári alkalmazottal végzi feladatait. A tartalékosok magas számának magyarázata az, hogy a JSES alárendeltségébe tartoznak a területvédelmi erők is.
A tábornok kitért a május 18-án nyilvánosságra hozott, a Bundeswehr jövőjével kapcsolatos kulcsfontosságú elemeket tartalmazó dokumentum főbb irányvonalaira is. Ennek értelmében nem csupán a beszerzéseket igyekeznek felgyorsítani, de központi szerepet kap a végrehajtó állomány létszámának növelése, az egységek és az eszközök, rendszerek hadrafoghatóságának erősítése, illetve a vezetési struktúra karcsúsítása, hatékonyságának növelése. Emellett fontos változás lesz, hogy a Bundeswehr külön országvédelmi műveleti parancsnokságokat állít fel Berlinben és Bonnban.
John C. Harris vezérőrnagy, az Ohiói Nemzeti Gárda parancsnoka a katonai vezetők képzésének fontosságát hangsúlyozta előadásában. Megfelelően felkészített és már gyakorlatot szerzett tartalékos katonák, alegység- és egységparancsnokok beilleszthetőek az aktív haderők állományába is, akár az itt fellépő hiányokat pótolva. A tábornok saját tapasztalatai alapján kiemelte: a tartalékos erők számára nem a külföldi műveletek az igazán nehezek, hanem a hátországban, otthon végzett feladatok. Az előre betervezett, ismert időpontban kezdődő és jól meghatározható missziókra ugyanis van ideje felkészülnie nem csupán a gárdistáknak, hanem a feladatra kijelölt alegységeknek, egységeknek is. A Nemzeti Gárdának ugyanakkor – feladatköréből adódóan – gyakran hirtelen beeső feladatokkal is meg kell birkóznia. Sokszor olyan „munkaköröket” is betöltve, amire a katonák nem kaptak kiképzést és a gyorsaság miatt idejük sincs felkészülni. A vezérőrnagy példaként említette a COVID-19 járvány idején kialakult helyzetet, amikor a Nemzeti Gárda több száz tagja a büntetésvégrehajtási intézetekben teljesített szolgálatot.
A térség biztonsági helyzetének romlása - különös tekintettel a 2007-es észtországi, a 2008-as georgiai és a 2014-es ukrajnai eseményekre - miatt Lengyelország kormánya a hátországvédelmi képességek erősítését határozta el - mondta el Wiesław Kukuła vezérőrnagy, a lengyel tartalékos erők parancsnoka, hozzátéve: ennek része volt a Területvédelmi Erők ismételt felállítása. A fejlesztési célok ambiciózusok: a tervek 2035-re 55 ezer tartalékosról szólnak, akik 20 területvédelmi dandárba sorolt, hatvannál több zászlóaljban teljesítenek majd szolgálatot. A tábornok kiemelte: a hadsereg aktív állományával együtt a tartalékos erők is részét képezik Lengyelország védelmi és elrettentő képességeinek.
A tartalékos erők alapvető feladatai közé tartozik a hátország területeinek védelme – katonai és nem katonai fenyegetéseket egyaránt elhárítva. Minden zászlóalj egy adott területért „felelős”, így a helyi lakosságból felálló, kiváló helyismerettel rendelkező tartalékos erők a hároméves kiképzési ciklusoknak köszönhetően, megfelelő felszereléssel és fegyverzettel valódi katonai képességekkel lesznek képesek a számukra kijelölt terület védelmére.
A tábornok kiemelte: 2021 júniusában már 3750 aktív és több mint 24 ezer tartalékos katonával számolhat a parancsnokság – a jelentkezők 17 százaléka nő, átlagéletkoruk 32 esztendő. 33 százalékuk diplomával, további 44 százalékuk pedig középiskolai végzettséggel rendelkezik. Mivel a lengyel jogszabályok szerint a területvédelmi erők katonái is aktív állománynak számítanak, így évi legalább 36 napot kiképzéssel töltenek: ez havonta egy hétvégét és évente egy 14 napos, hosszabb kiképzést jelent.
Dr. Kiss Álmos Péter, az MH Transzformációs Parancsnokság Honvéd Tudományos Kutatóhelyének vezető kutatója leszögezte: a nemzeti ellenálló képesség jóval több, mint a polgári védelem. Két fő pillére a katonai műveletek és a polgárok megfelelően szervezett-tervezett védelmi készenléte. S olyan, mint egy sportoló: edzeni, terhelni kell ahhoz, hogy szükség esetén megfelelő teljesítményre legyen képes.
A kutató hangsúlyozta: a fegyveres erők ma már számos polgári szolgáltatástól függnek még fegyveres konfliktusok idején is. Ilyen területeknek számít a szállítmányozás, a kommunikáció, az alapvető ellátmányok - mint amilyen a biztonságos, tiszta ivóvíz vagy élelmiszer. Természetesen a műveleti területre képesek eljuttatni mondjuk a megfelelő víztisztító kapacitást, de a haderő hátországban működő része továbbra is a civil szolgáltatókra lesz utalva. Emiatt is létfontosságú a kritikus infrastruktúrák, erőforrások védelme.
De miért fordulnak akkor a nemzetek mégis a haderőkhöz nem fegyveres krízishelyzetek esetén? - tette fel a kérdést a kutató. Mint mondta: számos előnnyel jár a katonák bevetése a hátországban válsághelyzet esetén: megfelelő fizikai állapotú, fegyelmezett, „nem a nyolcórás műszak végét váró”, orvosi, műszaki, jogi tudással rendelkező egyenruhások érkeznek ilyenkor a hívásra. Ők arra vannak felkészítve, hogy akár nagy felfordulások közepette, előre nem látható helyzetekben is feltalálják magukat és el tudják végezni feladataikat. Az ilyen „bevetések” alkalmasak arra is, hogy megerősítsék az állampolgárok és a katonák közötti kapcsolatokat.
Mint a kutató emlékeztetett, a katonáknak a fentebb felsorolt tulajdonságaik és képességeik miatt igazából nincs alternatívájuk – viszont a harcoló vagy arra készülő alakulatok helyett a területvédelmi erők is kiváló munkát végezhetnek, levéve az ilyen feladatok terhét az aktív állományról. Ugyanakkor, ha túl sokat használjuk az aktív katonákat, egységeket ilyen válsághelyzetek kezelésére, akkor az negatívan befolyásolja hadrafoghatóságukat - mondta Kis Álmos Péter.
