Afganisztánban sem volt fehér a karácsony
Szöveg: Dánielné Vígh Krisztina | 2008. december 26. 15:27Mindenki a Karácsonyra készül, ki így, ki úgy veszi ki a munkából a részét a magyar táborban, Camp Pannoniában. Van, aki fenyőfát díszít és van olyan, aki a konyhában segít a diós és mákos bejgli sütésénél, mely a karácsonyi menü része a sültkolbász és töltött káposzta mellett.
Sajnos nem volt fehér karácsonyunk itt Afganisztánban, de így is egy nagy családként ünnepeltünk. Lehet, hogy nem úgy, mint otthon tettük volna, de mindent megtettünk annak érdekébe, hogy legalább néhány órára elfeledtessük egymással a család távollétét, akik talán még jobban hiányoznak ezeken a napokon, mint bármikor az eltelt néhány hónap alatt.
A közös nagy fenyőfa feldíszítéséből mindenki kivette a részét, a díszek egymás után kerültek fel a hatalmas fára, a különbség annyi volt hogy ezt nem az otthoni szeretteinkkel együtt díszítettük, hanem az Afganisztánban szolgáló nagy családunkkal.
Ajándékosztás és ünnepi vacsora után a nap még nem fejeződött be. Otthon ezen a napon Éjféli mise van Szenteste, nálunk sem maradt ki ez a fontos esemény.
A PRT házban megtartott misén nagy számban vettünk részt. Elgondolkoztunk azon, hogy a Camp Pannóniai táborban éjfél van, otthon pedig szeretteink talán még az asztalt ülik körbe és vacsoráznak, beszélgetnek és gondolataikban megemlékeznek rólunk gyermekükről, fiukról, lányukról, apukájukról, anyukájukról.
