Agyelszívás a Dél-Afrikai Légierőnél

A SAAF mintegy 200 repülőgéppel és helikopterrel rendelkezik, amelyeket 9500 fő tart karban, köztük 1500 civil alkalmazott is. A 60 harci repülőgépre mindössze 20 teljesen kiképzett pilóta jut. Ugyanez az arány tapasztalható a légierő logisztikai feladatokat ellátó repülőgép állományánál is. Ráadásul a repülhető órákat is korlátozni kellet, mivel egyszerűen a rendelkezésre álló műszaki személyzet nem győzi ellátni a feladatait.

Természetesen a gondokat itt is elsősorban a pénz jelenti, ám félelem is társul hozzá. A pilóták és a technikusok a magán szektorban több pénzt tudnak keresni, s Dél-Afrikát elhagyván akár még többet. A félelem azonban legalább ekkora szerepet játszik. A déli köztársaságban nagyon komoly gondot jelent a bűnözés, sokan féltik saját és családjuk életét. Másrészt a fehér bőrű pilóták attól tartanak, hogy negatívan diszkriminálhatják őket előmeneteletükben. Ez egyből újabb gondokat szül, hiszen így kevésbé képzett pilóták illetve technikus kerülhetnek “gépközelbe", ami miatt növekedhet a balesetveszély. Ez utóbbi hiedelmet a kormányzat azzal igyekszik cáfolni, hogy rendszeresen igénybe veszi a légierő szállítógépeit.

Új, képzett pilótákból úgy tűnik, hogy a jövőben nem lesz hiány, hiszen jelenleg is 123 főt képeznek. Technikusokat azonban lényegesen nehezebb találni, mivel ezekből a szakmákból országszerte hiány mutatkozik.