Ágyúgolyó, vasszegek és üszkös gerendák

A Zala megyei Belezna és a somogyi Õrtilos határán, a magyar-horvát határfolyó, a Mura közelében nagy jelentőségű régészeti ásatások kezdődtek a nyáron. Ebben a háromszögben található ugyanis az egykori költő és hadvezér, Zrínyi Miklós elfelejtett földvára, Zrínyi-Újvár.

Az ostrom után felrobbantották

Történelmi forrásokból tudjuk, hogy a vár 1661 és 1662 között épült, ám mindössze 1664-ig állt. A horvát bán, Zrínyi Miklós egy németalföldi hadmérnökkel azért építtette meg, mert ebben az időben ő volt a Muraköz birtokosa, s ez a vár jelentette a hídfőállást a török fennhatóság alatt álló Nagykanizsa elleni támadásokra, valamint a török utánpótlási vonalak zavarására. A törökök természetesen tiltakoztak a vár felépítése ellen és a folyamatos atrocitások miatt Bécsben, a császári udvarnál, ám ennek nem sok foganatja volt.

Éppen ezért Köprülü Ahmed török nagyvezér 1664. június 2-án ostromot indított a vár ellen. A várban nagyjából 1900 katona állomásozott, 1200 német, illetve 700 magyar és horvát. Parancsnokuk Horváth András kapitány volt. A török hadsereg körülbelül hatvanezer katonából állt, akik közül harmincezren janicsárok és szpáhik voltak, a többiek pedig tatár és román segédhadak.

A véres ostrom több napon keresztül zajlott, a többszörös túlerővel harcoló védők június 15-én erősítést kaptak, a Raimondo Montecuccoli vezette csapatok érkeztek meg a várhoz. A vezér át is vette a parancsokságot, hiszen eddigre már a várkapitány is meghalt egy robbanás következtében. Június 30-án Montecuccoli úgy döntött, hogy kiürítteti és felrobbantja a várat, hogy az ne kerüljön a török seregek kezébe. (Az osztrák parancsnok személyének és magatartásának megítélése egyébként a mai napi heves vita tárgya a történészek körében.)

A parancs végrehajtása előtt azonban a janicsárok döntő rohamra indultak, amelynek a megzavarodott helyőrség már nem tudott ellenállni, így a vár még aznap elesett. Az ostromnak 1266 védő esett áldozatául. Egy legenda szerint a harcokban elesett keresztény várvédők holttesteit a támadók a vár területén található kútba dobták. Aztán a török nagyvezér július 7-én felrobbantotta a várat, amely így eltűnt a föld színéről és soha nem építették újjá.

Értékes leleteket találtak

Az építmény pontos helyét aztán évszázadokon keresztül homály fedte, ám az 1970-es években egy ifjú régész, Vándor László szakdolgozatának témájául választotta a költő földvárának történetét, és a helyszíni kutatások eredményeképpen sikerült a vár maradványainak helyét is nagyjából meghatároznia. Dr. Vándor László ma már a Zala megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, ám természetesen még mindig szívügyének érzi Zrínyi-Újvár feltárását, sőt hivatalosan a mai napig ő az ásatások vezetője.

A feltárás megkezdésére azonban egészen 2006-ig várni kellett, mégpedig azért, mert nem állt rendelkezésre

Az idei munkálatok július 21-én kezdődtek, s augusztus közepéig tartottak – árulta el Orha Zoltán, hozzátéve: az elmúlt hetekben nagyon sok, és fontos leletet találtak a helyszínen. Rábukkantak például a védők szálláshelyéül szolgáló barakkok maradványaira. Üszkös, korhadt gerendák, valamint vesszőfonatból, és agyagból tapasztott falak nyomait találták meg, de előkerült egy ágyúgolyó is. Ez utóbbi valószínűleg a védők fegyvereihez tartozott, mivel nem lőtték ki és belsejében sem találtak robbanóanyag maradványokat. Ugyancsak rengeteg, rozsdás vasszeget találtak a régészek a területen, amelyek nagy valószínűséggel a katonák szálláshelyeinek helyet adó épületekből származnak.

– Természetesen szeretnénk megtalálni azt az állítólagos kutat is, amelybe a törökök a védők holttesteit dobálták. Elkezdtünk megkutatni egy kúthoz hasonló talajképződményt, ám még egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy ez valóban az, amit keresünk. Pár nap múlva többet tudunk, s talán emberi maradványokat, csontokat is találunk majd – mondta Orha Zoltán, aki szerint néhány éven belül be lehetne fejezni a feltárásokat Zrínyi-Újvár környékén, és a helyszín akár kegyeleti hellyé is válhat a jövőben.

Az egyetem hallgatói is segítettek

A magyar-horvát határ közelében található egykori földvár feltárási munkálataiba az elmúlt években a költő és hadvezér nevét viselő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonái is bekapcsolódtak. A közös munka kezdete tizennégy évvel ezelőtt datálódik – mondta el lapunk érdeklődésére Papp Ferenc alezredes. Az egyetem rendezvénybiztosító alosztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy az akkor még Zrínyi Miklós Katonai Akadémia névre hallgató oktatási intézményben 1996. február 2-án rendezték meg az „Akadémia Napi" ünnepséget, amelyen az azóta már sajnos elhunyt neves történész, Dr. Szakály Ferenc felvetette: milyen jó lenne, ha az akadémia is bekapcsolódna a Zrínyi-Újvár feltárásának munkálataiba.

Böszörményi Zoltán és Papp alezredes ezt követően vették fel a kapcsolatot a beleznai önkormányzattal. Az év szeptemberében egy konferenciát is rendeztek, amelyen a Magyar Honvédség környéken települő alakulatainak parancsnokai, a határőrség igazgatója, az erdészet és a műemlékvédelmi hivatal képviselője is részt vett. A Dr. Holló József vezérőrnagy, akkori Humán Főcsoportfőnök által vezetett megbeszélés végén aláírtak egy szándéknyilatkozatot is, amelyben vállalták, hogy megpróbálnak valamit tenni az évszázadokon keresztül feledésbe merült földvár feltárásának érdekében. Ennek egyik eredményeként felújították a várhoz vezető hidat és korláttal biztosított falépcsőket, majd 2003-ban – horvát-magyar összefogással – emlékművet állítottak és avattak a várudvarban.

Az első komoly lépésre azonban egészen 2005-ig kellett várni, ekkor kezdődhetett el a feltárás. Ám ekkor még csak műszeres vizsgálatokat végeztek a területen – Dr. Négyesi Lajos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetőjének irányításával –, amelynek során nagy mennyiségű puskagolyót, ágyúgolyót és használati tárgyakat találtak, alig 40–50 centiméter mélyen a föld alatt.

A tényleges feltárás csak ezt követően kezdődött el, és a munkálatokban eddig minden évben részt vettek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói is, akik Padányi József ezredes, az egyetem rektor-helyettesének vezetésével vesznek részt a terepmunkálatokban. Az elmúlt néhány év eredménye az is, hogy az egyetem Hadtudományi Kara Geoinformációs Tanszékének tanárai és hallgatói felmérték a terepet, és elkészítették a terület 1:1000 méretarányú térképét, illetve a feltárási térképvázlatot. Idén összesen tizenöt hallgató és hét tanár utazott a várhoz, amelynek feltárásán július 26–30. között segédkeztek.

– A hallgatók évek óta önként jelentkezhetnek a munkára. Ráadásul a katonai szakosok beszámíthatják csapatgyakorlatukba a régészeti feladatokkal eltöltött egy hetet is. Egyébként rendszeres a többszörös túljelentkezés a feltárásra, hiszen a hallgatók között már elterjedt, hogy „milyen jó buli" a Zrínyi-Újvárnál ásni – mesélte Papp alezredes, aki maga is minden esztendőben részt vesz az ásatáson.

A főtiszttől megtudtuk azt is, hogy a nemzetvédelmi egyetem munkatársai idén ősszel még néhány napra leutaznak az államhatár közelében található feltárási területre. Újabb műszeres vizsgálatokat szeretnének ugyanis elvégezni, ám ehhez csak a hóolvadást követő, vagy pedig a késő őszi időpont a megfelelő. Ilyenkor ugyanis „tiszta a táj" azaz nem zavar be a növényzet a vizsgálatokba, s jóval könnyebb dolgozni a talajlokátorral.

Mint Papp alezredes elárulta, ebben az évben elkészült a Zrínyi-Újvár első, háromdimenziós makettje. Eddig ugyanis csak rajzok léteztek az egykori költő és hadvezér földváráról. A Bolyai Makettklub tagjai által pályázati pénzből elkészített méretarányos makettet az egyetem aulájában idén tavasszal állították ki.

Fotó: ZMNE és archív