Ahol örökké lobog a láng

Emlékeznek még az egykori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Üllői úti kampuszának emlékparkjára, ahol többek között a békefenntartás magyar hőseinek fából faragott, lángnyelveket formázó emlékműve állt? A kampusz már a múlté, de a szimbolikus lángok Pákozdon, a Magyar Békefenntartók Emlékművén tovább loboghatnak. Az új emlékmű ötlete is prof. dr. Berek Lajos nyugállományú ezredestől, a Mednyánszky-díjas szobrászművésztől származik.

Az alapkövet 2005 májusában helyezték el azzal a céllal, hogy méltóképpen emlékezhessünk meg a különféle békefenntartó missziókról, illetve a békefenntartó tevékenység során életüket vesztett hős katonákról. Az emlékmű, mondhatnánk, soha nem fejezhető be, hiszen napjainkban is újabb missziók csatlakoznak a békefenntartók nagy családjához. Tiszteletükre pedig minden alkalommal egy-egy újabb márványoszlopot emelnek.

A pákozdi emlékpark az 1848–49-es forradalom és szabadságharctól kezdve, napjainkig mutatja be a honvédek, a magyar katonák sokoldalú tevékenységét, amelynek ma jelentős részét képezi egy „magyar találmány" – a békefenntartás. Ismeretes, hogy Kréta szigetének Canea városában, 1896-ban kirobbant görög–török etnikai konfliktus kezelésében az Osztrák–Magyar Monarchia harminc magyar matróza is részt vett, és egy szétválasztó kordon felállításával megkezdődött a modern történelem első, egy esztendeig tartó békefenntartó missziója.

(A cikket teljes terjedelmében a Magyar Honvéd magazin május 11-én, pénteken megjelenő számában olvashatják el!)