Akik egyszerre katonák és meteorológusok

Száztizenkilenc esztendővel ezelőtt, 1891. augusztus 14-én, Szegeden született Dr. Hille Alfréd meteorológus ezredes, a repülésmeteorológiai kutatások megteremtője, a magyar katonai meteorológia atyja. Az egyetemi tanár születésnapját minden esztendőben megünneplik a Magyar Honvédség katonameteorológusai, néhány éve pedig már ezen a napon tartják fegyvernemi napjukat is.

Mindkét világháború hadifoglya

„Hille Alfréd vagyok. Ha akarom civil, ha akarom katona, egyébként földrajz szakos tanár, és legjobban a repüléssel kapcsolatos meteorológia érdekel" – fogalmazott egyszer a professzor, aki kitüntetéses érettségi vizsga után 1909-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsész karának földrajz–történelem szakára. Bár 1913-ban egyetemi szakvizsgáját kitűnő eredménnyel tette le, érdeklődése egyre jobban a matematika és fizika felé fordult. Még ugyanebben az évben az Egyetemi Földrengéstani Obszervatórium tanársegédje lett, ahol elkészítette doktori értekezését is.

Szeizmológusi pályáját megtörve, 1914. augusztusában behívták katonának a császári és királyi 2. tiroli császárvadász ezredbe. Gyors kiképzés után novemberben kadéttá – azaz tisztjelöltté – léptették elő. Azonban az első ütközetben, december elején Limanova közelében orosz hadifogságba esett, majd több mint hét esztendőt töltött Szibériában.

Az első világháború után a Magyarországot sújtó békeszerződés egyik feltétele a katonai repülőgépgyártás és a katonai repülés betiltása volt. Hille hazaérkezésekor, 1922-ben már éreztette hatását a trianoni békeszerződés. Az elhelyezkedés az egyetemeken vagy a tudományos életben szinte lehetetlen volt. Így Hille kapva-kapott az ajánlaton, és a polgári légiforgalomnál helyezkedett el. Első munkája a polgári repülést szabályozó miniszterelnökségi rendelet előzetes meteorológiai szakvéleményének elkészítése volt.

Minisztériumi munkája azonban nem tartott sokáig. A munka oroszlánrésze Mátyásföldre helyeződött át, ahol megkezdődött a repülések meteorológiai biztosításának gyakorlati része. Mátyásföld lett a repülés központja.

Hille 1923-ban, Londonban részt vett a Nemzetközi Légügyi Kongresszuson, ahol szembesült a ténnyel, hogy a repülés igényei a meteorológiai szolgáltatásokkal szemben egyre fokozódnak. Hazatérve Hillének az első feladata az volt, hogy a néhány emberből álló repülőtéri személyzetnek szakmai munkát adjon. Magassági szélmérő eszközöket biztosított, és megkezdte a személyzet oktatását szélmérések végzésére és meteorológiai megfigyelések végrehajtására.

Ekkoriban került Hille kezébe egy francia tengerésztiszt-meteorológusnak, Balditnak a munkája, mely a magaslégköri mérésekkel foglalkozott. A Baldit-könyv adta Hillének az ötletet, hogyan lehetne Magyarországon is legálisan repülni, és repülőgépekhez jutni.

Az Ellenőrző Bizottság a repülőgépes magassági légállapotmérést engedélyezte. Ezt követően Hille megszerezte a szükséges meteorológiai műszereket. Az első mérés 1925. május 14-én történt. 1935-től a felszállások szinte mindennaposak voltak. 1925 és 1943 között összesen 1380 felszállást hajtottak végre változó, általában 4000 méter feletti csúcsmagasságig.

A meteorológiai szolgálat nehezen jutott el oda, hogy a katonai repülőtereken két főből álló, majd fokozatosan gyarapodó, saját személyzete legyen. Míg a diplomával rendelkező meteorológusok szakszolgálatos tisztek voltak.
Hille feladatai közé tartozott meteorológiai szakvélemény adása repülőterek telepítéséhez. Az ő véleményét hallgatták meg a budaörsi repülőtér kijelölésénél 1935-ben, majd ugyancsak neki kellett megszerveznie az új, nagy budapesti repülőtér kijelölésével kapcsolatos munkák meteorológiai részét is.

1945 elején Szombathely mellé települt a Légierő Parancsnokság és vele együtt Hille is, aki májusban, Ausztriában amerikai hadifogságba esett. 1946. júniusi hazaérkezését követően, mint hivatásos tisztnek igazoló eljáráson kellett átesnie. Rendfokozatát meghagyták, de a tényleges szolgálatból elbocsátották.

Dr. Hille Alfréd 1958. január 1-jével nyugállományba vonult, majd néhány évtized aktív nyugdíjas élet után – a Magyar Meteorológiai Társaságban végzett rendkívül sokrétű munkát –, 1981. július 15-én, rövid betegség után elhunyt.

Prognózisok, információk és vészjelzések

A mai Magyar Honvédségben a katonameteorológusok az MH Geoinformációs Szolgálatnál (GEOSZ), a szolnoki, a kecskeméti és a pápai katonai repülőbázisokon, valamint a veszprémi légiirányító központban szolgálnak. Legfontosabb feladatuk természetesen az időjárás előrejelzés, többek között a légierő alakulatai, a szárazföldi csapatok, valamint az országtól távol szolgáló, missziós kontingensek számára is.

A GEOSZ egyébként a Magyar Honvédség szervezeti korszerűsítésével kapcsolatos feladatok részeként az addig önálló MH Térképész Szolgálat, MH Meteorológiai Szolgálat, valamint az MH Szabályzatkiadó Intézet és Központi Nyomda megszüntetésével, azok jogutódjaként, három és fél évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén alakult meg.

A szolgálat egyik legfontosabb tevékenységi köre a katonai meteorológiával kapcsolatos feladatok összessége. A Magyar Honvédség tevékenységéhez szükséges meteorológiai biztosítást jelenleg két osztály végzi a GEOSZ-on belül. Az egyik az úgynevezett időjárás előrejelző és szakkiképzési osztály, amelynek feladata a különböző típusú előrejelzések elkészítése, valamint az alakulatok és katonai szervezetek meteorológiai információval történő ellátása. Ugyancsak ez az osztály látja el a katonai repülőtereken, valamint Veszprémben, a légiirányító központban dolgozó meteorológusok szakmai felügyeletét is.

A másik, vagyis a meteorológiai támogató osztály legfontosabb feladata pedig a honvédség meteorológiai célú mérőeszközeinek és információs rendszereinek üzemeltetése. A meteorológiai tevékenység ugyanis egy az egész világra kiterjedő információcserén alapul. Ennél fogva a magyar katonameteorológusok – mint minden más országban – szoros együttműködésben dolgoznak a polgári meteorológiai szolgálattal. Az ország 33 különböző pontjára telepített mérőállomások hálózatába a pápai, a kecskeméti és a szolnoki katonai repülőtereken található meteorológiai rendszerek is bekapcsolódnak. A polgári és a katonai szolgálatok együttműködésének köszönhetően valamennyi mérési adat eljut azokba a központokba, ahol az előrejelzéseket készítik a meteorológus szakemberek.

A katonameteorológusok ezen felül a NATO országok katonai meteorológiai rendszereinek adatait is felhasználhatják saját termékeik előállításához. Az egyik legfontosabb a Magyar Honvédség vezető szervei számára és a parancsnokságok hadműveleti központjai részére készített három napos, vagyis középtávú meteorológiai előrejelzés. Természetesen ez a prognózis más alakulatok és katonai szervezetek számára is elérhető.

Az Országos Meteorológiai Szolgálathoz hasonlóan a Magyar Honvédségben szolgáló katonameteorológusok is működtetnek egy veszélyjelző rendszert, amely a különféle veszélyes jelenségekre – például viharokra, jelentős mennyiségű esőre, vagy hóra, magas, illetve alacsony hőmérsékletre – hívja fel az illetékesek figyelmét. Ezeket a jelzéseket a parancsnokságok és az alakulatok ügyeletes szolgálatai szokták megkapni. Mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítanak a honvédség nagyobb rendezvényeinek meteorológiai biztosítására annak érdekében, hogy a szervezők kellő időben felkészülhessenek a veszélyes időjárási jelenségekre is.

Minden évben megemlékeznek

A magyar katonameteorológusok minden évben megemlékeznek a nagy előd, Hille Alfréd életéről és munkásságáról. Hagyományosan, az ünneplés részeként megkoszorúzzák Dr. Hille Alfréd Siófokon található emléktábláját is, illetve ünnepi állománygyűlésen találkoznak, amelyen általában szakmájuk legújabb ismereteit is megosztják egymással, és hallgatóságukkal. A katonai és a polgári meteorológia közötti jó együttműködés jegyében ezekre a rendezvényekre rendszeresen meghívják az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit, munkatársait is. Idén augusztus 13-án, pénteken rendezik meg ezt az összejövetelt.

Fotó: Archív