Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Akkor dolgoznak, mikor az őrangyalok pihennek

Szöveg: Szerencse Renáta |  2008. június 30. 12:42

Az Afganisztánban szolgáló magyar PRT táborban található gyorsreagálású erők (QRF) a nap huszonnégy órájában bármikor készen állnak arra, hogy a tartományban a hazai és a nemzetközi erőknek segítséget nyújtsanak. Általában akkor riasztják őket, ha robbanószerkezetet, vagy fel nem robbant lőszereket találnak, illetve ha a feladaton lévő gépjárműveket baleset, támadás vagy bármilyen meghibásodás éri, ami miatt képtelenek folytatni útjukat.

A gyorsreagálású erőkbe beosztott tűzszerészek eddig legalább ötvenháromszor hagyták el a tábort, hogy a háborúk után itt maradt, fel nem robbant lövedékeket a kijelölt gyűjtőhelyre szállítsák vagy megsemmisítsék. Baghlan tartományban a robbanóeszközök széles repertoárja található, a legtöbbjük Pakisztánból és az egykori Szovjetunióból származik, de akadnak közöttük kínai és olasz gyártmányúak is. A QRF-t számos esetben hívják házilag készített robbanószerkezetek megsemmisítésére is, ezzel védve a katonák és a helyi lakosok életét.

Gépjárművek meghibásodása vagy baleset miatt eddig tizennyolcszor riasztották a QRF-t, amelynek folyamán öt alkalommal mentettek magyar katonákat és tizenhárom alkalommal külföldieket: németeket, norvégokat, finneket és amerikaiakat.

Porcsin Lajos főtörzsőrmester, a vontató raj parancsnoka eképpen osztotta meg tapasztalatait:

1595877918
„A legnagyobb kihívást egy Toyota mentése okozta, amely a baleset következtében felborult. A páncélozott autót viszonylag hamar a kerekeire állítottuk, viszont az első nehézséget az jelentette, hogy az utánfutóra történő felcsörlőzését nem lehetett kormánymozdulatokkal irányítani. A második nehézség, amivel szembenéztünk, az az volt, hogy dupla annyi tömeget kellett elszállítani, mint amekkora a trailer kapacitása, de némi leleményességgel ezt is megoldottuk. Még szerencse, hogy a deformált gépjármű ajtaját ki lehetett nyitni, és ki tudtuk menteni a sérülteket, mert ennek a megoldása okozta volna talán a legnagyobb fejtörést".

Minden egyes feladat más és más, nem lehet előre felkészülni rájuk. Az viszont biztos, hogy a mentés nagy találékonyságot és sok szakmai gyakorlatot igényel a hadszíntéren a katonáktól.

„Számomra a legemlékezetesebb eset egy árokba borult HUMMW mentése volt. Az oldalára fordult gépjárművet nem tudtuk merőlegesen visszafordítani és kigurítani az útra, mert a terep ezt nem tette lehetővé, ezért az egyik kötéllel oldal irányba, egy másik kötéllel pedig előre húztuk a járművet. Így egy kisebb ívet megtéve sikerült visszafordítanunk az eredeti helyzetbe és visszagurítanunk az útra" – mondta Ollé Attila szakaszvezető, a vontató raj gépjárművezetője.

Kacsó Attila szakaszvezető, a vontatóraj beosztott kezelője otthon az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis tűzoltójaként szolgál.

„Az önkormányzati tűzoltóság gyakran kér segítséget az alakulattól, különösen a nyári időszakban, hiszen ekkor történik a legtöbb közlekedési baleset, erdő- és tarlótűz. Az eddigi legkeményebb és legmegrázóbb élményem egy lezuhant

1595877918
helikopter oltása és mentése volt. Az otthoni munka annyiban tér el a hadszíntéri feladatoktól, hogy Afganisztánban a biztonsági szempontokra is oda kell figyelni. Sokkal gyorsabban kell dolgoznunk, mint otthon, hogy minél kevesebbet tartózkodjunk a helyszínen, és hogy a kíváncsi nézelődők köréből minél hamarabb szabaduljunk" – mondta Kacsó Attila szakaszvezető.

A hadszíntéren történő balesetek nemcsak egyszerű vontatási feladatokat vonnak maguk után, hanem műszaki mentést is igényelnek. Ez a nemes szolgálat nagy felelősséggel és fáradtságos munkával jár, ennek ellenére a katonák lelkesen vállalják és hajtják végre.