„Áldozat nélkül nincs nagy cselekedet”

Igaz, a létesítmény annak idején nem laktanyának, hanem iskolának épült; tavaly szeptemberben Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Kovács Ferenc, a város polgármestere ünnepélyes keretek között adta át az alakulatnak. Azóta a kétszintes épület földszinti része a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területvédelmi zászlóaljnak, míg emelete a területvédelmi ezred parancsnokságának ad otthont.

Az egykori iskola jelleg még mindig érezhető: a portáról belépve az aulába már-már azt várja az ember, hogy a tantermekből, a nagyszünetet jelző csengő után, a folyosóra kitóduló, zajongó diákok elsodorják. Ezzel szemben egyenruhás nők és férfiak sorakoznak csendben és szabályosan az egyik „terem” előtt, ügyelve arra, hogy tartsák a másfél méteres, „járványügyi, szociális távolságot”.

„Ők az ezredhez a harmadik ütemben, október elején fél éves kiképzésre bevonult speciális önkéntes területvédelmi tartalékosok. Éppen egy tantermi órára, szolgálati szabályzat ismeret foglalkozásra mennek” – mondja Polyák András ezredes, a területvédelmi ezred parancsnoka, miközben az irodájába invitál, ahol a szekrényekben „katonás rendben” sorakozó kitüntetések, oklevelek, plakettek és személyes emléktárgyak sokasága jelzi a hivatásos tiszti pályafutásának közel három évtizedének legfontosabb mérföldköveit.

Kilenc megye, kilenc zászlóalj

„Pest megye kivételével az összes, Dunától keletre található megye az ezred felelősségi körébe tartozik. Minden megyében működik egy-egy területvédelmi zászlóalj, és mindegyiknek van egy-egy kiképző százada – ők végzik a területvédelmi tartalékosok, illetve a speciális területvédelmi tartalékosok felkészítését. Emellett pedig minden zászlóaljnak annyi százada van, ahány járás található az adott megyében” – mondja az ezredes, aki tavaly júliusban vette át a területvédelmi alakulat parancsnoki beosztását, előtte éveken keresztül a Bocskai István Lövészdandár törzsfőnöke volt.

„Büszke vagyok arra, hogy az ezred névadójának leszármazottjaival a mai napig tartjuk és ápoljuk a kapcsolatunkat. A tavalyi nyíregyházi huszártalálkozón különleges relikviákkal ajándékozták meg az alakulatot: festményeket kaptunk tőlük, illetve négy darab első világháborús hadizászlót, amit névadónk családja őrzött meg az elmúlt évtizedekben” – mondja az ezredes, felelevenítve vitéz Vattay Antal altábornagy életét. Mint sorolja: 1891-ben, Vetter Antalként született Sopronban, vezetéknevét 1929-ben változtatta Vattayra. A Nagy Háborúban a nyíregyházi császári és királyi 14. huszárezred katonájaként harcolt. A háborút követően, 1922-1928 között Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje volt, majd 1940-ben kinevezték a Nyíregyházán található 1. Lovasdandár, majd 1942-től az 1. Lovashadosztály parancsnokává. Előbbi alakulat élén, 1941-ben részt vett a délvidéki, valamint az ukrajnai hadműveletekben. Ekkor hangzott el egyik híres mondása – „Áldozat nélkül nincs nagy cselekedet” -, amit a területvédelmi ezred jelmondatául választott.

Ohioba készülnek

A 2018. október 1-jén megalakult ezred feladatrendszere széleskörű. Elsősorban az önkéntes területvédelmi tartalékos katonák felkészítését végzik, de emellett folyamatosan hajtanak végre egyéb feladatokat is. A parancsnok a teljesség igénye nélkül sorolja: a tavaszi veszélyhelyzet ideje alatt több kórházparancsnok is az alakulat állományából került ki, illetve a Honvédelmi Irányító Törzsbe is delegáltak tagokat. A megalakulás óta eltelt időben több katonájuk is kijutott külföldi misszióba, és a hadisírgondozási feladatokban is a kezdetek óta részt vesznek, csakúgy, mint a Honvéd Kadét Programban, valamint a Magyar Honvédség nyári táborainak megszervezésében. Mindezek mellett az idősotthonok fertőtlenítésében is jelentős számú tartalékos katonával nyújtottak segítséget tavasszal, valamint több alakulat kiképzési feladatainak és gyakorlatainak támogatásában vettek részt.

„Nemzetközi gyakorlatra is készülnek önkéntes tartalékos katonáink. Az eredeti tervek szerint idén nyáron már sor került volna az Ohiói Nemzeti Gárdával közös gyakorlatra az Amerikai Egyesült Államokban, ez azonban a világjárvány miatt elmaradt. A magyar résztvevők felkészítését ennek ellenére nem hagytuk félbe, bízva abban, hogy a jövő évben már meg lehet tartani a gyakorlatot” – emeli ki az ezredes, akitől megtudjuk azt is, hogy természetesen az önkéntes területvédelmi tartalékosok hazai kiképzése is feszesebb ritmusban, de rendben halad. Minden megyében biztosítani tudják a kiképzési helyszíneket a járási századok katonáinak felkészítéséhez, a modulrendszerű kiképzés záró éleslövészetet pedig a Magyar Honvédség alakulatai által használt lőtereken hajtják végre.

Az ezredparancsnok szerint az önkéntes területvédelmi tartalékos katonák „jelentik a létező legszorosabb kapcsot a Magyar Honvédség és a társadalom között.” Hiszen a településeken őket látják a lakosok, amikor díszelgési feladatot hajtanak végre egy-egy rendezvényen, vagy toborzás támogatási feladatokat látnak el. „Véleményem szerint az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálati forma sikertörténet, 2017 tavasza óta folyamatosan nagy az érdeklődés a lehetőség iránt, jelenleg már közel háromezer-ötszáz katonából áll az ezred, akiknek döntő többsége területvédelmi tartalékos” – mondja Polyák ezredes, hozzátéve: az elmúlt két évben nagyon sok önkéntes területvédelmi tartalékos fejezte be szolgálatát. De nem azért, mert meggondolták magukat és mégsem szeretnének részt venni a haza szolgálatában, hanem mert szerződéses vagy hivatásos katonaként szeretnék folytatni pályafutásukat a Magyar Honvédségben. Sokan jelentkeztek az Acélkocka altisztképző programba, illetve az MH Ludovika Zászlóaljhoz is.

A parancsnoktól megtudjuk: tavasszal a koronavírus-járvány felülírta a kiképzési tervüket. Márciusban minden felkészítést beszüntettek és nyáron tudták újra indítani azokat. Emellett a nyáron új feladatként jelentkezett a területvédelmi ezred számára a speciális önkéntes területvédelmi tartalékos (SÖTT) állományba bevonultak kiképzése. Az első „turnus” júliusban indult, a második csoport felkészítését szeptemberben, míg a harmadikét október elején kezdték meg. Az ezrednél jelenleg 17 SÖTT szakasz felkészítése folyik egy időben.

A mintaprojekt

A területvédelmi ezrednek van egy különleges része: a Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központ, amely mintaprojektként működik a Magyar Honvédségben. „A részlegen négy honvédelmi alkalmazott dolgozik. Létrehozásának célja pedig a honvédelem és az önkéntes tartalékos katonai szolgálati forma népszerűsítése volt. Szabadidős, oktatási és nevelési, valamint kulturális programokat szerveznek, emellett pedig tartják a kapcsolatot a Magyar Honvédség nyugdíjasaival is” – mondja Polyák András ezredes, aki szerint nagy jövő állhat a központ előtt, hiszen a kultúrára mindig szükség van.

És, ha már szóba került a jövő… Az ezredparancsnok bízik benne, hogy az alakulatot 2018 óta jellemző dinamikus fejlődés a jövőben is tovább folytatódik. Ennek része lehet az is, hogy – a tervek szerint – a járványhelyzet elmúltával a jelenleginél szorosabbra fűzik a kapcsolatukat egy lengyel területvédelmi alakulattal.