„Csak még egyszer előre!”

A város központjában, az egykori Helyőrségi Művelődési Otthon épületeiben ma már csak a Tiszti Kaszinó üzemel, illetve itt található meg a Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény kiállítása is. Szomszédságukba költözött be a 2018. október 1-jén megalakult MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred törzse. Különleges alakulat ez, hiszen alegységei - a területvédelmi zászlóaljak - a Dunántúlon, valamint Budapesten, és Pest megyében, összesen 12 helyőrségben települnek.

Bár a területvédelmi tartalékos kifejezés pontos jelentésével ma már egyre többen vannak tisztában, Sipos Antal ezredes, az alakulat parancsnoka mégis fontosnak tartja hangsúlyozni: a területi alapon szerveződő önkéntes tartalékos szolgálatvállalási lehetőség még viszonylag új szolgálati forma a Magyar Honvédségen, az első jelentkezőkkel a szerződéseket 2017 tavaszán kötötték meg.

Az ÖTR önkéntes területvédelmi tartalékos pillére az ország 197 járására – ebbe már beleszámítják a főváros 23 kerületét is – épülő, kimondottan a hátország védelmére szolgáló, valamint az esetleges katasztrófahelyzetekben bevethető katonai egységeken alapuló rendszer. Alapja az az elgondolás, miszerint minden járásban 100-100 katonából álló területvédelmi századokat hoznak létre – hogy az ország teljes területét lefedve, szükség esetén helyben álljon rendelkezésre egy kiképzett, felkészített, alkalmazható erő –, majd az egyes járások századaiból létrejövő megyei területvédelmi zászlóaljak alkotják az ezredet.

„A székesfehérvári ezrednek összesen 12 zászlóalja van. Ugyanolyan összetételű zászlóalj csak akkor képzelhető el, ha két megyében a járások száma megegyezik” – mondja az ezredes, hozzátéve: az ezred, valamint a zászlóaljak megnevezése és hadrendi számaik történelmi hagyományokhoz köthetőek. Például Sipos Gyula altábornagy az első világháború egyik ismert parancsnoka volt: 1915-1918 között ő vezette a Magyar Királyi székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezredet, azt az alakulatot, amelynek katonái számos alkalommal tűntek ki hősiességükkel az Isonzó menti harcokban. Éppen emiatt az sem véletlen, hogy az ugyancsak székesfehérvári székhelyű Fejér megyei területvédelmi tartalékos zászlóalj hadrendi száma a 17-es.

A tartalékos ezred a 2018-as megalakuláskor az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság (MH HFKP) alárendeltségébe került, augusztus 1-je óta azonban az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság (MH TTP) az elöljáró katonai szervezet. „A parancsnokság élén álló Sándor Zsolt vezérőrnagy úrral több éven keresztül szolgáltam együtt Tatán, így a jó munkakapcsolat az első perctől adott. Szerencsére ezzel korábban sem volt gond, hiszen a HFKP egykori parancsnokával, Baráth István dandártábornok úrral szintén több alkalommal dolgoztam együtt” – árulja el az ezredes, hozzátéve: az alakulat mottójául Sipos Gyula egyik ikonikus mondatát választotta. A 17-esek parancsnoka a második isonzói csatában a „Csak még egyszer előre!” felkiáltással indította katonáit a harcba.

Az alakulat felépítéséről szólva a parancsnok elmondja: három megyei zászlóalj alkot egy körzetet, amelynek parancsnoka egyben az ezred parancsnokhelyettese is. A zászlóaljak egy-két kivételtől eltekintve a megyeszékhelyeken, az egykori megyei hadkiegészítő parancsnokságok objektumában végzik feladataikat. A területvédelmi századok feltöltöttsége járásonként változó; parancsnokaik mindenhol önkéntes műveleti tartalékosok (ÖMT), helyetteseik pedig önkéntes területvédelmi tartalékosok (ÖTT). „Szerencsére ma már egyre több olyan fiatal önkéntes műveleti tartalékos szolgál a Magyar Honvédségnél, akik nem feltétlenül rendelkeznek katonai múlttal. Ha megkapja a műveleti tartalékos alapkiképzést, akkor bekerül a rendszerbe, valamilyen beosztásba. Egy ilyen beosztás lehet a területvédelmi századparancsnok” – mondja az ezredes, hozzátéve, az ÖTT-sek azok a katonák, akik saját lakóhelyükön vállalják a haza szolgálatát. Tizenkét modulból álló kiképzésüket általában hétvégéken kapják, felkészítésük pedig akkor fejeződik be, ha sikeresen teljesítették az alaplőgyakorlatukat.

„Tavaly, amikor átvettem az ezredparancsnoki beosztást, azt mondtam, hogy a Magyar Honvédség aktív alakulatai még nem igazán tudják, hogy mi is ez a területvédelmi tartalékos rendszer és mire lehet, mire kellene használni az ÖTT-s katonákat. Szerencsére nyáron elindult valami változás: a tatai lövészdandárnál, a Bakony Harckiképző Központnál, valamint a különleges rendeltetésű dandárnál felismerték azt, hogy azok az önkéntes területvédelmi tartalékosok, akik már befejezték a 12 modulos felkészülésüket, nagyban tudják segíteni a katonai szervezetek kiképzéseit, gyakorlatait is. Az elmúlt hónapokban néhány tartalékos század ellenerőként működött közre egy-egy gyakorlaton, vagy éppen őrzésvédelmi feladatot látott el, ellenőrző-áteresztő pontot üzemeltetett. Nagyon lelkesen, és ami fontos, szabályosan” – mondja Sipos ezredes, hozzátéve: a települések polgármesterei is egyre gyakrabban ismerik fel a területvédelmi tartalékos rendszerben lévő lehetőségeket és kérik fel a századokat különféle díszelgési feladatokra, emelve ezzel a rendezvények színvonalát. Mindehhez természetesen „erős” alaki kiképzettség szükséges, ám ezzel sincsen probléma, mert profi, több éves csapattapasztalattal rendelkező kiképzők foglalkoznak a tartalékosokkal a felkészítések során. „Önkéntes területvédelmi tartalékosaink hihetetlenül lelkesek! Tudom, hogy ezt kívülről nehéz elhinni, mert én sem tudtam elképzelni. De ők nagyon nagy lelkesedéssel végzik azt a feladatot, amit rájuk bízunk” – hangsúlyozza az ezredes.

A parancsnok szerint szerencsére a munkáltatók sem támasztanak akadályokat akkor, amikor az ÖTT-sek bevonulnak kiképzésre vagy tényleges szolgálatba; hiszen ilyenkor minden munkahely kompenzációt kap a Magyar Honvédségtől. „Minden behívás tervezhető a munkáltató részére, hiszen nekünk jogszabályi kötelességünk hatvan nappal korábban közölni a tartalékossal, mi a szándékunk vele. Sándor Zsolt vezérőrnagy a napokban megfogalmazta: az a célja, hogy ezt az időt egy évre toljuk ki, hogy még jobb kapcsolatunk legyen a munkáltatókkal, illetve a katonák számára még inkább tervezhető legyen a szolgálatuk, s ne kényszerüljenek arra, hogy választaniuk kelljen a Magyar Honvédség és a munkahelyük között” – mondja az ezredparancsnok.

Az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer 2017-es megalakulásakor egészen 2026-ig megtervezték az ÖTT-sek felkészítésének folyamatát. Ez azonban mára már megváltozott, felgyorsult. „Jelen pillanatban már nem ott tartunk, hogy alapkiképzésen és egyéni felkészítésen vesznek részt a katonáink, hanem kötelékkiképzéseken. Például készülnek az Ohiói Nemzeti Gárdával közös gyakorlatra. Ezt eredetileg idén nyáron hajtották volna végre az Amerikai Egyesült Államokban, ám a koronavírus-járvány közbeszólt. Ennek ellenére a felkészítést nem fejeztük be, azzal számolva, hogy jövőre megtartják a gyakorlatot. Sőt, a kötelékkiképzés gyorsítását az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság parancsnoka is feladatként fogalmazta meg számunkra” – hangsúlyozza Sipos Antal ezredes.

A legújabb szolgálati formáról, a speciális önkéntes területvédelmi tartalékosokról (SÖTT) szólva a parancsnok elmondja: július 1-jével indult az a program, amit a kormány a koronavírus-járvány miatt munkahelyüket elvesztett emberek számára hozott létre. A SÖTT-ösök nagy része is a székesfehérvári területvédelmi ezred állományába került. Az első turnusban kiképzésüket megkezdő 400 önkéntes közül nagyon kevesen morzsolódtak le – közülük is a legtöbben azért, mert időközben találtak munkahelyet -, többen pedig már azt is jelezték, hogy érdekelné őket a szerződéses katonai szolgálat. A szolgálati forma után olyan sokan érdeklődtek, hogy szeptember 1-jén elindult a kiképzés második turnusa, sőt, lesznek olyan megyék, ahol a felkészítés harmadik váltására is van elég jelentkező.