Amikor csak tehette, a fellegekben járt…

Szöveg: Faragó Fanny | Fotó: Kertész László archívuma és a helikopterbázis felvétele | 2022. november 1. 14:49

Halottak napja alkalmából tisztelegtek Gál Szabolcs főtörzsőrmester, az egyik legkiválóbb magyar ejtőernyős katona emléke előtt volt bajtársai, valamint a Magyar Honvédség ejtőernyős válogatottjának tagjai.

Gál Szabolcs főtörzsőrmester, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis világbajnok ejtőernyős katonája 2008-ban öltötte magára az egyenruhát az egykori MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljnál. 2009. szeptemberétől szolgált az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoportnál hajtogató beosztásban, majd 2013-ban az MH Altiszti Akadémia felderítő szakán szerzett képzettséget. 2020 júliusában hivatásos állományba került és nem sokkal ezután, főtörzsőrmesteri rendfokozatba lépett elő.

Rutinos sportoló volt, katonai szolgálata alatt azonban mindig arra törekedett, hogy bővítse szakmai ismereteit. Erőnléte, fizikai képességei kimagaslóak voltak, ezt bizonyítják sporteredményei is. Már hat évvel ezelőtt is tagja volt annak a katonai ejtőernyős válogatottnak, akik megnyerték a világbajnokságot. Ehhez azonban hosszú út vezetett, Gál főtörzsőrmester pedig, - fiatal kora ellenére - oszlopos tagja volt a csapatnak. Utolsó közös világkupa-sorozatukon 5. helyezést ért el „második családja”.

Remek kiképzőnek ismerték. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka ezekkel a szavakkal búcsúzott az „égi lovagtól”: „amikor Gál Szabolcs a helikopter ajtajában állt, akkor a fedélzeten soha senki nem aggódott azért, hogy rossz helyre ugrik. Mikor leellenőrizte a felszerelést, tudtuk, hogy az ejtőernyő ki fog nyílni. Nagyon sokat segített abban, hogy szakmailag én is előrelépjek. Amikor légcellával kezdtem ugrani, az ő hangját hallottam a fülemben”.

A kétgyermekes apa és szerető férj 2007-ben, a szandaszőlősi katonai repülőtéren ugrott először és itt is bontott utoljára ernyőt, 2022 májusában.

Mindenki Szabija – aki párját ritkító célba ugró volt – több mint 5800 ugrással a háta mögött, életének 32. évében hunyt el. Az egyik legkiválóbb magyar ejtőernyős katonát minden kollégája szerette, elismerte és tisztelte. Bajtársai sosem feledik a mindig vidám katonasportoló elhivatottságát, tehetségét, példaértékű szolgálatát és őszinte mosolyát.

Gál Szabolcs amikor csak tehette a magasba emelkedett, a „fellegekben járt”. Most is odafent csodálja a horizont vonalát…