Aradi ereklyék újra napvilágon

Tudományos, de a nagyközönség számára sem érdektelen ünnepnap köszöntött a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumra (HM HIM) május 7-én, hétfőn délután: „Egy múzeumi gyűjtemény napvilágra kerülése"  címmel rendeztek konferenciát az intézményben.

Dr. Kedves Gyula ezredes, a HM HIM múzeumi igazgatója, projektvezető örömmel mondta el: az elmúlt három év során végzett magyar−román tudományos együttműködést sikerült határidőn belül és eredményesen végrehajtani. A HM HIM, a Nemzeti Múzeum, a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, benne a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád Megyei Közgyűlés (ezen belül dr. Zakar Péter alelnök, egyben történész), a megyei levéltár és a Szegedi Tudományegyetem alkotta tudományos team végezte a gyűjtemény számbavételét, tudományos feldolgozását, restaurálását, majd kiállítások, kiadványok révén közkinccsé tételét. Utóbbi bázisát a HM HIM szakmai gárdája, ezen belül is az 1848-as műhely nyújtotta.

A projekt résztvevőinek törekvéseit jelentősen elősegítette az, hogy európai uniós pályázat útján anyagi támogatást lehetett szerezni e nagy jelentőségű tudományos vállalkozáshoz – hangsúlyozta Kedves Gyula ezredes.

A különleges tudományos vállalkozás megvalósulása annál is inkább kiemelkedő, mivel alapvetően nemzeti hőseinkhez, az aradi vértanúkhoz köthető, továbbá mindmáig az egyetlen 1848–49-es, tematikus tárgyi gyűjtemény az aradi; s mint az bebizonyosodott, nem „kistestvére" a Nemzeti Múzeum, illetve a HM HIM gyűjteményének, hanem egyenrangú velük, sőt egyes szegmenseiben még több is azoknál.

A mostani munka felvillantja azt a reményt, hogy a további tudományos tevékenység révén idővel teljessé válik ez az ereklyegyűjtemény, valamint az egyes szereplők életműve.

Mindent egybevéve persze nem ment könnyen az ereklyék – levelek, okiratok, naplók, hadijelentések, parancs- és jelentéskönyvek, kiáltványok, textíliák – számbavétele, hiszen hatalmas, szinte áttekinthetetlen az aradi gyűjtemény. Ugyanakkor súlyos nyomokat hagyott rajta a sok évtizedes műtárgyvédelmi elhanyagoltság. Számos helyen kellett pótolni szövegrészeket, hogy a digitális feldolgozás teljes értékű legyen. Összesen 150 műtárgyat hoztak kiállítható állapotba a szakemberek.

Ezután következett a projekt második nagy fejezete: hozzáférhetővé tenni a feltárt és rendbe tett ereklyéket, dokumentumokat a nagyközönség számára. Ez is sikerrel járt.
A tudományos program tervezetén, vagyis „műsoron kívül" már tavaly sor került egy kiállításra Aradon, majd testvérvárosában, Pécsett, azután pedig Szegeden. Minderre teszi fel a koronát a mostani kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban, amelyen olyan ritkaságok láthatók, mint például Ormay Norbert, továbbá Kossuth, Bem, Beöthy, Damjanich, Görgei, Klapka, Lázár Vilmos, Perczel, Türr István „hadfiak", Csányi László vagy Vukovics Sebő kormánybiztosok és mások kiáltványai, levelei; Schweidel eredeti kinevezése vagy Vécsey végrendelete.

A HIM-béli kiállítás május 21-ig tekinthető meg.

A május 7-i konferencián Hermann Róbert és Kedves Gyula bemutatták a kutatások eredményeit nyomtatásban megjelenítő, hézagpótló szakkatalógust és okmánytárat is.

Mi lehet a folytatás? – vetette fel a kérdést Hermann Róbert, s mindjárt válaszolt is rá: „Bizonyos, hogy ezt a munkát nem szabad abbahagyni; erre hazafiúi és európai mivoltunk egyaránt kötelez". Az ereklyék további tudományos feldolgozása mellett szintén fontos cél az ereklyemúzeum történetének megírása.

Az Aradi Ereklyemúzeum „Szabadságharczi Emléktárgyak Országos Múzeuma"  néven 1892-ben nyílt meg ideiglenesen; végleges elhelyezést 1913-ban kapott, azután jöttek a vészterhes idők… A gyűjteményt Ceausescu 1979-es látogatása kényszerítette a vizes-dohos pincébe, és most az új, uniós idők hozták ismét napvilágra.