Az ellentmondások kontinense

Afrika területe 30 224 000 négyzetkilométer, ami a föld felszínének 5,9%-át teszi ki, ez a terület a föld szárazföldjeinek 20,3 százalékát jelenti. Afrika történelmi, kulturális és etnikai szempontból két fő egységre tagolható. Fehér-Afrika, amelybe Észak- és Északkelet Afrika, valamint Fekete-Afrika és ide a Szaharától délre eső területek tartoznak. Afrika 52 országában 920 millió ember él, ez a föld lakosságának 12 százaléka. A népességet vizsgálva a lakosok háromnegyede negrid- bantu, szudáni – egynegyede europid – arab, berber- származású. Ritkán lakott földrész, a népsűrűség megoszlása rendkívül egyenlőtlen, a sivatagok és az őserdők lakatlanok.

A világ legforróbb kontinense, mivel a területének 95 százaléka trópusi övezetben helyezkedik el. A földrész 20 százalékán erdőségek vannak és mindössze a 6 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt, ami a forró égövi viszonyokból is adódik. Ebből következik az, hogy Afrika legtöbb országa az alapvető élelmiszerekből behozatalra szorul. A világ mezőgazdasági termelésében a kakaó termelése 64, a pálmamag 46, a pálmaolaj 35, a kávé 34, a földimogyoró 30, a nyersgumi 7 százalékot tesz ki. Ezeket a terményeket néhány országban ültetvényes gazdálkodással termelik meg.

Megtalálhatók itt a trópusi őserdők, szavannák, sivatagok és a mediterrán területek. A növény és állatvilág a kontinens éghajlatához igazodva fejlődött ki. A trópusi őserdők növényzete nagyon sűrű, az erdők szinte járhatatlanok és örökzöld fákból állnak. A növények egymás felett hat-hét lombkorona szinten helyezkednek el, liánok, epiftonok, trópusi virágok, cserjék és mohák. Az állatvilága nagyon változatos, megtalálhatók itt az emberszabású majmok, valamint a madarak sokasága, kígyók, termeszek és a vizekben krokodilok. Szavannának ligetes, illetve füves növényzetük van, fákban az akácfa fajok és a majom kenyérfák a jellemzőek. Van erdős, fás és füves szavanna, kialakulásuk a csapadék mennyiségétől függ. Az állatvilága az emlősökben gazdag, antilopok, elefántok, zsiráfok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hiénák, zebrák, gnúk, orszarvúak, flamingók és keselyűk élnek itt. Sivatagok élővilága szegényes, foltokban van gyér növényzet, csak az oázisokban található vegetáció, jellemzően a datolya pálma. A sivatagokban a szárazsághoz alkalmazkodott állatfajok élnek, főleg földalatti üregekben rókák, kígyók és egyéb rágcsálók. A mediterrán részen a növényekben a babér-, valamint a keménylombú örökzöld növények találhatók, az állatvilága hasonló, mint a dél-európában honos állatfajok.

A földrészt, joggal nevezik az Afrikával foglalkozó kutatók a legek kontinensének.

– A második legnagyobb területű és átlagmagasságú – 750 méter – kontinens.

 – A kontinens területének több mint 90 százalékát az ősi Gondwana kristályos kőzeteiből (africidákból) áll. Az ősidőkben keletkezett Afrikai-pajzs kőzetei nagy területeken találhatók meg a felszínen.

– A legszegényebb kontinens, mert az itt élő emberek 50 százaléka kevesebb, mint napi 1 dollárból él.

– ezen a kontinensen legnagyobb a népességnövekedés, átlagosan 3 százalék évente.

– ezen a kontinensen a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya 66 százalék, ahhoz képest, hogy a kontinensek közül itt van az összes földterület legkisebb része a mezőgazdasági termelésbe bevonva.

– ezen a kontinensen legalacsonyabb a városlakók aránya, kb. 30 százalék.

– ezen a kontinensen legmagasabb az analfabetizmus, ez a 15 évnél idősebbeknél 60 százalék.

– ezen a kontinensen a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya, 71 százalék.

A legek számát növeli az, hogy a kontinens egyes ásványkincsekben nagyon gazdag. Afrika világtermelésben való része ékszer gyémántban 80, kobaltban 74, ipari gyémántban 73, aranyban 65, platinában 49, vanádiumban 46, rézben 20, uránban 25, bauxitban 10 százalék. A kontinens a világ ismert kőolajkészletének 8,8 százalékával rendelkezik, amelynek jelentős része még nincs kitermelés alatt. A kontinens feldolgozóipara is a legekhez tartozik, mivel a Dél-afrikai Köztársaság iparának teljesítő képessége akkora, mint az összes többi afrikai ország együttvéve.

Afrika történelmében is sok leget lehet felismerni. Az emberiség neolitikus kultúrája a kontinensen az ie. 9-7 évezred között itt alakult ki, amelynek nyomai a Szakora közepén lévő Hoggar hegységben és a Taszilin-Ádzseren található sziklafestményeken láthatók. Afrikában a 9. és a 16. században létrejöttek a nagy afrikai birodalmak, Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána, Szonghai és ezt követően a földrészen a 17. századtól megkezdődtek a gyarmatosítások.

Az egyes országok gazdasági társadalmi berendezkedése és államformája is nagy szélsőségeket mutat. Napjainkban, az ősközösségi társadalmaktól, a királyságokon, a feudalista berendezkedéseken keresztül a modern kapitalizmusig minden társadalmi forma megtalálható a kontinensen .