„Az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben jár”

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1930. március 1-jén Horthy Miklós kormányzó létrehozta az önálló magyar katonai kutatás-fejlesztés intézményét, a Haditechnikai Intézetet. 1994 óta ez a nap a Haditechnikai Kutatók és Fejlesztők Napja.

A fegyvernemi ünnep alkalmából március 8-án ünnepi állománygyűlést rendeztek a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (HM FLÜ) Technológiai Igazgatóságán.

A vendégeket Dr. Ráth Tamás nyugállományú mérnök ezredes, a HM FLÜ technológiai igazgatója köszöntötte. Elmondta: a mai nap nagyon fontos a haditechnikai kutatók és fejlesztők számára.

Az ünnepi állománygyűlést követő tudományos konferencia megnyitójában Horváth vezérőrnagy kiemelte: mindig megfogalmazódik a kérdés, hogy a kutatás-fejlesztésen belül mely területek élvezzenek prioritást, amelyekre szellemi és anyagi erőforrásokat kell fordítani? Nagyon nehéz az egyensúlyt megtalálni, hiszen nem lehet lemondani a technikai fejlesztésről, s nem lehet lemondani arról az eljárásrendszerről sem, amelyek meghatározzák a honvédelmi és a katonai műveleti tevékenységet.

Az FLÜ vezérigazgatója hangsúlyozta: az elmúlt években technikai értelemben is fejlődött a Magyar Honvédség. Ma már elmondható, hogy a rövid hatótávolságú, felderítő, pilóta nélküli repülőeszköz, s az ezt működtető csoport biztosítja az afganisztáni felderítési feladatok kiegészítését, ma már műveleti területen van. Ez annak a köszönhető, hogy a Technológiai Igazgatóság áldozatos és kemény munkával végre tudták hajtani a rendszeresítési feladatokat.

Horváth tábornok hozzátette: remélhetőleg a három páncélozott tűzszerész járműből kettő már a jövő hónapban megjelenhet az afganisztáni hadszíntéren, s ebben ugyancsak nagy szerepe van a haditechnikai kutató és fejlesztő mérnököknek.

– A hadtudomány területén az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben jár. Nem tudjuk megmondani pontosan, hogy melyik motorizálja a másikat – mondta az FLÜ vezérigazgatója.

A „Haditechnikai kutatás-fejlesztés nemzetközi és hazai tükörben" című tudományos konferencián szó esett a nemzetközi és hazai kutatás-fejlesztési perspektívákról, illetve azokról az irányvonalakról, amelyek az elkövetkező kettő-öt évben meghatározzák a magyar a külföldi trendeket.

Ráth Tamás nyugállományú ezredes a konferencia szünetében a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a jövőben a haditechnikai kutatás-fejlesztés iránya alapvetően nem változik. A legfontosabb cél továbbra is a fejlett technológiák haditechnikában való megjelenítése lesz. Mégpedig olyan eszközökben, amelyek biztosítják mind a missziós feladatokban, mind pedig a honvédelmi feladatokban azokat a képességet, amelyek szükségesek a magyar haderőnek.

A legújabb technológiai fejlesztések, mint például a nanotechnológiában megjelent eredmények, pedig az eszközök fejlesztési irányait befolyásolják. Könnyebb, hatékonyabb, ellenállóbb eszközök fognak megjelenni olyan területen, amelyeknek a katonák a védelmét kell biztosítaniuk. Ugyanakkor biztosítható ezekkel a technológiákkal a meglepetés, az álcázás és a megtévesztés is. S mindezek irányvonalak a hazai innovációk mellett lehetőséget biztosítanak a nemzetközi kooperációkban történő fejlesztésekre is – fogalmazott a Technológiai Igazgatóság igazgatója.

Fotó: Szűcs László